Eltűnhetnek-e a műanyag csomagolóanyagok a zöldség-gyümölcs értékláncban?
– megoldások és dilemmák a zöldség-gyümölcs élelmiszerláncokban a fenntarthatóság elősegítésére

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) keretein belül zajlott  a „Zöldség-gyümölcs ágazat a hazai ellátási láncban – Tapasztalatok és értékelés a Co-Fresh projekt keretein belül” c. konferencia 2021 október 10-én. A rendezvény apropóját a „CO-FRESH – A fenntartható és versenyképes gyümölcs- és zöldségtermelési értékláncok közös kialakítását célzó kezdeményezés” Horizon 2020 kutatás-fejlesztési projekt adta. A program célja, hogy olyan innovatív eszközöket azonosítson a jól működő európai értékláncokban, melyek adaptálhatóak, és a szektor versenyképességét segítik elő. A konferencia fő tematikáját a műanyag csomagolóanyagok helyettesíthetősége és a rövid élelmiszerláncok szerepe jelentette, amelyet két kerekasztal beszélgetés során jártak körbe a szakértők.

A szakmai program egyik fontos üzenete, hogy a friss termékek csomagolása élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelten fontos, azonban a környezettudatos anyagok használatának elősegítésében még sok teendő van. A zöldség-gyümölcs szektornak ugyanakkor szerepe van abban, hogy a magyar fogyasztók nyitottabbá váljanak a hazai szezonális alapanyagok felé, ehhez azonban megfelelő kommunikációs és edukációs stratégiára van szükség.

A CO-FRESH projekt
A 2020-ban indult projekt 10 országban és 7 különböző értékláncban vizsgálja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a zöldség-gyümölcs értékláncok verseny- és innovációs képességét segítik elő. A 7 esettanulmány a következő termékpályákat veszi górcső alá:
– Le Terre di Zoé, bio friss és feldolgozott citrusfélék (Olaszország)
– Florette Iberica, friss salátafélék és csomagolt, mosott saláták (Spanyolország)
– Foodvalley, lóbab, mint húsanalóg (Hollandia)
– Chambre d’Agriculture du Pays de la Loire, fehérjenövények a takarmányozásban (Franciaország)
– EKOOWOC, bio friss és feldolgozott almafélék (Lengyelország)
– Pilze-Nagy Kft., bio laskagomba értéklánc (Magyarország)
– COEXPHAL, and UNICA GROUP, S.C.A. friss üvegházi zöldség-gyümölcs (Spanyolország)

A projekt magyar partnerei a Pilze-Nagy Kft., az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKI) és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (Kislépték Egyesület). A magyar résztvevők elsősorban a bio gomba, azon belül az organikus laskagomba értéklánc fejlesztésén dolgoznak, ahol egy szakemberekből álló munkacsoport segítségével veszik sorra az értéklánc alábbi szakaszait:
o Az ágazat helyzetének és kilátásainak általános feltérképezése;
o Fenntartható csomagolások alkalmazhatósága a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – pro és kontra érvek;
o Fogyasztói szokások a gombafogyasztás, a bio élelmiszer, azon belül is a bio gomba vásárlás, fogyasztás felmérése és a kiugrási lehetőségek azonosítása;
o A zöldség-gyümölcs kereskedelem kihívásai a rövid élelmiszer-ellátási láncban kis- és nagytételben egyaránt.

A konferencia során a közönség is aktív részese lehetett a beszélgetésnek, a SliDO nevű interaktív alkalmazás segítségével ugyanis kérdésekre válaszolhattak és megfogalmazhatták saját kérdéseiket is a kerekasztal résztvevői felé. Az első közönségnek szóló kérdés arra irányult, miként képzelik el a résztvevők a zöldség-gyümölcs ágazatot a jövőben.

Zöldség-gyümölcs ágazat aktuális dilemmái
Fodor Zoltán a NAK Mezőgazdasági Igazgatóságának igazgatója a hazai zöldség-gyümölcs ágazat helyzetét és kilátásait mutatta be. Elmondta, hogy a jelenlegi zöldség-gyümölcstermesztést alapul véve, háromszoros potenciál van Magyarországon. 2020-ban 325 MRD HUF termelési érték kb. 2/3-a zöldség és 1/3-a gyümölcs, ami együttesen a hazai növénytermesztés 19%-t adja ki.

Az EU csatlakozás után a zöldség-, és gyümölcsszektor mélyrepülésbe kezdett, ám a zöldségtermelés 2010 után ismét enyhe növekedésnek indult. A beözönlő termékek miatt azonban nem tudta az ágazat a gazdaságilag fenntartható termelést megtartani, így az import termékek „szemétlerakó helyévé” váltunk.

Nem csak a volumen csökkent, a fajtaösszetétel is töredéke lett az EU csatlakozás előtti időszaknak. Fodor Zoltán szerint egyéb okai is vannak, hogy a termelési volumen alacsony:
• Öntözésfejlesztés hiányzik (most 1,5%)
• Munkaerőhiány (Építőipar elvitte – már nem a közmunka programot hibáztatják).
• A robotizáció még csírájában van jelen (tőke, megtérülés-üzemméret…)
• Gazdasági ösztönzők hiánya (integráció; ÁFA! – több éve kiszámolták, hogy a 9% ÁFA nem okoznak veszteséget az államnak a csökkentéssel fehéredő gazdaság bevételei miatt)
• Integrált termelési rendszerek hiánya
• KFI, szaktanácsadás pénzügyi támogatása szűkös.

Somosné dr. Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, a Co-FRESH magyarországi munkacsoport egyik fő témájára helyezte a hangsúlyt – előadásában a fenntartható csomagolás és a lédig értékesítés kérdéskörével foglalkozott. Az ismertetett adatok szerint a zöldségek 70 %-a valamint a gyümölcsök 60 %-a előre csomagoltan kerül értékesítésre, miközben a csomagolási költség a termelési költség 25-30%-át teszi ki.
Az EU 2019 májusában elfogadta azt az irányelvet, mely bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozik. 2021. július 1-től az alábbi műanyag termékeket tiltották be:
egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),

• egyszer használatos tányérok,
• szívószálak,
• fülpiszkálók,
• léggömbök pálcikái, és
• oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Arra a kérdésre, hogy miért csomagoljuk be a friss árukat, számos válasz létezik. Egyrészt élelmiszerbiztonsági okok miatt (áruvédelem, higiénia és minőségmegőrzés), másrészt tájékoztatási, és marketing céllal (fogyasztók tájékoztatása – az egységcsomagolás felületet biztosít a címkének).

A műanyag csomagolóanyagok csökkentése érdekében néhány tagállam azonban már radikális lépéseket tett. Spanyolországban 2023-tól betiltásra kerülnek a műanyag csomagolóanyagok a 1,5 kg alatti zöldség-gyümölcs áruk esetén, a szupermarketekben és a kisebb boltokban is. Franciaországban pedig 2022. január 1-től lesz tilos a friss zöldséget és gyümölcsöt műanyag csomagolóanyagban értékesíteni.

Ha azonban nem csomagolhatunk műanyagba, milyen alternatívák maradnak? – teszik fel sokan a kérdést. Az újrahasznosítható műanyagok a legkézenfekvőbbek, azonban 133 %-os ártöbbletet jelentenek, a fa (háncs) csomagolás pedig 4-szer drágább mint a jelenleg használt műanyag csomagolóanyagok.

A csomagolóanyagok csökkentésére többféle megoldás is létezhet. Ilyen a rövid élelmiszerláncok erősítése, amely gyorsabban, hatékonyabban juttatja el a terméket a végfogyasztóhoz, de hatékony megoldás a nem műanyag csomagolóanyagok használata is (ezek ugyanakkor drágábbak és életciklus elemzést is érdemes végezni).

Kész válaszok ugyan nem léteznek, azonban egyértelmű, hogy a zöldség-gyümölcs ágazati szereplőknek el kell gondolkozniuk azon, hogy mely utat választják a jövőben.

Gyöngyösi Emese (ÖMKI) a bio gomba fogyasztási felmérés eredményeit mutatta be. A kérdőív célja a hazai biogomba értéklánc erősítése, a fogyasztói igények ismeretében. A kérdések egy csoportja a fogyasztói preferenciák felé irányult (a konvencionális és biogombák piacán) az alábbiak szerint:
• Előnyben részesített gombafajok,
• Értékesítési helyek és módok,
• Biotermékek iránti nyitottság,
• Árérzékenység stb.
Az 539 válasz alapján a válaszadók leggyakrabban diszkontokban és piacokon vásárolnak biotermékeket. Az előadó hangsúlyozta, hogy a fogalmak sokszor a köznyelvben összemosódnak, így elképzelhető, hogy több kitöltő a biotermék vásárlási szokásait a kistermelői termékek vásárlásával azonosította (noha a kérdőív kitért annak magyarázatára, hogy számít tanúsított bioterméknek). Az előadó azt is kiemelte, hogy a tisztán látáshoz hathatós kommunikációra és edukációs tevékenységre is szükség van.
A gombafogyasztás gyakoriságával kapcsolatos válaszok alapján a válaszadók több mint a fele (62%) tekinthető rendszeres gombafogyasztónak, ahol a vásárlások zömét a 250 grammos kiszerelésű csiperkegomba adja. A termék kiválasztásánál a válaszadók az alábbi szempontokat tekintik fontosnak:
1. Hazai eredet 4. Fenntartható csomagolás
2. Ár 5. Minősített biotermék
3. Kiszerelés mérete 6. Előkészítettség (pl. tisztított, szeletelt)

Egyéb szempontok: frissesség, tisztaság, küllem.
A válaszok alapján a biogomba fogyasztás már igen alacsonynak mondható (mindössze 23 %). Ennek főbb okai az árérzékenység, a beszerzési lehetőségek hiánya (inkább csak nagyvárosok diszkontjaiban van), valamint a termékkel szembeni bizalomhiány (valóban bio-e, és ha igen, miért jobb, mint a konvencionális?).

A kérdőív eredményei alapján kirajzolódtak egyes fejlesztendő területek, így a fogyasztói bizalom növelése a biogomba iránt, a laskagomba elérhetőségének növelése és a közérthető kommunikáció a bio és konvencionális termékek árkülönbségének okairól.

Az első kerekasztal beszélgetés azzal foglalkozott, hogy melyek a zöldség-gyümölcs ágazati lehetőségei és kihívásai a fenntartható csomagolások alkalmazása terén.

Mártonffy Béla a NAK Országos Kertészeti és Beszállítói osztály elnöke szerint a fogyasztói szokások, igények (bio élelmiszer fogyasztás, vegyszermentesség…) formálása a legfontosabb feladat, ami kommunikációs eszközökkel érhető csak el. Véleménye, hogy a növényvédelem során használt szereket nem vegyszernek, hanem hasonlóan a humán orvosláshoz, gyógyszernek kell tekinteni, és ezt fontos lenne megértetni a fogyasztókkal is.

Nagypéter Sándor a DélkerTÉSZ elnöke elmondta, hogy a körforgásos gazdaság kialakításával, fejlesztésével lehet csak előrébb lépni, mely rendszer szintű szemléletet kíván meg. A csomagolóanyag kötelező visszavételtől, a termelés során keletkezett hulladékok sorsáig (csepegtető csövek, fóliák…) sok olyan elem van a friss termékek teljes életciklusa alatt, amely intervenciót igényel.
Fontos azonban hozzátenni, hogy a csomagolásra vevői igény van a higiénia, jobb szállíthatóság és eltarthatóság miatt, a vírushelyzet miatt pedig a csomagolásmennyiség másfélszeresére növekedett. A termelői szempont képviselőjeként Sándor hangsúlyozta a problémát, hogy ugyan az áruházak elvárják a drágább alternatív csomagolást, de nem veszik-adják drágábban a terméket. Így a többletköltség a termelőknél csapódik le.

Patus Gábor az Auchan zöldség és gyümölcs stratégiai beszerzési vezetője, mint a kereskedelmi szektor képviselője, megállapította, hogy a „vevők egyre tudatosabbak, igényesebbek”. Tapasztalata szerint az utóbbi években már nem az ár a döntő a vásárlásnál, hanem a frissesség, az ár-érték arány. Az áruházakban ellenőrzöttebbek a termékek, mint a piacon és a lédig termékek esetében nagyon gyakoriak a büntetések is, amit sok esetben a termelők felé hárítanak .

Rácz József a Premiumkert Kft. ügyvezető igazgatója szerint a környezeti terhelés szinte 80%-ban a termelésnél keletkezik, ehhez képest a lebomló csomagolóanyag 8-10-szeres áron van.
Előadása során 5 év innovációját mutatta be a kis egységcsomagolások esetében. Tölteni való paprika tálcás és védőfóliás csomagolásevolúcióját láthattuk a habtálcától, műanyag tálcán át a lebomló műanyag, majd az újrahasznosított papír tálca és tálca nélküli fóliában lévő kiszerelésig.

A nézői kérdésre, miszerint, ha a fogyasztók valóban preferálják a hazai terméket, akkor miért nem hajlandóak valamivel többet költeni rájuk, Patus Gábor azt válaszolta, hogy a kereslet ugyan nagyobb, de a vásárló számára a minőség és ár kapcsolata fontosabb, mint önmagában a termék eredete, így ha a külföldi árut jobbnak ítéli meg, azt fogja választani.

A második kerekasztal témája a zöldség-gyümölcs kereskedelem kihívásai a rövid élelmiszer-ellátási láncban címet kapta, amelyet Mautner Zsófia, gasztroblogger, szakértő vezetett le.

Horváth Boldizsárt, a Farm2Fork alapítóját kérdezte először, hogy mi szükséges ma a rövid ellátási láncok (REL) sikeréhez. Boldizsár szerint a termelőknek sokat kell még fejlődniük, főként a tárolás, és a teljes szezon kiszolgálása tekintetében. A fogyasztói bizalom és hitelesség a REL piaci közvetítő munkájának köszönhető, mivel ők ellenőriznek, illetve az igény vezérelte termeltetést is segítik. A vásárló (ideértve a vendéglátókat is) terméket és brandet vásárolnak, azaz a megbízhatóságot keresik.

Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős szakértője elmondta, hogy a fogalmak összemosódása okoz komoly gondokat a láncok működésében. A bizalom és ellenőrizhetőség nem ugyanaz, így sokszor az sem egyértelmű a fogyasztóknak, hogy a minősített bio jogilag is szabályozott, ellenőrző szervezet által tanúsított, védjegyes terméket és termesztést takar. A munkájuk döntően az edukáció és kommunikáció fontosságára épít. Tapasztalatuk, hogy a kisgyermekes szülők a tudatosabb vásárlók, illetve a biotermékeket is elsősorban ők keresik. Kiemelte, hogy nem eléggé hangsúlyos még az az üzenet, hogy a friss termelői termék finomabb. Ez a felmérésük szerint csak sokadik szempontként jut a válaszadók eszébe.
Ruprecht László a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke, a fogyasztói döntések mögötti komoly háttérmunkáról beszélt. Az éttermek nagyon fontos szereplői a REL-eknek, hiszen hatással vannak arra, hogy az emberek mit főznek otthon, mit mernek kipróbálni. Gyarapszik a minőségi alapanyagot kereső éttermek aránya, azonban a beszerzés komoly kihívást jelent számukra. Kevesen vannak közvetlen kapcsolatban a termelővel, mivel egy termelő ritkán tudja kielégíteni a mennyiségi igényeket. Növekszik azonban a fogyasztók száma, akik megértik a mezőgazdaság szezonalitását, ám a nehézségeket, amivel egy alapanyag termelő szembesül a termeléstől az értékesítésig, továbbra is kevesen értik.

Bálint Csaba az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója arra a kérdésre, kik lesznek a jövő termelői, a válaszában kitért arra, hogy azok a termelők maradnak a szakmában, akik anyagi biztonságot találnak a munkájukban. Röviden felvázolta, hogy a Vidékfejlesztési Program REL támogatásának számolnia kell a területi különbségekkel. A vásárlóerő a nagyobb városokban koncentrálódik, a szegényebb vidéki peremterületek pedig más jelleggel vannak jelen a REL-ben. Ezért a különböző projekteket ennek fényében kell értékelni szakmailag, ami komoly feladatot ró a kifizető ügynökségre.

Összességében a konferencia résztvevői megállapították, hogy a friss zöldség-gyümölcs szektor versenyképességét nagyban meg fogja határozni, hogy milyen lépéseket képes tenni a környezettudatos csomagolóanyagok irányába. Azonban jelenleg sem a termelők és feldolgozók, sem pedig a fogyasztók nincsenek erre a lépésre felkészülve. Ennek a felkészülési folyamatnak az egyik kulcstényezője az edukáció, a másik pedig az új, innovatív piacok (REL-ek) mobilizálása. A szakértők egyetértettek abban, hogy a téma még számos munkacsoport és rendezvény tematikájába kell, hogy bekerüljön.

Az esemény programja ITT olvasható.