A cikk a H2020 BOND projekt https://www.bondproject.eukeretében, a Kislépték Egyesület által készített nemzetközi jogi jógyakorlat gyűjtemény tanulmányból született. A tanulmány további fejezetei (adózás, higiénia, szociális gazdaság…) nemsokára elérhetőek lesznek a www.kisleptek.hu oldalon.

A lábjegyzetekkel és forrásanyagokkal ellátott tanulmány rész ITT LETÖLTHETŐ . Az online verzióban pluszban, Francia és Arizóniai példát is bemutatunk.

A környezetileg is fenntartható gazdálkodást a fogyasztók egyre nagyobb rétege támogatja a vásárlásával. Különösen erős a fogyasztói elvárás a gyermekek intézményi étkeztetésével kapcsolatban. Az egészséges táplálkozás igénye magától értetődő, de ez már nem csak mennyiségi, hanem minőségi elvárásokat is tartalmaz. A minőségi elvárások viszont nem csak a változatos ételeket, a megfelelő tápanyag arányokat jelentik, hanem az állatjóléti, a friss termék, a lehetőleg vegyszermentesen termesztett, illetve bio/öko alapanyagok felhasználását is. Ezáltal az itt bemutatott példák, ugyan piacra jutás (access to market) témakörébe is tartozhatnának, mégis most a környezeti fenntarthatósági jó példák között mutatjuk be a jogi gyakorlatokat.

Ma már hálózatba tömörültek azon települések képviselői, ahol helyi élelmiszerstratégiát alakítottak ki, melynek szerves része a közétkezetés és annak ellátása helyi, bio alapanyagokkal. Milánóban, Bristolban és számos helyen Helyi Élelmiszer Stratégiát dolgoztak ki.

A közbeszerzéseknél előnyben lehet részesíteni környezetvédelmi és szociális szempontokat az élelmiszerek piacán is. Ehhez több segédanyag is rendelkezésre áll, melyek közül felsorolunk párat:
● Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve, Európai Bizottság, 2016

● Az Európai Bizottság 2019-ben új, önkéntes GPP-(zöld közbeszerzés) kritériumokat tett közzé az élelmiszerek, vendéglátó-ipari szolgáltatások és automaták vonatkozásában. Ennek segítségével jelentősen csökkenthető a beszerzési terület környezeti hatása. A GPP-kritérium néhány fő célkitűzése a következő:
o Az ökológiai termékek részarányának növelése;
o a veszélyeztetett halak és tengeri termékek fogyasztásának elkerülése;
o a növényi ételféleségek növekvő kínálatának előmozdítása;
o az élelmiszer-pazarlás elkerülése és a hulladékgazdálkodás javítása;
o az egyszer használatos eszközök, cikkek használatának elkerülése;
o az energiafogyasztás csökkentése a konyhában és az automatában;
o a konyhai vízfogyasztás csökkentése.

● Útmutató a szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzések során, Európai Bizottság, 2010

2014/23/EU5 és 2014/24/EU irányelvek támasztják alá azt, hogy a közétkeztetési közbeszerzés során környezetvédelmi vonatkozású koncesszióteljesítési feltételek között szerepelhet például a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság is. A közbeszerzési irányelvek szerint az előzetesen közzétett odaítélési szempont olyan tényezőkre is támaszkodhatnak, amelyek nem tisztán gazdasági jellegűek. Lehetővé kell tenni, hogy az odaítélési szempontok környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontokat is tartalmazzanak. Az ajánlatkérőknek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetniük az odaítélési szempontokat.
Milánóban, Bristolban és számos helyen Helyi Élelmiszer Stratégiát dolgoztak ki. Ezeknek a stratégiáknak a lényege, hogy a termelők, önkormányzatok, konyhák, helyi vállalkozások együttműködésére építve a helyben előállított termékek jussanak el a fogyasztókhoz a társadalmi igényeket kiszolgálva. Több esetben ezek az együttműködések szociális ellátás biztosításával (pl.: iskolások vagy hátrányos helyzetű csoportok bevonása a termelésbe) is párosulnak, ami egyéb közjavak előállítását is lehetővé teszi.

Valenciában (Spanyolország) a meghatározott egészséges tápanyagbevitelt előíró szabályozás mellett a környezeti, társadalmi szempontokat is beépítették a közétkeztetési rendeletbe.
Az intézményi étkeztetésre is hatályos 84/2018 rendelet lehivatkozza azokat az EU-s irányelveket (2014/23/ és 2014/24 EU irányelvek) amellyel alátámasztja azt, hogy környezetvédelmi vonatkozású koncesszióteljesítési feltételek között szerepelhet például a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság is.
A rendeletben szabályozva van a zsír-, cukor-, és sótartalom is valamint ösztönzi a friss gyümölcsök, zöldségek, a helyi élelmiszerek és az ökológiai termékek, és az egészséges és fenntartható ételek vásárlását.
Minimum kötelező kritériumként meghatározzák, hogy a nyertes ajánlattévő szolgáltatónak
a) Friss szezonális gyümölcsöt és zöldséget legalább 40%-ban kell tartalmazzon a beszerzés.
b) Ökológiai termékek a teljes beszerzés legalább 3%-t kell tartalmazza
c) Ki kell dolgozni a diétás betegek igényeihez igazított menüt.
A rendelet előírja, hogy az egészséges menüknek a "mediterrán étrend" alapján készülni.
Valenciában a BOND projekt keretében látott jó példa ennek alkalmazására a CUINATUR szolidáris közétkeztetési rendszer.

Olaszországban, Veneto régió törvényhozása 2008-ban megalkotta az un. ’0 km-es termékek’ szabályát, azaz amely utal a termékek előállításának és a fogyasztás helye közötti rövid távolságra. A jogszabály átfogóan támogatta a’0 km-es termékek’ értékmegőrzését, és jogszabályi keretet alkotott a ’0 km-es termékek’ marketingjére és fogyasztására, a termékek eredetére, jellemzőire és árára vonatkozó fogyasztói tájékoztatásra. A magán és közszektor közétkeztetésébe történő beszállítás támogatására vonatkozó szabályokat állapított meg, annak érdekében, hogy fellendítse a termelők és fogyasztók közötti közvetlen értékesítést. Meghatározta a „minőségi termék”, a „tradicionális termék”, a „szezonális termék” és szabályokat tartalmazott a környezetvédelmileg fenntartható termékekre.
A program ösztönző szabályozási része, hogy a közétkeztetésben un. ’0 km-es termékeket’ használjanak, ez kiválasztási szempont is a pályázatok elbírálásakor.
Az önkormányzatoknak a piacterület 15 %-át fenn kell tartani olyan mezőgazdasági termelők számára, akik közvetlenül a fogyasztók számára értékesítenek. Sőt, az önkormányzati rendezési terveknek ki kell terjedniük a helyi termelői piacokra is.A jogszabály lehetővé tette az 5. paragrafusában, hogy azok a vállalkozások, akik regionális körben működnek, és az éves forgalmuk 30 %-ában helyi terméket értékesítenek egy speciális a helyi termék promócióját szolgáló logot használhatnak.
A jogszabályalkotást megelőzte egy széles társadalmi mozgalom, amelynek az élén a Coldiretti gazdaszövetség állt, amely a jogszabály tervezetet fogalmazta meg, és egy petíció kíséretében nyújtották be 25.000 támogató aláírással, kérve a jogszabály elfogadását. A tervezet lényege az volt, hogy előírta, hogy a közétkeztetésben, a kórházakban és más közpénzekkel finanszírozott szervezeteknél az érkezéshez felhasznált alapanyagoknak az 50%-a helyi termék legyen éves szinten.

Szociális gazdaság, szociális farmok a közjóért a közétkeztetés szemszögéből

A szociális farmok is a társadalom szükségleteire reagálva nyújtanak kiegészítő tevékenységként szociális szolgáltatást. Erőteljes már a care farming mozgalom Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában, Belgiumban (Flandria), Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában14. Ezért a szociális farmok és a szociális vállalkozásoknak is nagy szerepük van a vidéki élet közösségi szervezésében és a gazdák diverzifikált tevékenységének elősegítésében.
Az 1991. évben elfogadott olasz szociális szövetkezeti törvényt követően mára Európában már 19 országban van a szociális gazdaságra vonatkozó szabályozás. Van, ahol külön, önálló jogintézményt állítottak fel (Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, stb.), másutt szociális vállalkozásra egy feltétel rendszert dolgoznak ki és ezen feltételek teljesítést követően az az adott szervezetet elismerik szociális vállalkozásnak (Finnország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia).

A szociális gazdaságra vonatkozó szabályok az újabb csoportja van kialakulóban, amely a szociális gazdaságot tágabban, a szolidaritási, illetve a közjó gazdaság részeként határozza meg.
A szociális vállalkozások hagyományosabb formáiban két féle szabályozási modellt találtunk: Az egyik, amely kizárólag a munkaintegrációra vonatkozó tevékenységet ismeri el szociális vállalkozási tevékenységnek, míg a másik modell a közérdeket szolgáló bármely tevékenységet. A szélesebb tevékenységi kört engedő szabályozások közül Szlovéniában a megújuló energiaforrások használatának és a zöld gazdaság fejlesztését támogató tevékenység is lehet egy szociális vállalkozás tevékenysége. Romániában pedig szociális vállalkozási tevékenység a hagyományőrző tevékenység is.

Szociális gazdaság a mezőgazdaságba:

Olaszországban született meg Európában az első szociális vállalkozásra vonatkozó szabályozás, a szociális szövetkezeti törvény, majd ezt követte 2006-ban a szociális vállalkozásról szóló törvén. A tanulmány alaptémája szempontjából azonban a legjelentősebb a 2015. évben született a szociális mezőgazdaságra (social agriculture/ farming) vonatkozó törvény.
A szociális mezőgazdaságot végzők előnyt élveznek az iskolai és kórházi közétkeztetési pályázatokon, bizonyos termőföldek esetében elővásárlási és előbérleti joguk van
A törvény kifejezett célja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások többfunkciós tevékenységét mozdítsa elő, az egyének, a családok és a helyi közösségek részére, különös tekintettel a vidéki területeken. Szociális mezőgazdasági (social agriculture/ farming) tevékenységet a magánszemély gazdák (individual farmers), illetve mezőgazdasági társult vállalkozások, valamint szociális szövetkezetek folytathatnak. A hagyományos munkaintegrációs tevékenység mellett számos egyéb tevékenység végzése is szociális gazdasági tevékenységnek minősül. Ilyenek a helyi közösség részre végzett a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő szociális és egyéb szolgáltatások, amelyek nemcsak a szociális és munkaintegrációt illetve egészségügyi rehabilitációt segítik elő, hanem lehetnek rekreációs célúak, valamint a mindennapi élethez szükséges tudást adnak át. Továbbá ilyen tevékenység még a környezetvédelmi és élelmiszerekkel kapcsolatos oktatás, a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos tevékenységek, a régióra vonatkozó ismereteinek terjesztése szociális és oktatási gazdaságok keretében, amelybe beletartozik óvodás gyermekek, valamint a társadalmi, fizikai és pszichés nehézségekkel küzdő emberek számára történő foglalkozások tartása. Mindezekre a tevékenységek (kivéve a munkaintegrációs tevékenységet) mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül. Ugyanez vonatkozik azokra a szociális szövetkezetekre, amelynek a mezőgazdasági tevékenyégből származó bevétele meghaladja a teljes bevétel 30 %-át.

Spanyolország
Spanyolország egyik tartományának, Valenciának 2017. évben megszületett szabályozása a közjó gazdaságot így határozza meg: „egy stabil társadalmi-gazdasági rendszer kialakításának modellje, amely egy etikus és fenntartható piacgazdaságot fejleszt, ugyanazon alapvető és alkotmányos értékek alapján, amelyek egyetemesen elismertek: méltóság, szolidaritás, ökológiai a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, az átláthatóság és a demokrácia". Ebben a fenntartható gazdaság: növekedés, amely összehangolja a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést egy versenyképes gazdaságban, elősegíti a minőségi foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget és a társadalmi kohéziót, és garantálja a környezet tiszteletben tartását és a természeti erőforrások ésszerű felhasználása a jelenlegi nemzedékek igényeinek kielégítése érdekében, anélkül hogy veszélybe sodorná a jövő generációk saját igényeik kielégítésének lehetőségét. A szociális vállalkozásoknak hivatalosan akkreditált ellenőrzésnek és értékelésnek kell megfelelni. amelynek célja a gazdálkodó egység által a fenntarthatósági jelentésben megadott, a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóságra vonatkozó adatok ellenőrzése.
A spanyol alkotmány 128. cikkéhez kapcsolódik a közjó gazdasága, amely szerint "az ország teljes vagyonának különböző formái (…) másodlagosak az általános jószághoz képest". A szociális gazdaságról szóló Spanyolországi szociális gazdasági törvény22 kedvezményeket biztosít az önfoglalkoztatóknak és a szociális vállalkozásoknak a foglalkoztatás önfoglalkoztatás segítése érdekében, A minőségi és stabil munkahelyteremtés érdekében a támogatás (kedvezmény) segíti a sajátos körülményeik miatt nagyobb nehézségekkel küzdők munkaerő-piaci beilleszkedést. Segíti azokat is akik a társadalmi kirekesztés veszélyének vannak kitéve.

Szlovákia
Szlovákiában 2019. január 1-től a bejegyzett szociális vállalkozások csökkentett, 10%-os áfa-kulccsal értékesíthetnek. Szlovákiában a szociális gazdaságról szóló törvény 2018-ban fogadták el. Ennek 5 §-a úgy fogalmaz, hogy szociális vállalkozás az, amely mérhető pozitív társadalmi hatást fejt ki. A rendelkezés szerint a pozitív társadalmi hatás a non-profit alapon való működés. Ugyanakkor figyelemre méltó az, hogy a Kereskedelmi Törvényben a vállalkozások meghatározásá.

Franciaországban,  Mouans-Sartoux városában a közétkeztetési reform része volt a bio alapanyagok beszerzése, és az élelmiszerhulladék csökkentése. A két intézkedés együttes hatása az lett, hogy a költségek érdemben nem nőttek. A programról a Greenpeace kiadványában bővebben olvashatnak) A 2008-ban indult program részeként fokozatosan bevezették:
– Bio alapanyagok beszerzését, felhasználását,
– Kis és nagyadag ételeket (választhat, repetázhat)
– Ételmaradékok gyűjtését és  mérését ételféleségenként
– Gazdaság látogatásokat
Eredmények:
– 50%-al csökkent az élelmiszerhulladék,
– 20%-al csökkentek a költségek (20 eurocent /étkezés).
– 70% helyi beszállító
– 2 napon vegetáriánus étel
– 0 % műanyag.

A Franciaországi Katar területen, Ariège megyében található iskolákban megvalósították, hogy heti egyszer a diákok kizárólag helyi termékekből készülő ételt fogyasztanak. Az iskolák élelmezését ellátó nagy élelmiszerellátó céget azzal ösztönöznek arra, hogy a kissé drágább és munkaigényesebb helyi terméket válassza, hogy a megyei társulás anyagi hozzájárulást nyújt, adagonként 1 euró összeggel. A támogatás előfeltétele, hogy az aznapi étel mindhárom fogása helyi termék legyen, valamint úgy határozzák meg a megvásárolható helyi termékek körét, hogy kizárólag csak a földrajzi eredet védett termékek használhatóak.

Arizóniában a Farmról az Iskolába program keretében a Nemzeti Iskolai Farm Hálózat azonosítja farmiskolai tevékenységeket, melyek három fő elemből állnak;

• változtatások az élelmiszer-beszerzési gyakorlatokban

• iskolakert fejlesztés,

• oktatási gyakorlatok az iskolákban és korai gondozás és nevelés a tématerületen.

A helyi végrehajtási megoldások különbözhetnek, de mindenképp tartalmazniuk kell egy vagy több modult az alábbiakból:
– Beszerzés: Helyi élelmiszerek vásárlása kerül sor, kóstoltatás;
– Oktatás: A diákok oktatáson vesznek részt a mezőgazdasággal kapcsolatos, élelmiszeripari, egészségügyi vagy táplálkozási témákban,
– Iskolai kertek: A tanulók gyakorlati oktatás keretében kertészkednek
Pár bevált programelem:
– Íz oktatás – ízek a kertből; főzési bemutatók és programok, helyi falatok uzsonnára.
– Faliújság készítés, amin ünnepelheti a közösség a diákséfeket és receptjeiket.
– Találkozz a Termelővel! – Gazdaság látogatások, illetve hívja meg az iskola a gazdákat az iskolába, nézzenek a tanulók videókat a helyi farmerekről és gazdaságukról.

2019.11.30 Kislépték Egyesület
Szabadkai Andrea, Dr. Major Ágnes, Kujáni Katalin, Dr. Orosz Flóra, Lámfalusi Ibolya
Kajner Péter, Szabó Dorottya

A program a H2020 774208 BOND – „A szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban”
projekt keretein belül, annak támogatásával valósul meg.

Ez a dokumentum csak a szerző véleményét tükrözi, az Ügynökség és a Bizottság
nem felelős az abban szereplő információk esetleges felhasználásáért.