Sajtóhírekben (cikk1 , cikk2) megjelent tervek szerint létrehoznák, a gazdálkodók egy csoportjának valószínűleg kedvező, évi 100 millió forint bevételig adómentes új gazdálkodási formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv). A tervek melllett őstermelőket is érintő elképzelésekről is olvashatunk. A Kislépték Egyesület attól tart, hogy  az őstermelők értékesítési lehetőségei a tervezett változtatásokkal nagy mértékben csökkenhetnek, amellyel a megélhetésük veszélybe kerülhet.

Ma a helyi termékek iránti növekvő igényeket főképp az őstermelők, kistermelők szolgálják ki. Náluk találunk főként ízes, tájfajta növényeket, kézműves élelmiszereket. E termelők jellemzően nem csak  a keletkező feleslegüket értékesítik, hanem gyakran, kiegészítő üzleti tevékenységet végeznek egyéb munkájuk mellett, vagy éppen családanyaként. Legtöbbször a család együtt dolgozik közös tulajdonukon.
A családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) bevezetéséről szóló sajtóhírek alapján azonban az őstermelőket érintő tervek szerint a jövőben:
•    csak 600 000 Ft bevételig lehet majd valaki őstermelő,
•     csak az időszakos feleslegeit, és
•    csak végfogyasztóknak értékesíthetné, kisboltoknak, tájtermék boltoknak, zöldségeseknek, gasztronómiai különlegességeket kínáló éttermeknek nem.
A jelenlegi kedvező járulékfizetés eltörlésével megszűnhet az a lehetőség vidéken, hogy a család és tagjai, részmunkaidőben gazdálkodva, a család megélhetéséhez is hozzájárulhasson.

Nincs tudomása a Kislépték Egyesületnek arról, hogy a sajtóhírekben olvasható Agrárkamarai terveket a minisztériumok elfogadták volna, de azt sem tudjuk, hogy történtek-e változtatások a megjelentetett tervekben (azaz: őstermelői státusz korlátozása; kistermelői adózás 12 millió Ft. bevételig KATA-s adózás mintájára; és a „csmv”). Emiatt, a kistermelőkért aggódva, levélben tájékozatta az illetékesek mellett a Kislépték Egyesület vezetőségét is Szabadkai Andrea . A Kislépték szakértői szakmai, elemző cikksorozatot indítanak – a részletes tájékoztatást követően – a honlapjukon félreértések tisztázása, és a negatív folyamatok megelőzése céljából, valamint javaslatcsomaggal fordulnak a döntéshozókhoz. A beterjesztők és a döntéshozók részletes tájékoztatásáig az Egyesület honlapján először a gazdálkodók megoszlását bemutató diagramokat, és nemzetközi jó példákból mutat be párat, mely rugalmas szabályokat itthon is lehetne alkalmazni.

A lenti elemzés PDF formában itt letölthető: LETÖLTÉS

A termelők – mint minden adóalany – a számukra legkedvezőbb adózási formát választják. Az üzleti tervezés egyik alapja ez. Az 1. táblázat áttekintést nyújt a egyes jelenlegi választható adózási kategóriáiról.

* NAV útmutató szerint
4) NAV 06. információs füzete szerint

A következő 1. ábra jól mutatja, hogy a Magyarországon gazdálkodók között legtöbben ma is azok a legkisebb termelők vannak, akik a háztájin, a zártkertben, a tanyához tartozó kis földterületen termelnek. Az egyéni gazdálkodók egy része az önellátás mellett a felesleget értékesíti (199.000 fő), és végül vannak olyan termelők, akik elsősorban a piacra viszik termékeiket (221.000 fő). A mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások száma 13.000.

1. ábra. A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok és a háztáji száma, aránya. (Mindösszesen 1.270.000 fő). Forrás: saját szerkesztés a 2016 GSZÖ és KSH 2018 alapján.

Az egyéni gazdaságok helyzetét tovább bontva (2. ábra) a NAV 2018-as adatai szerint az is láthatóvá válik, milyen bevételi kategóriába esnek az ínycsiklandozó termékeket előállító kisebb termelők. Többségük (248.700 fő) bevétele nem éri el a 600 ezer forintot , míg 81.500 fő a 4 millió forint alatti és 76 ezer fő a 8 millió Ft forint alatti bevételi kategóriába tartozik.

2. ábra. 420 000 egyéni gazdaság (db) megoszlása bevételi kategória szerint (Ft/év) Forrás: NAV, 2018.

Vidéken mintegy 700.000 fő nem fizetett családi munkaerő dolgozik (3. ábra). Az is látható, hogy a nagy birtokokat többségében a gazdálkodó szervezetek művelik. A gazdálkodók között számarányában mintegy 3% a gazdálkodó szervezet, de ők művelik a földek közel felét. (4.- 6. ábra)

3. ábra. A mezőgazdaság munkaerő-ráfordítás (409.000 ÉME) megoszlása (ÉME). Forrás: többségében a 2016 GSZÖ alapján egy köztes értékben rögzítve

Megjegyzés: A Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban 2016 (NAK) szerint 439.900 ÉME, a KSH 2018  szerint 405.000 ÉME. A KSH 2016 előzetes GSZÖ adatok szerint 416.000 ÉME. ÉME = évi 1800 óra tevékenység.

4. ábra Felső kördiagram: A mezőgazdasági terület használat megoszlása (5,3 M ha)
5. ábra. Szemből a BAL alsó diagram:  A gazdasági szervezetek általművelt terület nagyága (100%=1,9 M ha) birtokméretenként (hektár=ha)

6. ábra: Szemből  a JOBB alsó diagram: Az egyéni gazdálkodók által művelt terület nagyága (100%=2,7) birtokméretenként (ha)

Forrás: A Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban 2016 (NAK)  és a KSH 2016, és 2016 GSZÖ  alapján.

És hogy hol találkozhatunk ma a kisebb termelőkkel?

Ma már sokak számára ismert az a fogalom, hogy rövid élelmiszerlánc (REL), ami a gazdaságban és a piacokon való értékesítésen túl azt jelenti, hogy a kistermelők eladhatják termékeiket a helyi éttermeknek, vagy a helyi közétkeztetésbe, hogy a gyerekek jó minőségű alapanyagokból készült ételeket ehessenek.

Hogyan lenne fenntartható a már virágzó kistermelői kultúra?
A Kislépték Egyesület szakmai javaslata szerint a kisebb családi gazdaságokat nem szabad hátrányosabb helyzetbe hozni. Ennek érdekében a Kislépték főbb szakmai javaslatai:
•    Fontos lenne megőrizni az őstermelői (közös őstermelői) adó-, és járulékkedvezményeket 4–8 milliós bevételi határig.
•    Fontos lenne megőrizni azt a lehetőséget, hogy az őstermelőként kistermelői tevékenységet végzők rövid ellátási láncokban továbbra is értékesíthessenek pl. kisboltoknak, vendéglátóknak, pékségeknek, közétkeztetésnek is. Ez egyben a rövid ellátási láncok (REL), a tájfajták  értékesítésének is egyik fő üzenete és célkitűzése, ez egyes réspiaci trendigények kiszolgálásának, és a gazdák megélhetésének egyik alapvető kulcsa.
•    Ösztönözni kellene, hogy a kisebb termelők több lábon álljanak, a mezőgazdasági termelést egészítsék ki más tevékenységgel, pl. feldolgozással, agroturisztikai szolgáltatásokkal, ismeretátadással, a gazdaságban szervezett rendezvényekkel, keressenek innovatív értékesítési csatornákat és módszereket (ilyenek pl. a bevásárló közösségek is).
•    A kisüzemek részére is kívánatos egy könnyített higiéniai szabályozási keret megalkotása, melyre tudtunkkal van is jogalkotói szándék.
•    A megélhetéshez hozzájáruló önfoglalkoztatást támogatni kellene családi szinten is vidéken.
•    Támogatni kellene a közjót szolgáló gazdálkodást, így a környezetileg fenntartható művelési módokat, ami a mezőgazdasági fajtagazdagsághoz is segíti.

A kistermelői rendelet módosítására – előremutató megbeszélések mellett – már az alábbi pontokban születtek javaslatok a NAK vidékfejlesztési osztály felé.
•    „A kistermelők célja a hozzáadott érték növelése, a több lábon állás, így a rendelet kiegészítendő szállásadás, tudásátadás (pl. látványgazdaságok), valamint a programszolgáltatás lehetőségével, mely elősegítené a falusi turizmus potenciáljának kihasználását. A rendelet kiegészítését szükségessé teszi a kézműves termékek problémája is, hiszen a szabályozás nem ír olyan kézműves non-food termékekről, mint például a kozmetikumok, fafaragások vagy a csipkék.
•    A 40 km-es korlát sok termelőnek szűk, ezért ezt bővíteni, módosítani lehetne. Korábban, Miniszteri levél erősítette meg, hogy az országos/szakmai rendezvények esetében (Debreceni Agrár expo, Sajtverseny…) eltörlik a területi korlátozást.
•    A sör és a bor (bor, gyümölcsbor, mézbor) nincs a rendeletben, ezekkel bővíteni lehetne a termékek körét.
•    Felmerült a feldolgozónak történő értékesítés lehetősége, vagyis a rendelet szerint legyen lehetőség például arra, hogy a kistermelő eladhassa a lekvárját például egy pékségnek, vagy tejét más termelőnek (pl. sajtos) feldolgozásra. Erre jó jogi gyakorlatokat láthattunk Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban is. (A termelő saját termékének minősül, ha a saját termelést nem meghaladóan /50% alatt) más termelőtől alapterméket szerez be és azt saját termékként feldolgozza, értékesítheti. )
•    A közös őstermelői igazolványokhoz társkártya kiadására lenne szükség, hogy a dömping időszakban a család tagjai egy időben akár két piacon is árulhassanak, vagy a piacon és közben otthonról is.
•    Közös Termelői Értékesítési Pont kialakítását továbbra is fonntosnak tartja az Egyesület, ahogy azt már korábban  bemutattuk. Itt egy helyen több termelő termékét lehetne megvásárolni, de ehhez minden termelőnek nem kell ott állnia. A vásárlás során a termék ára közvetlenül a termelő számlájára (átfutó számla) kerülne, köztes kereskedő nincs.

Mindezen javaslatok megvalósítása hozzájárulna a vidéki közösségek életminőségének javításához.

NEMZETKÖZI JÓ PÉLDÁK

Áttekintünk pár európai uniós ösztönző szabályozási példát, hogy ezeket mérlegelve esetleg ezek mintájára a döntéshozók tovább ösztönözhessék a vidéki megélhetést. A jó példákat a H2020 BOND projekt  keretében az Egyesület gyűjteményben fogja közzétenni 2020-ra.

AUSZTRIA

Ausztriában a gazdálkodók adózása a személyi jövedelemadó mentén igen ösztönző. Ehhez járul az hozzá, hogy az adózás átalány fizetés módján is teljesíthető, melyet az adott gazdaság potenciálja, a gépesítettség, a támogatások is módosítanak.
Családi gazdaságok részére, a mező-, erdőgazdasági jövedelemre egyszerűsített adminisztrációs, adózási rendszer lett bevezetve. Mezőgazdasági-, erdőgazdasági jövedelem alá az elsődleges termelés (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, vadászat) tartozik.  Mezőgazdasági jövedelem még (de nem tartoznak a mezőgazdasági átalányadózás alá):
•    Másodlagos mezőgazdasági bevétel 33.000 euróig (feldolgozás, italkimérés) külön adóalap meghatározással (= bevétel-kiadás-költségátalány) (33.000 euro felett már üzletszerű egyéb tevékenységnek számít).
•    Melléktevékenység (bérmunka, bérbeadás, szobakiadás 10 ágyig, falusi turizmus.
A fenti bevételek a személyi jövedelemadó alá tartozik. A jövedelem számítás módszere lehet:
•    éves bevétel-kiadás-értékcsökkenés, vagy
•    mezőgazdasági egységérték számítás.
A mezőgazdaság egységérték 2.400 euro/hektár. Figyelembe veszik az eredmény meghatározásánál (növelő, vagy csökkentő tényező) 83%-ban a természeti, gazdasági (működési) feltételeket, 13%-ban a 1. pillér támogatásait, és 4%-ban az intenzív haszonállat támogatásokat.
A kézműves, kereskedelmi és ipari tevékenységek szabályozásáról szóló törvény (GewO )  szerint a mező- és erdőgazdasági tevékenységek közé tartozik az elsődleges termelés, a mező- és erdőgazdasági melléktevékenységek és a házi mellékfoglalkoztatás. Többek között Mezőgazdasági melléktevékenység (GewO 2 § (4) bekezdés) a feldolgozói melléktevékenység, ha:
o    feldolgozói melléktevékenységből származó termékek közzé tartozik minden termék, ami nem az elsődleges mezőgazdasági termékek között (ez ott feldolgozott termék is lehet ) van felsorolva;
o    más termelőtől vásárolt alaptermék feldolgozása azzal a feltétellel, hogy az üzem mező- és erdőgazdasági jellegét megtartják a feldolgozási tevékenység ellenére. A feldolgozást egy arra jogosult is elvégezheti fizetség ellenében. A termelő által előállított saját alapterméknek a mennyiségét is minőségét tekintve is túlsúlyban van a megvásárolt idegen termékhez képest (51%-49%). A megvásárolt terméknek is ugyanannak a típusú és fajtájú alapterméknek kell lennie, mint amit a termelő állít elő. Pl. egy gyümölccsel foglalkozó gazda, aki barackból készít likőrt, nem vehet cseresznyét a likőr készítéséhez. A saját terméket és a megvásárolt terméket együtt kell feldolgozni.
Kettős könyvvitelre  akkor köteles egy gazdálkodó, ha
X) a teljes éves árbevétel két egymást követő évben 550.000 euró fölött van, vagy
X) a mező- és erdőgazdasági egységérték az év január 1-jétől 150.000 euró fölött van.
A feldolgozott termékek értékesítéséből eredő bevétel és azzal kapcsolatos kiadás vezetéséhez nem kell kettős könyvvitel, ha a könyvvezetésre kötelezett gazdák nem tartoznak  az Áfa törvény hatálya alá, illetve ha
X) a mezőgazdasági egységérték nem haladja meg a 130.000 eurót, és
X) két egymást követő évben a forgalom nem haladja meg a 400.000 eurót.

a)    A mező- és erdőgazdálkodásból eredő jövedelmet a bevétel és kiadás nyilvántartása (számlák) alapján is meg lehet határozni, ha a mezőgazdasági egységérték 150.000 € alatt van, vagy az éves árbevétel 550 000 euró alatt van.

b)    Részleges átalány:
70%-os költségátalánnyal (állattartás esetén – sertés, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi –  pedig 80%-os költségátalánnyal. ) kell a jövedelmet meghatározni, ha
X) a mezőgazdasági egységérték 75.000 euró felett van, de nem haladja meg a 130.000 eurót
•    a saját kezelésű mezőgazdasági terület nagysága 60 ha-nál nagyobb
•    több mint 120 haszonállatot tartanak.

c)    Teljes átalány:
A nyereséget 42%-os költségátalánnyal kell meghatározni, ha
X) a mezőgazdasági egységérték nem haladja meg a 75.000 eurót
•    a saját kezelésű mezőgazdasági terület nagysága maximum 60 ha
•    kevesebb mint 120 haszonállatot tartanak
•    a gyümölcsös maximum 10 ha, borszőlő termesztése esetében pedig 0,6 ha.

SZJA számítás átlagértékkel:
Az SZJA törvény 17. § (4)-(5)-(5a) bekezdés azokat a kritériumokat határozza meg, ami alapján az egyes csoportokban (mezőgazdasági kistermelők is) a jövedelemadót átlagértékkel kell kiszámítani. Azokban az esetekben kell alkalmazni az átlagértéket, mikor sem könyvvezetési kötelezettség nem áll fenn, sem nyilvántartás vezetési kötelezettsége nincs az adózónak. A mező- és erdőgazdasági nyereség átlagérték alapján való kiszámítása során érvényesülnek:
•    csak azoknak a mező- és erdőgazdasági üzemeknek lehet a nyereségét átlagérték alapján kiszámítani, melyek esetében a mezőgazdasági egységérték a 130.000 eurót nem haladja meg;
•    csak akkor lehetséges a nettó nyereség százalékos értékét egységértékkel meghatározni, ha az egységérték nem haladja meg a 75.000 eurót és a saját mezőgazdasági terület nagysága maximum 60 hektár (ha) és maximum 120 haszonállatot tartanak;
•    szőlőtermesztés esetén abban az esetben lehet a nettó nyereséget százalékos értékkel meghatározni, ha a saját kezelésű szőlő területe a 60 ha-t nem haladja meg;
•    gyümölcstermesztés esetén pedig akkor lehet a nettó nyereséget százalékos értékkel meghatározni, ha a saját kezelésű terület nagysága a 10 ha-t nem haladja meg.

A fentek szerint  kiszámított jövedelem után az alábbi módon kell adózni (SZJA):  11.000 euroig = 0%; 18.000 euroig =25%; 31.000 euroig =35%; 60.000 euroig 42%; 90.000 euroig 48%;100.000 euroig = 50%; és e felett 55%.

 HORVÁTORSZÁG:
Mezőgazdasági törvény (612 NN30/2015) értelmében a termelő olyan természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja, mely gazdasági területén agrártevékenységeket végez a társas vállalkozási formák mellett családi gazdaságként (OPG ), vagy akár mezőgazdasági tevékenység végzésére regisztrált kézművesként.  Az OPG a következő kiegészítő tevékenységeket folytathatja:
–    Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása;
–    Nem élelmiszer termékek előállítása;
–    Vendéglátóipari, turisztikai szolgáltatások nyújtása;
–    Egyéb kapcsolódó aktivitások.

Az elsődleges mezőgazdasági tevékenység magában foglalja a növénytermesztést, az állattenyésztést és a kapcsolódó szolgáltatások, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását ezen törvény I. melléklete szerint.
Az OPG kiegészítő tevékenységei a következők (3.§):
•    1. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása, amely a következőket foglalja magában:
1.1. mezőgazdasági termék legalább részben saját termelésű nyersanyagból; a nyersanyag legfeljebb 50%-a megvásárolható más mezőgazdasági termelőtől.
1.2. élelmiszeripari termék legalább részben saját termelésű nyersanyagból. A nyersanyag legfeljebb 50%-a megvásárolható más mezőgazdasági termelőtől (kivéve a tejtermék és a hústermék,).
•    2. Nem élelmiszeripari termékek és általános használatú áruk gyártása, (főképp, amelyek a hagyományos szakmák és/vagy a hagyományos tudás területéhez kapcsolódnak). Ilyenek pl. fa és parafa termékek, szalma és egyéb fonott termékek, kézműves ékszerek, játékok és ajándéktárgyak (szövet, kő, agyag, üveg és egyéb anyagok), méhviasz, szappanok, egyéb non-food termékek, illóolajok, kozmetikai termékek, kötöttáru és gyapjútermékek, friss és szárított virágok és más növények.
•    3. Szolgáltatásnyújtás. Többek között ide tartozik: tanácsadás állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatban (pl. nyírás, gyümölcsfák és szőlő metszése és oltása, méhek, darazsak ártalmatlanítása eltávolítása, tanácsadás biodinamikus zöldségtermesztésben is.
•    4. Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása, benne szállásadás és rendezvény-szolgáltatás a gazdaság erőforrásira építve.
•    5. Egyéb tartalmak és tevékenységek biztosítása, melyek között szerepel pl.:
5.1 a növény- és állattenyésztés ismereteinek és készségeinek megszerzését lehetővé tevő ismeretátadás;
5.2. hagyományos termékek és kézműves foglalkozások ismereteinek biztosítása;
5.3. oktatási gyakorlatok és/vagy a workshopok, tanfolyamok, szemináriumok és képzés megszervezése;
5.4. a biomassza, a trágya, a hígtrágya, trágyalé, a biomassza más forrása, a víz, a szél és a napenergia termelése és megosztása a megújuló energiaforrásokból származó energiaforrásokból 1 MW névleges teljesítményig; A kiegészítő tevékenység keretében, a trágyából, hígtrágyából, más biomassza forrásokból, vízből, szélből és napból 1 MW névleges generátor teljesítményig terjedő mezőgazdasági és/vagy erdei biomassza energiatermelés során a nyersanyagok aránya legalább 20%-ban az OPG tevékenységből kell származzon, a többi nyersanyag más gazdaságokból és/vagy beszállítókból is beszerezhető, az e tevékenységet szabályozó különleges előírások szerint.
5.6. vadgazdálkodás, rák, béka gyűjtése, tenyésztése, édesvízi halgazdálkodás a családi gazdaságban;
5.8. eseményeken való részvétel a családi gazdaság tevékenységeivel és a vidéki szokásokkal, a hagyományos szakmák hagyományaival és/vagy a hagyományos tudással kapcsolatos tevékenységek bemutatásával;
5.9. egyéb gyógynövények önálló gyűjtése és/vagy feldolgozása