Termékdíjköteles termék a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer.
A butykos megnyugszik picit mert kabátja a fonott vessző állandó társa immár. S mint azt a hősköltemény mondja: a csomagolóeszköz ideiglenes.
A ládafia tűnődik hogy ő most bútor, tároló eszköz, vagy ideiglenesen csomagolja a kelengyét. Megretten a tükrös ékszerdoboz is, hisz ő aztán tényleg tárol, nem is akármit! A célja is ez. A tükör megfakul bánatában.
Pletykálják, hogy az egyéb csomagolószer az csomagolóanyag, csomagolási segédanyag. Márpedig ez újra rettegésbe taszítja Ládafiát is, hiszen a mostani adótörvény csomag tervezetben a 16, melléklet csomagoló szereket sorol fel, nem csomagoló eszközöket, és igen ott a felsorolásban ott a LÁDA, doboz is és a szegrül-végül rokon jutazsák.
Felkapja fejét erre a kosár is: – mi van ha a BÉCA áruházlánc megvásárol, támogatva ezzel is a helyi termékeket, és ajándék kosárként végzem? Nekem még szerencsém van talán, mert az óriás jelezte, hogy a többször használatos termékek után nem kell hogy fizessenek adót, így nem vagyok adóteher még ha ideiglenesen is tárol bennem a néne piaci zöldséget, almát a pincében akkor sem, mert sokszor használ. De ha helyi teremelői boltban végzem ajándék kosárként mi lesz? Pedig olyan jó érzés pl. az is, ha a fogyatékkal élők is, alkotó munkával értékként állítanak elő.  Mi lesz velünk no meg a kerámia szilke komámmal aki meg szenvedélyes szilvalekvár gyűjtő? Szilke komám és Láda komám esetében nincs az a könnyítés, hogy ha többször használják akkor nem lesznek adókoloncok. Adókoloncok lesznek, ezt a szégyent….
Már mind tanakodnak, hogy most akkor ők csomagolások-e: hisz csomagolás valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig,
De ha csomagolások ők, akkor csomagoló eszköz vagy egyéb csomagolószer-e valamelyikük, és így szegény kétkezi munkás néne, kinek létüket köszönhetik, akkor adóbevallást kell-e tegyen adót kell-e fizessen – Ja és ki az a KORMÁNYABLAK aki megmondja, hogy ezt hogy és hol kell, és hogy jut el oda a néne, a szemétegyen is túl.
Bizonytalanság. Nincs rosszabb.
–    De van! – Jön arra motyorászva a szappan.
Én mindegy hogy a használt és környezetileg veszélyes zsiradékot semlegesítettem-e vagy pálmaerdőket írtottam ki orángutánostól, nekem mindegy hogy a báttya Zsuzsi kecséjének tejéből bőrbarát termékként születtem-e ééén szappan vagyok, s a szappanok mind fizetnek.
Talán a Télapó segít… Jaj de a kötött zokniba csomagolt ajándék is fizet!
Hull adó – hull adó, mesebeli álom…

– Édes barátaim, bizony nekünk sem jobb, – mondja a grillázstorta. A puszta kézzel őrző mestereinket nem a környezet miatt adóztatják, hanem a nép egészségének védelme nevében. Pedig mi csak a tudás őrzői vagyunk, s talán még HÍR vagy Hungarikum védjegyesek is lehetnénk…. Talán.

Talán ha szájról szájra terjed  e népmese, talán meghallja a jogalkotó óriás és kiveszik a tervezetek hatálya alól a mese főhőseit és kézműves társaikat.