2021 Élelem-önrendelkezés hónap (január 22-től) – Szolidáris élelem a termőföldtől a tányérig programsorozat keretében, „Közös cél, eltérő fókusz – sokszínű bevásárló közösségek Magyarországon” című online fórumok során elhangzott tapasztalatokat, ismereteket adjuk közre a cikkben. A Kislépték Egyesület a Rövid Ellátási Láncok műkösést és elterjedést segíti, mindezt a Smartchain H2020 program segítségével, ahol technológiai és társadalmi innovációkról ad tájékoztatást mint REL HUB központ:
2021.02.05-i témák:
● Nagyváros – kisváros – hogyan hat a településméret a bevásárló közösségek működésére?
● Exceltől a webshopig – hogyan lehet szabályos egy webshop kistermelők számára?
● Szervezeti alapok – alulról építkezés, honnan kezdjük?
● Kínálat bővítés – a nag y kérdés, mi az, ami még belefér?
● Elindult, működik! – dinamikusan fejlődik, ezt hogyan kezelhetjük?
● Hulladékkezelés – nemcsak csomagolás kérdése ?!
● Közösségfejlesztés, önkéntesség – a bevásárló közösség lelke?
2021.02.11-i témák:
● fogyasztók, gazdák társadalmi helyzete – kiknek nyújt valójában megoldást egy kosárközösség?
● lépték, volumen – mi a helyzet a népélelmezéssel? milyen léptékben jelent megoldást a kosárközösség? mit kezdünk azzal, ami azon túl van (közétkeztetés, üzemi beszállítás, feldolgozás, stb)?
● stratégia, rendszerszemlélet, hálózat – mi a helye a kosárközösségeknek az élelmiszer-önrendelkezési mozgalomban? mit tud tenni a szemléletformáláson túl egy kosárközösség?
A Kislépték Egyesület, a jogi környezet formálásában vesz rész a munkában, jó gyakorlatok átadásával (hazai és nemzetközi, jogi és szakmai), jogértelmezéssel és tanácsadással. A REL típusú értékesítések elhivatott szakmai képviselője, kutatója. Folyamatosan frissített 2 gyűjtőoldala segíti az egymásra találást is.
Előadók, kerekasztal beszélgető partnerek, és történeteik:
● Pócsi Gabriella és Garay Éva (Békéscsaba; KörösKosár) www.koroskosar.hu
KEZDETEK: Békéscsabán a kosár közösség egy éve alakult meg hivatalosan. A Covid helyzet is „motiválta” a termelőket a csatlakozáshoz. Helyzetük előnyös abból a szempontból, hogy van infrastruktúrális hátterük, az önkormányzattól kapnak helyet (épület) a működéshez, vannak fizetett munkavállalók. Ugyanakkor a formális keretek magukkal hozzák a jogszabályi és adminisztratív megfelelés terheit is.
KAPACITÁS: Most 25 termelővel dolgoznak. A fogyasztók száma csúcsidőben 50, ebből 15 visszatérő.
FEJLŐDÉS: Jogász segítségével hivatalos webshopot fejlesztettek, letéti szerződéssel teszik lehetővé a termékátadást. A szomszédos települések irányára (igény alapján) már ők is „alkosarak”-ban gondolkodnak. Nem versenyeztetik a termelőiket, inkább megbecsülik a „bevált” termelőket.
Szűrő: termelői látogatással ellenőrzik a partnereiket.
● Takács-Sánta András (Csákvár; Vértesi Kamra) www.vertesikamra.hu
KEZDETEK: A Vértesi Kamra a bő 5000 lakosú kisvárosban, a Fejér megyei Csákváron indult 2018 őszén egy elkötelezett, önkéntes szervezőcsapat révén. Segítségükre volt az esztergomi Kiskosár bevásárlóközösség csapata, a budapesti Szatyorbolt, továbbá a kettejük által készített útmutató kiadvány (Egyél velünk helyit). Ugyan az útmutató azt írja, hogy legalább 15 000 fős településen lehet életképes egy bevásárlóközösség, ők mégis belevágtak.
HELYZET, KAPACITÁS: Jelenleg 14 termelővel dolgoznak, akik kb. 35 km-es körzetből kerülnek ki, és mindnyájan kíméletes, ökologikus gazdálkodást folytatnak. Az átadás személyes, piacszerű, minden csütörtökön 18 és 19 óra között. A termelők nyugtát kell adjanak.
Most, télen hetente 10-15 család vásárolt náluk, de ez a szám frisstermék-szezonban, illetve jobb időben följebb megy (a járvány miatt a téli átadások is mindig szabadtéren voltak). A vásárlók főként a középosztályból, valamelyest a felső középosztályból kerülnek ki – ennek fő oka alighanem az, hogy a minőségi, kíméletes gazdálkodásból származó termékek ára magasabb az átlagosnál.
A szervezők fejenként hetente legalább 4-5 órát foglalkoznak a bevásárlóközösséggel. Korábban némi anyagi ráfordításra is szükség volt a részükről, de most már a havi termelői hozzájárulás fedezi a nem túl magas költségeket. Nem formális szervezetként csinálják, így nem rakódik rá adminisztratív teher és költség.
FEJLŐDÉS: Mindenképp szeretnének további termelőket bevonni (főleg gyümölcs, baromfi, hal hiányzik jelenleg) annak érdekében, hogy lehetőleg a heti nagybevásárlást itt végezhesse el, aki ezt szeretné. Szintén kiemelt cél minél több új vásárló bevonása is. A csomagolási hulladékot tovább szeretnék csökkenteni, ez most a járvány miatt nem egyszerű. A járvány elmúltával minél több közösségi programot is igyekeznek szervezni az átadásokhoz kapcsolódóan – korábban rendszeresen volt például mesesarok gyerekeknek.
● Lőrincz Zsuzsanna és Horváth Zoltán (Esztergom; Kiskosár), https://kiskosarbolt.hu/
KEZDETEK: Az esztergomi Kiskosár 10 éves lesz 2021 szeptemberében. Nagyváros az északi országhatár mentén, kb. 29 000 lakossal. A kezdetekben még „úttörőként” nehézségük volt az, hogy akkor még ismeretlen volt ez a „bevásárló közösségi” forma mind a termelők, mind a fogyasztók körében.
HELYZET, KAPACITÁS: Ma már 230 család vásárol itt, és 2040 regisztrált van a rendszerben. A termelőknek nem teremtenek versenytársat, ezért „sorban állás” (várólista) van ma már a termelőknél, hogy bekerülhessenek a rendszerbe.
A statisztikáik szerint egy 4 fős elkötelezett család heti 10-20 000 Ft-ot hagy a termelőknél, amely akár elérheti a élelmiszer-beszerzés 90%-t is.
FEJLŐDÉS: Cél, hogy a termelő, aki itt értékesít, annak értékesítése itt koncentrált, tervezhető legyen – kevesebb helyen de többet adjon el (statisztikákkal kimutatják évente az értékesítési trendeket, adatokat). A fejlődés egyik lehetősége most, hogy a környező települések felé alkosarakat hoznak létre (A fő termékátadás napján leadott alkosár csomagokat valaki elviszi).
Szűrők: Helyi (pl. görög olivaolajat nem vesznek be ha van helyi hidegen sajtolt napraforgó olaj). A személyes látogatás a termelőnél az alap. A kosárközösségben szorosabb a kapcsolat a termelő és fogyasztó között, a fogyasztó „megismeri” a termelő nevét, történetét is! (A piacon nem).
● Zalatnay László (Nyíregyházi Kosár Közösség) https://shop.nyiregyhazikosar.hu/
KEZDETEK: Megyei jogú város, 120 000 lakossal. A nyíregyháziak voltak az egyik úttörők, hiszen 2013-tól, azaz 8 éve kezdték el a tevékenységüket.
HELYZET, KAPACITÁS: A 2 éve más kosárközösségek fejlesztését kiemelt feladatuknak tartják, képzéseket tartanak, és segítő szolgáltatást nyújtanak (pl. előrendelés szoftver, tudástár,… www.kosarkozosseg.hu ).
Heti egy átadási nap van – péntek-, amikor reggel 09-18 óráig önkéntesek segítségével bonyolódik a termékátadás.
2013 májusa óta sikeresen működik, példát adva számos más település hasonló kezdeményezése számára.
– több mint 400 átadási napot szerveztek.
– Kb. 20 önkéntes szervezi, bonyolítja mindezt.
– kb. 150 család és 50 termelő kapcsolódik össze hetente..
Forgalom kb. 60 M Ft/év.
A vásárlók közül sokan egészségtudatosak, sok a gyógyulni vágyó.
FEJLŐDÉS: Helyi élelmiszer rendszerek reformja, helyben maradjon a pénz. Kosárközösségek hálózatosodása. https://kosarkozosseg.hu/terkep/
Cél: gazdaságilag is fenntarthatóvá válni, illetve nem csak Nyíregyházán, országosan is a 60-80 % arányt elérni, ám ez hosszú évek munkáját jelenti majd. Más közösségeket is elérni.
Önnfentartó működés a 3 célcsoport sikeres értékajánlatával: Fogyasztónak helyi, minőségi és finom termék, tudatosság;
Termelőnek időtakarékos, méltányos értékesítés
Önkéntesnek: közösségi minőségi lét, és jövőkép.
● Radnóti Zsolt (Pécsi Kosár Közösség), www.facebook.com/groups/pecsikosar/
KEZDETEK: A Pécsi Kosár Közösség 2020 februárjában alakult, az első termék átadó nap pedig július elején volt. A kereslet nagyobb, mint amit jelenleg ki tudnak szolgálni. Megyei jogú város kb. 143 000 lakossal, Egyetemi központ – az aktívabb fiatalok jelen vannak, a civil élet pedig élénknek mondható.
HELYZET, KAPACITÁS: A közösség önkéntesei 35-en vannak (átadónaponként 12-16 fő), 35 termelő kapcsolódik a Pécsi Kosárhoz melyből 10-12 zöldségtermesztő. Jelenleg 24 termelő szállít, közülük 4 hoz friss zöldséget minden héten. A tél végén egyre kevesebb a friss áru, a betárolt zöldségek fogynak, fűtött növényházak pedig kevésbé jellemzőek a környéken. A közösségben a 2021 év eleji időszakban a vásárlók száma hetente 150 család, szezonban viszont jóval több várható. A csoport tagjai főként a tudatos városiakból kerülnek ki, jelentős részük 35-45 és 25-35 év közötti nő. Jelenleg egy átadópont működik, mely egy szemléletformáló központtá formálódik, viszont az év második felére célkitűzés a logisztika tovább fejlesztése. A környező kistelepüléseken élők közül még kevesen csatlakoztak a közösséghez.
A legtöbb gazdának nincs arra kapacitása, hogy a pénteki átadónapon saját maga adja át a termékeit, illetve órákon át jelen legyen, továbbá a termékek mennyisége és a helyszín befogadó képessége sem teszi ezt a formát kivitelezhetővé a Pécsi Kosárban. A termelők „névre szólóan” leteszik az előrendelt csomagokat, melyet 10-14 fő jelenlévő önkéntes szortíroz ládákba, és ad át a délután érkező vásárlóknak. Az átadónap (nagy) családias, néhány termelő is szokott csatlakozni a szortírozáshoz, jó beszélgetések alakulnak. A korábban nagyobb körben rendszeresen rendezett beszélgetések jelenleg ritkán, csak az online térben valósulnak meg, ami nagy hátrányt jelent a közösségi szálak szorosabbra fűzésének tekintetében.
FEJLŐDÉS: A meglévő termelők portfóliójának koordinációja folyik. Az elsődleges célja ennek a munkának az, hogy a következő téli időszakban rendelkezésre álljon a jelenleginél 3-4szer több friss zöldség és betárolható termék. Épül az együttműködés a borsodi Kiút programhoz hasonló helyi szereplőkkel (Hegyháti Gyermeksegély program), ahol hátrányos helyzetű településeken egyre több család száll be a zöldségtermesztésbe, mentorációs és logisztikai támogatással. További cél az „alvó” gazdák bevonása, akik korábban többet termeltek, s földjeik egy jó része nem áll művelés alatt.
A vásárlók igénylik a vegyszermentes árukat. A termékportfólióból számos termékkör hiányzik még (pl. fűszerpaprika, fűszerek), és számos szegmensben is van bővíteni való (hústermék). A hiányzó termékekre a lehető legetikusabb forrást kutatják Pécsi Kosár Közösség szervezői.
A fogyasztók köréből cél a fiatalabbak (magyar és külföldi egyetemisták) és idősebbek (nyugdíjas klubok) elérése is.
● Seres Anna és Ádám Zsófia (Budapest; Szolidáris Gazdasági Központ, Vörösbegy Fogyasztói Szövetkezet)
KEZDETEK: Kulturális közösségből alakult, félfanatikus budapesti tudatos szellemi és fogyasztói közösség. Az anyagi és szociokulturális nehézségekkel küldő termelőket akarták segíteni, bevonni az élelmiszer ellátás piaci körforgásába. A Vörösbegy Fogyasztói Szövetkezet Budapesten 2020 szeptemberétől kezdte meg működését (több más bevásárló közösség mellett), formáját tekintve szövetkezeti elveken indultak, viszont lehet Egyesületi formában fognak működni.
HELYZET, KAPACITÁS: Fél éve 3-4 termelővel dolgoztak és 35-40 fogyasztó vásárolt. Ebből 10-15 a szervezői körből kerül ki (Gólya csapatának köre). A rendelést leadók többfélék, van aki hetente, de sokan csak havonta rendelnek. Főként középosztályhoz tartozó, fiatal politikailag tudatos a vásárló csoport. Volt, hogy a Miskolc környéki „hátrányos helyzetű” termelőket vonták be az ellátásba, de ez nem fenntartható jelenleg.
FEJLŐDÉS: Céljuk, hogy a heti „nagy” bevásárlást itt ellehessen intézni. A fogyasztói szemlélet formálás az elvek miatt lényeges (környezeti, gazdasági, egészségtudatos). Szűrő: nem a bio termék a fókusz, hanem a szolidáris szempont. A bio még sok esetben „nem összeegyeztethető” a hátrányos helyzetben élő termelővel szembeni elvárásnál.
This project has received funding from the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement No 773785.