Mikor árulhat a kistermelő süteményt?

2016. február 15., hétfő

Köszönjük a NÉBIH gyors, életszerű, értelmező válaszát!

ESET:

Az új őstermelői igazolvány kiváltás során érkeznek sorra a segélykérések.
Amúgy ténylegesen segítő falugazdász sem rögzíti a kistermelői sütemény/ pékáru termékeket az őstermelői igazolványba az adott esetben. Állítások:
“Nem lehet.” (Megjegyzésünk: Ez nem igaz, mert nem tiltja semmi, a mellékletben lehet EGYÉB vagy akár növényi feldolgoztott termék is, és a 1/B melléklet nevesíti is a szolgáltatások között).
Csak akkor lehet ha van BÚZÁJA és viszi a malommal kötött megállapodást.” (Kérdésünk: MIért kell előre a megállapodás, miért nem elég a helyszínen tartani? Ez ugyanis sokszor eseti. Miért kell BÚZA, ha pl. a krumplis pogácsához FŐLEG 50% krumlit használ, esetleg SAJÁT TOJÁST?  A hurkába sem kell RIZST termeszteni.)
– Kérdésünk: Tojás esetén miért kérik, hogy regisztrált állattartó telepe legyen? Mi kell ahhoz, hoyg pl. 5-10 saját tyúk tojását felhasználja? nem elég az állatorvosi éves igazolás?

A NÉBIH Ügyfélszolgálatáról érkezett, kistermelői tevékenységre vonatkozó kérdéseire az alábbi választ kaptuk.

A kistermelő nyilvántartásba vételét az 52/2010 FVM rendelet 5 § (3) bekezdése alapján a területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályának szakemberei végzik, nem a falugazdászok.
A péksütemények/pékáru kistermelői előállítása az 52/2010 FVM rendelet 1. melléklet A része tekintetében – megítélésem szerint – az egyéb élelmiszerek közé sorolható.
A melléklet B része, amely a kistermelőként végezhető szolgáltatásokat nevesíti, az ételkészítést – és példaként a pogácsa készítést – a falusi vendégasztal, illetve a rendezvény helyéhez köti.
A saját búza felhasználása esetén a malomban történő őrlés részfolyamatként lehetséges, a nyomonkövetés biztosításával, az 52/2010 FVM rendelet 1. § (2) bekezdés szerint.
Az 52/2010 FVM rendelet a kistermelőként előállított élelmiszerek esetében nem határoz meg arányokat a saját alapanyag felhasználására vonatkozóan, a rendelet megfogalmazása alapján kizárólag saját alapanyag használható fel (ez alól csak a falusi vendégasztal szolgáltatás a kivétel, ahol kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználása is megengedett). Tekintettel azonban arra, hogy bizonyos alapanyagok esetében nem életszerű, hogy azt a kistermelő maga termelje, a gyakorlatban bizonyos mértékig eltérünk ettől a megkötéstől.

A kistermelői tojás termelése és értékesítése esetén az állati eredetű élelmiszerek forgalmazásához előírt, egy évnél nem régebbi hatósági állatorvosi bizonyítvány szükséges, továbbá valamennyi, a tojótyúk tartásra vonatkozó egyéb jogszabályban leírt, járványvédelmi előírást be kell tartani, melyhez kapcsolódóan a telepek nyilvántartásba vétele kötelező.
A Baromfi Információs Rendszer (továbbiakban: BIR) keretében történik valamennyi baromfi fajú élőállat és tojás szállítás, keltetés és törzsállomány nyilvántartása. Az adatok gyűjtése a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben megadott módon történik. A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint az Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu tartásával foglalkozó állattartókra, valamint a BIR működtetésében részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra.

Tisztelettel:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Ügyfélszolgálat
Web: www.nebih.gov.hu
Web2: www.facebook.com/nebih.hu

Megjegyzés: Ha a falugazdász nem rögzíti a termékféleségeket az őstermelői igazolványba – annak aki őstermelői tevékenységet végez – akkor a NAV megbüteti a termelőt, ha olyan terméket állít elő, ami nincs az igazolványban.

Megjegyzésünk: NÉHÁNY PÉLDA a sütemény/ pékáru közvetlen pl. piaci értékesítéséhez:
Kenyér, pogácsa, – liszt (búza, kukorica…) vagy/és burgonya alkotja a tésztát – értékesíthető ha legalább egyik fő összetevőt a kistermelő termeli, az alaptermék megjelenik a felsoroltak között az őstermelői igazolvány kiváltáskor
Gyümölcsös, olajos magvas piték, rétes – nagy hányada megtermelt töltelék,  helyi megítélés (emberi, előállítási hely körülményei), hogy engedi-e a hatóság az előállítását. ha nincs saját búza, vagy más tészta alapanyag
Gyümölcs piték, rétes, gyümölcsös, olajos magvas sütemények – Ha termelt a  tojás és a tölteléknek való, akkor a baronfit be kell jelenteni, állatorvosi éves ellenőrzés kell.

Sütemény túróval/ tejtermékkel: Vagy a tészta vagy a túró/ tejtermék – az egyik fő alapanyag saját termelés legyen. Saját tojás használat esetén a válasz szerint kell eljárni. A tejet adó állat tejének felhasználásához éves állatorvosi igazolással, és a tej tejcsíraszám vizsgálatával kell rendelkezni, a takarmányozási és állatgyógyászati napló mellett.

Sütemény, pékáru saját zsiradékkal. A zsiradék mint termék szerepeljen a felsorolásban, ha tejzsiradék, akkor a fentiek szerint, ha sertés zsír, akkor az csak vágóhidon, vágóponton levágatott állat zsírja lehet.

A falusi vendégasztal esetén mindenképp vásárolhat is hozzá alapanyagot, így az őstermelőibe ekkor mindenképp kerüljün bele a hideg-meleg étel vendégasztal szolgáltatással az SZJA törvény 6. számú melléklete III/C pontja alapján.