Kistermelői termékek cimkézése, jelölése

2014. február 7., péntek

Az 52/2010 FVM rendlet a 6§-ban leírja a kistermelői termékek jelölésének módját, de ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. Ezen együttes szabályokról adunk most útmutatót.

1. Csomagolatlan élelmiszer értékesítése esetén, a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni
– a kistermelő nevét,
– címét vagy a gazdaság helyének címét,
– termék nevét („kistermelői”, méz esetében „termelői” jelzővel).
2. Csomagolt élelmiszer értékesítésénél, a csomagoláson fel kell tüntetni
– kistermelő nevét,
– címét vagy a gazdaság helyének címét,
– termék nevét („kistermelői”, méz esetében „termelői” jelzővel),
– fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát
– tárolási hőmérsékletet fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében
– termék (nettó) tömegét,
– a kiskereskedelmi, vendéglátó egységek részére történı értékesítés esetén fel kell tüntetni még az összetevőket, csökkenő sorrendben való felsorolással. (A kistermelői rendelet nem írja elő a végső fogyasztó részére történő értékesítés esetében az összetevők felsorolását a mennyiségük szerinti csökkenő sorrendben, de javasoljuk ezt feltüntetni.) A % – os mennyiségi értékét az összetevőnek csak akkor kell feltüntetni, ha a nevében szerepel megkülönböztető összetevő (pl. metélő hagymás sajt elnevezés esetében kell a metélőhagyma % – os mennyisége, vagy ha a nevében nem, de a címke grafikán szerepel metélő hagyma ábra). A mennyiség % – os feltünt etése kötelező még bizonyos esetekben a 19/2004. (II. 26.) FVM-EszCsM -GKM együttes rendelet alapján!

CIMKE MINTÁKAT a belinkkelt cikk alján letölthetően talál.

lekvár

A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt, „sugárkezelt” vagy az „ionizáló sugárzással kezelt”, „védőgázas csomagolásban”).

Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében:
a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát,
b) szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták,
c) erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,
d) sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel,
e) egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.

Fel kell tüntetni:
a) az édesítőszert tartalmazó élelmiszerekben a megnevezéshez kapcsolódóan a jelölésen az „édesítőszerrel” kifejezést. A hozzáadott cukrot és édesítőszert együtt tartalmazó élelmiszereken a megnevezéshez kapcsolódóan a jelölésen a „cukorral és édesítőszerrel” kifejezést;
b) Élelmiszer-összetevők csoportjait, amelyeket csoportnevük és nevük (pl. „tartósítószer: nátrium-benzoát”) vagy csoportnevük és E számuk szerint kell feltüntetni az összetevők felsorolásában.
Csoportok: Színezékek; Módosított keményítők; Tartósítószerek; Édesítőszerek; Antioxidánsok; Térfogatnövelő szerek; Emulgeálószerek; Habzásgátlók; Sűrítő anyagok; Fényező anyagok; Zselésítő anyagok; Emulgeáló sók; Stabilizátorok; Lisztjavító szerek; Ízfokozók; Szilárdító anyagok; Étkezési savak; Nedvesítőszerek; Savanyúságot szabályozó anyagok; Tömegnövelő szerek; Csomósodást és lesülést gátló anyagok; Hajtógázok és csomagológázok
c) aszpartámot tartalmazó élelmiszerek jelölésén a „fenil-alanin forrást tartalmaz” kifejezést;
d) 10%-nál több hozzáadott poliolt tartalmazó élelmiszerek jelölésén a „nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású” kifejezést.
e) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint
f) húsösszetevők jelölése: „hús” és annak az állatfajnak a neve, amelyből származik. Őshonos állatfajtára utaló név esetén fajtaazonosító igazolás.
g) 0,9 %-nál több genetikailag módosított összetevő (GMO) jelzése
h) a töltőtömeg feltüntetése, ha a szilárd élelmiszer folyadékközegben van.
i) a fűszer külön jelölése, ha aránya az összetevők 2%-át meghaladja
j) ALLERGÉN ANYAGOKAT:

AROMÁK és ALLERGÉNEK:
Az aromák megnevezése az összetevők listájában (3. sz. melléklet)
1. „Füstaroma/füstaromák” vagy megnevezve az élelmiszert, élelmiszercsoportot vagy alapanyagot is, ahonnan a füstaroma származik (például: „füstaroma bükkfából”), ha az aroma összetevő az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromákat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.
2. A „természetes” kifejezés aromák megnevezésében vagy leírásában csak akkor használható, ha az aroma megfelel a 1334/2008/EK rendelet 16. cikkében előírtaknak.
3. Az élelmiszerek előkészítésében vagy előállításában aromaként felhasznált kinint, illetve koffeint név szerint fel kell tüntetni az összetevők felsorolásánál közvetlenül az „aroma” szó után.

3.1. Koncentrátumból vagy italporból előállított, illetve változtatás nélkül közvetlen fogyasztásra kerülő italon, amely 150 mg/l-nél több, bármely forrásból származó koffeint tartalmaz, „Magas koffein tartalom” figyelmeztetést kell elhelyezni, a megnevezéssel azonos látómezőben. A koffein tartalmat mg/100 ml-ben kifejezve, a figyelmeztetés után zárójelben fel kell tüntetni.
3.2. A kávé és a tea italokra, illetve a kávé vagy a tea sűrítményt tartalmazó italokra, amelyek megnevezésében „kávé” vagy „tea” szó szerepel, a 4.1. pontban foglaltak nem vonatkoznak.

4. „Aroma/aromák” vagy az aroma pontosabb megnevezése vagy leírása, ha az aroma összetevő az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete (a továbbiakban: 1334/2008/EK rendelet) 3. cikke (2) bekezdésének b)-h) pontjában meghatározott aromákat tartalmaz, a 2. pontban előírtak figyelembevételével.

Allergén összetevők (4. számú melléklet a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelethez)
Azon anyagok listája, amelyeket a kivételektől eltekintve jelölni kell, amikor hivatkozás történik a 4. számú mellékletre
1. Glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut-búza vagy ezek hibrid változatai) és azokból készült termékek, kivéve

a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is(*),
b) búzából készült maltodextrin(*),
c) árpából készült glükózszirup,
d) gabonafélék, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják.

2. Rákfélék és azokból készült termékek.
3. Tojás és abból készült termékek.
4. Halak és azokból készült termékek, kivéve

a) vitaminok vagy karotinoidok hordozójaként használt halenyv,
b) a sör és a bor derítéséhez használt halenyv és vizahólyag.
5. Földimogyoró és abból készült termékek.

6. Szójabab és abból készült termékek, kivéve

a) finomított szójabab olaj és zsír(*),
b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E 306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol szukcinát,
c) a szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek,
d) a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.

7. Tej és abból készült termékek (beleértve a laktózt is), kivéve

a) tejsavó, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják,
b) laktit.

8. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió [Carya illinoiesis (Wangenh.) K. Koch], brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és azokból készült termékek, kivéve
a) diófélék, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják.
9. Zeller és abból készült termékek.
10. Mustár és abból készült termékek.
11. Szezámmag és abból készült termékek.
12. Kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt és abból készült termékek.
14. Puhatestűek és abból készült termékek.

Az összetevők mennyiségi feltüntetése kötelező, ha az összetevő vagy az összetevők egy csoportja

a) az élelmiszer megnevezésében megjelenik, vagy azt a fogyasztó általában összekapcsolja az adott megnevezéssel,
b) a jelölésen szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozott, vagy
c) alapvető jellemzője az élelmiszernek és megkülönbözteti azt azoktól az élelmiszerektől, amelyekkel összetéveszthető lenne azok neve vagy megjelenése miatt.

Gyűjtött gomba csak szakellenőri engedéllyel értékesíthető.Az engedélyt jól látható módon kell elhelyezni.

TOJÁS: A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére gazdaságában vagy régión belül (40 km; megye és Budapest) működő helyi piacon, házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelő
megkülönböztető számát tartalmazó kódot (tartásmód, országkód, telep, termelő), amennyiben az értékesítés helyén feltünteti a nevét és címét. Egyéb esetben a tojás a termelőkód felbélyegzésével értékesíthetı a 1234/2007/EK (589/2008/EK) rendelet szerint.

TEJ, tejtermék jelölése:
Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelmően összekapcsolható módon fel kell
tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.tévesztheti)Útmutatónk a Védegylet Egyesület megbízásából a “Svájci és magyar alulról szerveződő civil szervezetek szövetsége az autonóm helyi gazdaságfejlesztés támogatására” pályázat keretében készült.

Útmutatónk a Védegylet Egyesület megbízásából a “Svájci és magyar alulról szerveződő civil szervezetek szövetsége az autonóm helyi gazdaságfejlesztés támogatására” pályázat keretében készült.

(2013.06.05.)