Sikeresen lezajlott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Budapesti Corvinus Egyetem által december 3-án megrendezett „Termelői piac a XXI. században – Fókuszban a védjegyek” c. szakmai rendezvény és piacbemutató. A CORVINUS impozáns helyszínén megrendezésre került eseményen több mint 90 érdeklődő és 15 kiállító vett részt –  olvasható a nak.hu a beszámolójában.

A rendezvény célja az volt, hogy rámutasson a hazai, az Európai Uniós élelmiszer-minőségrendszereinek – földrajzi árujelzők, bio tanúsítások – és a magyar származásra utaló védjegyek – Hungarikum, Hagyományok-Ízek-Régiók, Magyar Termék védjegyrendszer – ismertségére a fogyasztók körében, valamint bemutassa a termelőket, védjegy jogosultakat.

A Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezetője Jámbor Attila elmondta, hogy már második alkalommal kerül megrendezésre a rendezvény, és immár 7 alkalommal nyitott ki a piac, amelyen egykori diákok is értékesítik termékeiket. Fontos feladatuk a szemléletformálásban, a fenntarthatóságra nevelésben szerepet vállalni, és reméli, hogy még több hasonló eseményt tudnak közösen szervezni a kamarával. Derdák Gábor a NAK Kistermelői, együttműködési és helyi kezdeményezések osztályának vezetője arról beszélt, hogy a védjegyek abban segítik a fogyasztót, hogy a termék eredetéről információt szerezzen, de a termelőnek is előnyös, mert ismertséget biztosít és hozzájárul a termékhez kapcsoló bizalom kialakításához. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a magyar gazdák támogatása érdekében, aki egyetért vele, írja alá a NAK által indított agrárpetíciót. Fieszl Csaba, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkárra hangsúlyozta, hogy fontos a rövid ellátási láncok és helyi termékek jelenlétének erősítése, a jó minőségű termelői piacok pedig lehetőséget teremtenek a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatfelvételre és információcserére.

Török Áron a Corvinus Egyetem tanszékvezetője előadásában a hazai és EU-s élelmiszer-minőségrendszereket ismertette, majd ezeknek a magyar fogyasztók körében való ismertségről és a vásárlási motivációiról beszélt. A kutatások által levont következtetések közöl kitért arra is, hogy a jelölések jellemzően magasabb árral párosulnak. A nemzeti címkék ismertsége a hazai fogyasztók körében jellemzően magasabb, mint a közösségi címkéké, de az is bebizonyosodott, hogy egy címke bejáratásához sok idő és egyéb erőforrás is kell

Az első kerekasztalbeszélgetésen védjegyet használó és működtető termelők, szervezetek számoltak be a védjegyek előnyeiről, valamint azok kereskedelmi és marketing lehetőségeiről. A részvevők minannyian kiemelték a védjegyek azon előnyét, hogy az ismertséget segíti elő, valamint költséghatékonyak is azáltal, hogy a marketing tevekénységet nem egyedül kell elvégezniük. Segítenek a védjegyek a termékek pozicionálásban is, fontos ugyanakkor, hogy önmagunkban nem működnek, mert egy védjegy ismertségét is ösztönözni szükséges, amihez az edukációban látnak fontos szerepet. A válaszaikban a közös marketing erejét említették többen is, ami egyértelműen elősegíti a védjegyek ismertségét, a fogyasztók tájékoztatását. Biztatnak mindenki, hogy érdemes marketing oldalról kihasználni a tanúsítványok által nyújtott támogatási lehetőségeket. Ugyanakkor fontos vidékfejlesztési feladatként tűzték ki célul, hogy egész évben tudják a helyi termékeket értékesíteni, ehhez pedig a védjegyekhez kapcsolódó célzott programszervezésre van szükség.

Szegedyné Fricz Ágnes a Kislépték Egyesület szakmai vezetője előadásában arról beszélt, hogy a védjegyek hogyan járulhatnak hozzá a helyi termékek iránti fogyasztói bizalom eléréséhez. Megemlítette a HÍR programot, melyet az Agrárminisztérium indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A földrajzi árujelzőkről és az „eAmbrosia adatbázisról is szó volt, majd a régiókhoz kapcsolódó védjegyekre került a szó, amelyeket a gyakorlatban is megismerhettek a résztvevők a kerekasztal beszélgető partnerek példáin keresztül.

A rendezvényen ideje alatt termelői piacbemutató várta az érdeklődőket, ahol a termelők és védjegy jogosultak mutatkoztak be és értékesítették termékeiket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt céljának tekinti a kistermelők támogatását, piacra jutásának elősegítését és tájékoztatását. A kamara számos termelői piac – jelenleg a Corvinus piac – fenntartásában is közreműködik azzal a céllal, hogy támogassa és népszerűsítse a hazai termékeket és a fogyasztók asztalára megbízható, kiváló minőségű magyar termékek kerüljenek.

Szerző: NAK / Tószegi- Faggyas Katalin