“Az élelmiszer-termelés relokalizációjának térbeli különbségei és változásuk Magyarországon a XXI. század elején” címmel a Tér és Társadalom 35. évf., 1. szám, (2021) számában  jelent meg INZSÖL Renáta: PhD-hallgató, (Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Köz gazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Doktori Iskola) tanulmány cikke.

Felértékelődött a helyi élelmiszer-termelés jelentősége az Európai Unióban és Magyarországon is.
A tanulmány az élelmiszer-előállítás térbeli adottságait és fejlődési lehetőségeit vizsgálja a támogatási forráselosztás szempontjából. Az elmúlt öt évre vonatkozóan a tanulmány értékeli a hazai élelmiszer-relokalizációs termelői index változását, mely alkalmas a termelői adottságok és a fejlődési potenciál megyénkénti elemzésére.

Az eredmények azt mutatják a tanulmány szerint, hogy a hagyományosan mezőgazdasági jellegű megyék esetében hasznosulhatnak leggyorsabban a hazai és EU-s támogatások. Amíg a 2000-es évek elejétől az ötödére esett vissza az egyéni gazdaságok száma, e mellett a kistermelői aktivitási szint – amely több tényezővel is jellemezhető, mint a védjegyek vagy a termelői piacok száma – kilenc megyében nőtt 2014-ről 2019-re.
A lehetőségek még korántsem kiaknázottak.

A tanulmány bemutatja a bevezetőben a rövid ellátási lánc fogalmának eltérő értelmezését is a földrajzi távolság, vagy a társadalmi kapcsolatok szorossága, vagy a lánc szereplőinek száma szempontjából. Olvashatunk a tanulmányban a A magyar agrárgazdaság területi jellemzőiről, és megismerhetjük, hogy az élelmiszer-relokalizációs termelői index kiszámításához milyen indikátorokat használnak. (pl. kistermelők, vagy védjegyek száma…)

A TANULMÁNY letölthető ITT.