Megérkezett a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (KTF) válasza is!

1. KTF:

A 4. pontban olvasható VM állásfoglaláshoz kötődően: A hulladékgazdálkodási engedély igazgatási-szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján:

(a) 120.000 Ft díj a hulladékszállítás engedélyezés (I. melléklet 4.1 pont szerint)

(b) 40 000 Ft.: 1. melléklet I. 4.5. pont szerint;a hulladék engedélyezése a 4.1 és 4.2, 4.3, 4.4 műveletekhez kapcsolódóan

(c)  470.000 Ft díj a hulladékhasznosítás engedélyezésére tekintettel 1. melléklet I. 7. pont szerint.

(d) 27 700 Ft a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalás díja.

A 72/2013 VM rendelet alapján, a használt sütőzsiradék nem veszélyes hulladék.

2. NAV:

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény(továbbiakban: Art.).

Az adótörvények nem tartalmaznak arra vonatkozószabályozást, hogy valamely tevékenység milyen végzettséggel, illetve milyenfeltételekkel végezhető, kell-e hozzájuk engedély, így ezen kérdéseirevonatkozó tájékoztatás adása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.

A hazai adórendszer a magánszemélyek által végzett rendszeres, és haszonszerzéscéljából folytatott tevékenységet adóköteles tevékenységnek minősíti, ennekmegfelelően adószám kiváltása mindenképpen kötelezettség.
Egyebekben az adókötelezettség megállapítását az a körülmény alapvetőenbefolyásolja, hogy a magányszemély milyen formában kívánja a tevékenységetvégezni: egyéni vállalkozóként, vagy adószámos magánszemélyként. A tevékenységiformák közötti döntés nem az adóhatóság kompetenciája.

A kérdései közül a szappankészítés őstermelői tevékenységként való végzéséreirányuló tartozik csak az állami adóhatóság hatáskörébe.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(továbbiakban:  SZJA tv.) 6. számúmellékletében foglaltak alapján mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősüla saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés,állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállítottalapanyag felhasználásával történik, a
saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütközőgyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekrenézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II .pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságbantermelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítéstis. Az SZJA tv. 6. számú melléklet II. pontjában nem szerepel a szappan, mintmezőgazdasági termék, ebből következően a szappankészítés őstermelőitevékenységként nem végezhető.

3. IM (Igazságügyi Minisztérium):

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) értelmezésekében, a 2009. évi LXXVI. törvény 2§. l) pontjában meghatározott szolgáltatási tevékenység feltételei szerint végzett tevékenység, tehát rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából…, a törvény értelmében üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek minősül. Így az Etvt. 2§ (l) bekezdése szerint egyéni vállalkozóként is folytathaja a tevékenységet, de egyéni cég keretében is, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítot, jogi személyiséggel NEM rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, így akár tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, perelhető. Az egyéni cég a 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozik, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) jogi személyekre vonatkozó általános szabályai, és a gazdasági társaságok közös szabályait is alkalmazni kell rá. Természetesen a tevékenység végezhető jogi személy formában is: pl. Kft., szövetkezet…

4. VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Mivel a használt zsír felhasználása állategészségügyikockázatot nem képvisel, és nem tartozik az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághatáskörébe tartozó állati eredetű melléktermékekre vonatkozó közösségiszabályozás, a 1069/2009 EK rendelet hatálya alá, ezért az élelmiszerhulladékot a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szerint kellösszegyűjteni, szállítani és ártalmatlanítani. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.)rendelkezéseit kell figyelembe venni és az abban foglaltakat betartani.

A Ht. 2. §

17. gyűjtés: a hulladékösszegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; agyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolásátis;

20. hasznosítás: bármelykezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos céltszolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébkéntvalamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynekeredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár azüzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosításiműveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza;

26. hulladékgazdálkodás: a hulladékgyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, akereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység,a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint ahulladékkezelő létesítmények utógondozása;

36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértvea hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;

41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

Ha a szappankészítők azélelmiszer hulladékok szállítását is végzik, e tevékenység folytatásához a Ht.14. § (1.) bekezdés szerint a hulladékgazdálkodási engedéllyel is kellrendelkezniük. Ez alól kivételnek tekinthetők az alábbiak:

a)     a természetes személy ingatlanhasználó azelkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra,hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybeszállítja, valamint

b)     a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggelérintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

Azélelmiszer hulladékból hasznosítási művelettel történő szappan előállítása, ahatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hulladékgazdálkodásiengedéllyel végezhető a Ht. 15. § (2) bekezdés alapján.

A Ht.a hulladékbirtokos kötelezettségeire vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. AHt. 31. § (1) bekezdése szerint a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell ahulladék kezeléséről. A Ht. 31. § (2) bekezdése szerint az alábbi módokon tudjaa jogszabályi előírásokat teljesíteni:

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybenvagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása -ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történőátadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételrekötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

Tehát,a hulladék birtokosa csak abban az esetben adhat el, adhat át élelmiszerhulladékot hasznosításra a szappankészítőnek, ha a szappankészítő tevékenységetvégző rendelkezik  a hasznosításhozszükséges engedélyekkel.

A hulladékgazdálkodási tevékenységeknyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012(XII. 29) Kormány rendelet (továbbiakban Rendelet) tartalmazza ahulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint azengedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokat. Azengedély iránti kérelmet a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághozkell benyújtani. A Rendelet tartalmazza még hogy a kezelési műveletek végzésérevonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek mit kelltartalmaznia.

Akörnyezetvédelmi, természetvédelmi vízvédelmi hatósági és igazgatóságifeladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17) Kormány rendelet szerint környezetvédelmihatóságként a telep fekvése szerinti környezetvédelmi és természetvédelmifelügyelőség jár el. A 12.§ (3) bekezdése szerint Országos Környezetvédelmi ésTermészetvédelmi Főfelügyelőség jár el, ha a hulladék kereskedelmére,közvetítésére, szállítására vonatkozó tevékenység engedélyezése vagynyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodássalkapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy nyilvántartásba vétel irántikérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.

Javasloma tevékenység folytatásával kapcsolatban felmerült kérdéseivel közvetlenülkeresse meg a területileg illetékes főfelügyelőséget.

Amezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996 (XII. 26.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerinti igazolvány kiadása a Magyar Ágrár-Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezetének hatáskörébetartozik.

Tájékoztatomarról, hogy a környezetvédelmi hatóságoknak a hulladékgazdálkodássalkapcsolatos tevékenységekben van hatásköre és illetősége, a már előállítottszappan értékesítésére vonatkozóan azonban nem rendelkezik hatáskörrel.

VM Vidékfejlesztési Főosztály (az EMMI részére)

Az 1085/2013 (II.27) Kormány határozatban rögzítettekszerint 2013 március 14-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban megalakult ésmegtartotta első ülését a telephelyi tevékenységeket felülvizsgáló, ún.telepengedély munkacsoport. Az előzetes álláspontok eredményeképp és a SZÖVETáltal is kezdeményezett jogszabály-változtatási szándék szerint a kézművestevékenységek kivonásra kerülhetnek a „telepengedély,illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő ésegyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és abejelentés szabályairól, valamint a telepi tevékenységek környezeti szempontúfelülvizsgálatáról” szóló  tervezettKormány rendelet hatálya alól, figyelembe véve azok csekélyebb környezetterhelőhatását.

A közeljövőben várhatóan megalkotandó Kormány rendeletmeghatározza a kézműves termékek fogalmát, illetve rögzíti azt, hogy annakhatálya  alól mely tevékenységek kerülnekki a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló12/2004 (V. 21.) NKÖM rendelet alapját képező tevékenységek szerint.

Tájékoztatom egyúttal, hogy a tervezett Kormány rendelethezkapcsolódó mellékletekbe bekerülő bejelentés-, illetve telepengedély-kötelestevékenységek listája – kézműves tevékenységek szerint – felülvizsgálat ésellenőrzés nyomán kerül meghatározásra.

Felhívom szíves figyelmét továbbá – Nemzetgazdasági Minisztériummaltörtént egyeztetést követően – arra, hogy a SZÖVET és a Kislépték közöslevelében említett, illetve az előzőekben vázolt kormányrendelet-tervezet akézműves-termék előállítókra vonatkozó kivételek megfogalmazására is várhatóanki fog térni. Addig azonban az 57/2013 (II. 27) kormányrendelet hatályos.

NGM

1.a) kérdés: a tevékenység végzésének általános feltételei

Érdeklődésükre az 1.a) pontban megfogalmazott kérdések tekintetében a következő rendelkezéseket tartjuk irányadónak:

„A kozmetikai termékekről” szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet; „A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól” szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet; „Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről” szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet.

A fenti rendeletek kiemelt részeit szíves tájékoztatásul szintén csatoltuk.

1.b) kérdés: 7-es adószámmal végezhető-e szappankészítés?

„Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 2. § (1) bekezdése alapján Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az Evtv. e szabály alól kevés kivételt ismer, a megkeresésben ismertetett eset álláspontunk szerint nem tartozik a kivételek közé, mivel ott nincs felsorolva és a megkeresés alapján a tevékenység üzletszerű.

Az un. „7-es adószám”, az adószámos magánszemély kategóriája a nem „üzletszerű”, azaz nem rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet végző, de mégis adóköteles tevékenységet folytató személyek kategóriája, amelyek csak adószám kiváltásával tudnak eleget tenni annak a követelmények, hogy adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható.

A fentiek alapján álláspontunk szerint 7-es adószámmal nem folytatható a megkeresés szerinti tevékenység, ennek megítélése azonban elsősorban az Evtv-t kezelő KIM hatásköre – a KIM tudja megítélni, hogy a levél szerinti tevékenység egyéni vállalkozóként végezhető csak magánszemélyként, vagy sem.

1.c) kérdés: „Előírja-e a szabályozás az egyéni vállalkozónak az üzlet létesítését, ha háztól vagy házhozszállítással végzi a tevékenységet? Milyen jogszabály alapján, ha igen?”

A kereskedelmi szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy a kereskedelmi tevékenységet egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában folytatják-e, valamennyi társasági formában történő értékesítésre vonatkozóan ugyanazok a kereskedelmi előírások alkalmazandóak.

Az üzlet kötelezettsége a kereskedelmi szabályozás értelmében meghatározott termékek értékesítéséhez kapcsolódik, mivel „A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése szerint a 3. mellékletben megjelölt termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók, a Korm. rendelet 3. mellékletben nem szereplő termékek értékesítéséhez ugyanakkor az üzlet kötelezettségét a kereskedelmi jogszabályok nem írják elő.

A nem kizárólag üzletben árusítható termékek értékesítése esetén „A kereskedelemről” szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (2) bekezdése értelmében a kereskedelmi tevékenység formáját a Kertv. 3. § (4) bekezdésében meghatározott kereskedési formák közül a kereskedő maga választhatja meg, amelyek a következők:

a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,

b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,

c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,

d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,

e) közterületi értékesítés,

f) közvetlen értékesítés,

g) üzleten kívüli kereskedelem,

h) csomagküldő kereskedelem,

i) automatából történő értékesítés,

j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

A szappan a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott termékek között nem szerepel, az abban foglalt termékcsoportokba nem sorolható be, így a szappan értékesítésére a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében előírt üzlet-kötelezettség nem vonatkozik.

A megkeresésben írt „háztól történő értékesítés” a Kertv. 3. § (4) bekezdésében foglalt kereskedési formák közül az f) pont szerinti közvetlen értékesítésnek minősül, amely a Kertv. 2. § 15. pontja alapján olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén történik.

A megkeresésben írt „házhozszállítással” végzett kereskedelmi tevékenység kereskedési formákba való besorolása a konkrét kereskedelmi tevékenység megvalósulásától függ. A házhozszállítás ugyanis kapcsolódhat valamely, nem a házhozszállításra specializálódott kereskedési formához, amennyiben a kereskedő nem állandó jelleggel végzi házhozszállítással az értékesítést, de a vásárló kérése alapján házhoz szállítja a terméket, vagy ha az adott áru éppen nincsen a kereskedőnél készleten, a felvett rendelést a termék rendelkezésre állásakor plusz szolgáltatásként a vásárló címére viszi. Ebben az esetben a nem tipikusan házhozszállítással megvalósuló értékesítés megvalósulhat az üzletben, a vásáron, piacon, bevásárlóközpontban, vagy a közterületi értékesítési formában végzett kereskedelmi tevékenység formájában is.

Ugyanakkor amennyiben a kereskedő olyan kereskedelmi tevékenységet folytat, amely a termék házhozszállítására specializálódott, vagyis a kereskedő rendszeresen úgy értékesít, hogy a távközlési eszközön (telefon, fax, e-mail) felvett megrendelést szállítja ki a megrendelő címére, ez a kereskedelmi tevékenység a Kertv. 2. § 4. pontja szerint csomagküldő kereskedelemnek minősül, amely az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.

A csomagküldő kereskedelem folytatásához üzlet nem szükséges.

2. kérdés:A kézműves termékek kivétele a telephely engedélyezés alól

A kérdéssel kapcsolatban szeretném tisztelettel tájékoztatni a telepengedély munkacsoport 2013. március 14-i ülésén elhangzottakról.

A telephelyi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról szóló előterjesztéshez kapcsolódóan a Kormány felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a vidékfejlesztési miniszter közreműködésével munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport) hozzon létre az alábbi kérdések megvizsgálására:

a)     a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló …./2013. (…) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) szereplő tevékenységek engedélyezés-bejelentés szerinti megosztása a környezetre fokozott hatással lévő tevékenységek tekintetében,

b)   a kézművestermék-előállító mikrovállalkozások tevékenysége kivonásának lehetősége a rendelet hatálya alól, figyelemmel e tevékenység csekélyebb környezeti hatására.

Előzetes álláspontok szerint a kézműves tevékenységek a rendelet hatálya alól kivonásra kerülhetnek, figyelembe véve azok csekélyebb környezeti hatását. A rendelet hatálya alóli kivonás tekintetében a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet fogalmára lesz szükséges utalni. Az Ipari és Építésgazdasági Főosztály kérte a kézműves szakmai szövetségtől egy olyan lista összeállítását, mely bemutatja, mely tevékenységek tekintetében a legjellemzőbb a kézműves tevékenység.

Az a) pont tekintetében további egyeztetések szükségesek, mivel ott a kialakult álláspont nem találkozik a főosztályi célkitűzéssel miszerint az engedélyköteles tevékenységek körét szeretnénk szűkíteni (és nem tovább bővíteni) és a környezeti szempontokat az ellenőrzések hatékonyabbá tételével érvényesíteni.

Tekintettel arra, hogy az a) pont vonatkozásában még nem született konszenzus, így a kézműves termékek rendelet hatálya alóli kivételére is később kerülhet sor. Kérem szíves megértésüket.

3. kérdés: „Lehet-e őstermelői igazolvány szerint végezni a szappankészítés és értékesítést? … Végzettséghez kötöttség?”

A házi szappan értékesítése, mint minden termékértékesítés, kizárólag abban az esetben  minősül a Kertv. 2. § 9. pontja szerinti kereskedelmi tevékenységnek, illetve azon belül a 13. pontban foglalt kiskereskedelmi tevékenységnek, vagy a 18. pontban meghatározott nagykereskedelmi tevékenységnek, ha az értékesítésre üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Az üzletszerűség pedig mindenképpen valamely vállalkozási formát feltételez, amely a kereskedelmi szabályozás szerint akár őstermelői forma is lehet, amennyiben az őstermelőkre vonatkozó adójogi szabályok a házi készítésű szappan előállításának és értékesítésének őstermelői formában való folytatását lehetővé teszik.

A Kertv. 5. § (3) bekezdése értelmében egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. A kiskereskedelmi tevékenységekhez szükséges szakképesítéseket az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) fejezete határozza meg.

Az R. mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) című fejezete alapján a szappan értékesítése a 4. pontban foglalt „Kozmetikai termék, háztartási-vegyi cikk értékesítés*” tevékenységbe tartozik, amely tevékenység folytatásához az R.  Kereskedő, vagy Élelmiszer és vegyi áru eladó, vagy Élelmiszer és vegyi áru kereskedő szakképesítést ír elő, amelyek helyett az R. 1. § (2) bekezdése alapján a tevékenység csillag jelölésére tekintettel elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.

Az R. 1. § (6) bekezdése szerint az R. mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) fejezetében meghatározott előírások azonban nem terjednek ki a Kertv.-ben meghatározott automatából történő értékesítésre, és csomagküldő kereskedelmet folytató személyekre, valamint a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló rendeletben meghatározott kistermelőre.

4. kérdés: „Egy őstermelő, aki fűszernövényeket termeszt és gyűjt, őstermelői tevékenységként végezhet-e a szappankészítést akkor, ha a szappan alapanyagát – a zsiradékot – nem maga termeli, illetve az ahhoz szükséges állatokat nem maga tenyészti?”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. számú melléklete határozza meg azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek ellenértéke őstermelő bevételnek minősülhet. Ebben a mellékletben a szappan vagy szappankészítés nem szerepel. Mivel tehát a szappankészítést a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok nem tekintik őstermelői tevékenységnek, illetve mivel az adott esetben a szappankészítés nem kizárólag a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, ezért a szappan előállításából származó bevétel után a közterheket nem lehet az őstermelőkre irányadó rendelkezések szerint teljesíteni.

5. kérdés: „Mi kell ahhoz, hogy …. legálisan szappant főzve azt értékesíthesse boltok részére is (kis kézműves tételben vagy nagy tételben főállású szappankészítőként)?”

A kérdéssel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a kereskedelmi szabályozás nem ír elő eltérő rendelkezéseket a kiskereskedőknek történő értékesítés vonatkozásában attól függően, hogy kis tételben, vagy nagyobb tételben, illetve hogy főállás mellett vagy főállásban kerül-e sor az értékesítésre.

A Kertv. 3. § (6) bekezdése csak a kizárólag üzletben forgalmazható termékek értékesítéséhez írja elő a működési engedély megszerzésének szükségességét, egyéb termékek értékesítése azonban bármely kereskedelmi formában a kereskedelmi tevékenység megkezdésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóságként kijelölt jegyző részére való bejelentését követően megkezdhető.

Mint ahogyan az 1.c) kérdésre vonatkozó válaszunknál kifejtettük, a házi előállítású szappan értékesítése a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott, kizárólag üzletben értékesíthető termékek között nem szerepel, erre tekintettel a házi szappan értékesítése a jegyzőnek történő bejelentést követőn kezdhető meg. A bejelentés kötelező adattartalmát a Korm. rendelet 1. mellékletének A) része határozza meg, a bejelentést 3000.- Ft illetékkötelezettség terheli.

Amennyiben a terméket boltok részére, azaz kiskereskedők részére kívánják értékesíteni, ez a tevékenység a Kertv. 2. § 18. pontja szerint nagykereskedelmi tevékenységnek minősül, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. A fogalomban szereplő, a „termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazásának” feltétele a házi készítésű szappan nagykereskedelmét nem zárja ki, mivel ebben az esetben termék alatt nem a szappan alapanyaga, hanem maga a készítő által már előállított, és további átalakítás és feldolgozás nélkül a kiskereskedőnek értékesített szappan értendő.

Végezetül szeretnénk felhívni szíves figyelmüket arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszlevele nem minősül hatósági állásfoglalásnak, mivel a jogszabályok értelmezésére a  Nemzetgazdasági Minisztérium nem rendelkezik hatáskörrel. Erre tekintettel válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, amelyre bíróság vagy hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

NGM – Jogi hivatkozások: 

Vállalkozás forma:     Egyéni vállalkozó, Kódszám:  204202

TEAOR; 20.42

Tevékenység megnevezése:
Jogszabályi hivatkozások :  kézműves szappanok készítése

246/2013. (VII. 2.) K. rendelet a kozmetikai termékekről
A Kormány az egészségügyi hatosági és igazgatási tevékenységről szóló 199 1. évi XL törvény 15. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a köverkezöket rendeli el:
1. Címkézés
1.    § A nem előre csomagolt kozmetikai termékek, valamint azon termékek esetében, amelyeket a vevő kérésére vásárláskor csomagolnak be, vagy azonnali eladásra előre csomagolnak, csomagoláson vagy tárolóedényen  letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában fel kell tüntetni az 1223/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdése a), c), d), f) és g) pontjában foglalt információkat:
a)    a felelős személy neve vagy bejegyzett cégneve és címe.
c)    minőségmegőrzési időt (szimbólum majd hónap és év, vagy nap, hónap és év sorrendben). Amennyiben szükséges, ezt az információt a megjelölt minőségmegőrzés biztosításához szükséges tárolási körülmények egészítik ki. A minőségmegőrzési idő megjelölése nem kötelező a 30 hónapot meghaladó minőségmegőrzési idejű kozmetikai termékek esetében. E termékeknél megjelölik azt a – felnyitástól számított – időtartamot, amely alatt a termék biztonságos és a fogyasztóra nézve káros következmény nélkül használható. Ezt az információt a VII. melléklet 2. pontjában megadott szimbólum jelöli, amelyet az időtartam (hónapokban és/vagy években) követ, kivéve, ha a felnyitástól számított minőségmegőrzési idő fogalma nem releváns;
d)    a felhasználásra vonatkozó különleges óvintézkedések, és legalább a III–VI. mellékletekben felsorolt (KOZMETIKAI TERMÉKEKBEN ENGEDÉLYEZETT SZÍNEZÉKEK, TARTÓSÍTÓSZEREK, UV-SZŰRŐK táblázatokban fel