REL 10 pontja

2021. június 1., kedd

Mi az a rövid élelmiszer értékesítési csatorna?

Egy fogalmat sokféleképpen lehet értelmezni. Így van ez a Rövid Élelmiszer Lánc (REL) fogalmával is. Megmutatjuk 10 pontban, mit értünk REL fogalma alatt!

1. Értékesítés
A REL, nem más, mint rövid értékesítési lánc, amely legfontosabb pontja az értékesítés.
A REL értékesítés lényege, hogy a lehető legkevesebb köztes szereplőn keresztül történik.
Közvetlen az értékesítés, ha a termelőtől a fogyasztó veszi meg a terméket például a gazdaságból vagy a piacon.
Egy köztes szereplőn keresztül is történhet az értékesítés, ha a termelő a boltnak vagy étteremnek értékesít, onnan jut a fogyasztóhoz a termék.
A helyi terméket vagy a termelő viszi el a fogyasztóhoz például házhoz szállítás során, vagy fogyasztó megy el a termelőhöz a termékért. Egy értékesítő ponton – mely lehet piac, ételautomata, bolt – is találkozhat a fogyasztó a termelővel, illetve annak termékével.
Csak közreműködői a REL-nek, de nem részei az értékesítési láncnak, pl:
– a feldolgozók (pl. vágóhíd), ha a gazda a szolgáltatás után visszakapja saját termékét, vagy
– a szállító, kiszállító szolgáltatók.

Milyen is ez a REL?

2. Rövid
Az értékesítési lánc rövid, 3 szereplőből áll: a termelő, a fogyasztó, és lehet közöttük egy értékesítő.
A termék eredete nyomon követhető, sokszor a helyben, közelben történik az előállítás és értékesítés is. Szállítási távolságra megkötés nincs, ugyanakkor a REL fogalma előírja a szoros földrajzi, és társadalmi kapcsolatok meglétét.

 

3. Sokféle
A REL-ben szereplő gazdák sok esetben sokféle terméket termelnek. Tájfajtákat, friss finom nyári és őszi gyümölcsöket. Ez hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához és a kipusztulóban lévő fajok és fajták fennmaradásához. A kisgazdaságok sokféle termesztési módot alkalmaznak, sokszínű tudást és kultúrát őriznek.

 

4. Rugalmas és ellenálló
A REL-ben szereplő kisgazdaságok a gazdasági, környezeti, társadalmi kihívásokra könnyebben reagálnak, és így könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz, gyorsabban váltanak termelési vagy értékesítési módszert, termék összetételt. Az élelmiszer ellátás kevésbé sérülékeny, a megélhetést több tényező is biztosíthatja.
Multifunkcionalitás jellemzi őket.

5. Méltányos
A REL vásárlással támogatjuk azokat a vidéken élő embereket, akik az ételeinket állítják elő. Ha a fogyasztó a termelőtől vásárol, a haszon a termelőnél marad, ez segíti őt a megélhetésben.
A kézműves élelmiszer által kínált magasabb minőséget sok esetben a fogyasztók szívesebben megfizetik. Mindkét fél jól jár.

 

6. Biztonságos
A REL
• hozzájárul az élelmezés biztonsághoz, a helyi élelmiszer-önellátást, és az önrendelkezést segíti.
• Szolgálja az élelmiszerbiztonságot. A közvetlen, bizalmi kapcsolatok révén, a termék eredete nyomon követhető. A termelő családja is azt a terméket eszi, amit a termelő értékesít.

 

7. Közösségi
A helyi élelmiszer rendszerek szociális jellegű mezőgazdasági modellt testesítenek meg.
A fogyasztók és a termelők szorosabb kapcsolata, személyes ismeretség jellemzi az ilyen értékesítést. Társadalmi fenntarthatóságot szolgál, aktív tudatos fogyasztói magatartásra ösztönöz.

 

 

8. Fenntartható
A helyi termelés és értékesítés
gazdaságilag támogatja a helyi gazdaságot (jövedelem, adó bevétel), az önfoglalkoztatást, és elősegíti a munkahelyteremtést.
környezetileg a kisgazdaságokban a termelési rendszerek sokszor fenntarthatóbbak. Lehetőség nyílik a körforgásos gazdaság (anyag, energia) létrehozására. Hozzájárulhat a biológiai sokféleség fenntartásához, az állatok jólétéhez, a környezet tisztaságához.
társadalmilag felvállalja a helyi tudás megőrzését, ápolja a kultúrát, hagyományokat.

9. Friss, szezonális
A helyi REL élelmiszer rendszerekből friss, szezonális termékek kerülnek a fogyasztókhoz. Ezek finomabbak, egészségesebbek, csomagolás nélkül is eljutnak a fogyasztókhoz, így kevesebb hulladék keletkezik.

 

 

10. Hagyományőrző és innovatív
Az autentikus, hagyományos, eredeti, fenntartható helyi termékek kínálata erősíti a társadalmi összetartozást, a közösségi szellemet, és környezetbarát magatartásra, aktív állampolgári részvételre ösztönöz.
Sok esetben a helyi termelők, a helyi kultúra (népzene, tárgyi emlékek, termesztési hagyományok, kézművesség) ápolói, őrzői és ismerői. Az innovációt az adott kultúrába illeszkedő társadalmi igények hívják életre.