A STRASBOURGI NYILATKOZAT
2014. január 16-17-én Strasbourgban tartották a Szociális vállalkozások felhatalmazása az innovációra, befogadó növekedésre és munkahelyteremtésre című konferenciát.
A találkozó és a közös munka több mint 2000 szociális vállalkozást és ezek támogatóit hozta össze, akik nagyon változatos szociális gazdaságokat képviseltek. Egyetértés született arról, hogy Európa jövőjében a szociális vállalkozások jelentősebb szerepet kell betöltsenek, új ötleteket és cselekvési irányokat határoztak meg a potenciális intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feloldására.
A SZOCIÁLIS VÁLLALKOZÁSOK HOZZÁJÁRULÁSA EURÓPÁHOZ
Elérkezett az idő, hogy Európa gazdasági és szociális modellje újra feltalálja önmagát.
Olyan növekedésre van szükségünk, mely igazságosabb, zöldebb és biztosítja a helyi közösségeket. Továbbá, olyan modellre van szükség, amely értékeli a szociális kohéziót, a kollektív jóllét valódi forrását.
Felismerték, hogy a szociális vállalkozások Európa szerte a szociális és gazdasági kohézió eszközei, segítve a pluralisztikus és rugalmas szociális piacgazdaságot.
A napjainkban jelentkező feladatokra, kihívásokra innovatív megoldásokat nyújthatnak a változásokat generáló szociális vállalkozások, melyek erősítik a hagyományos szociális gazdaságokat.
A közösség érdekében munkahelyeket hoznak létre, innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtva, elősegítik a fenntarthatóbb gazdaságot. A szolidarítás és a megerősítés értékein alapulva, lehetőségeket és reményt keltenek a jövő számára.
A szociális vállalkozásoknak számos formája, mérete és jogi formája van Európa országaiban.
Az EU Szociális Üzleti kezdeményező – Social Business Initiative – szervezet szerint a következő közös vonásokkal rendelkeznek:
– a bevételük kereskedelemből származik;
– a gazdasági tevékenység szociális vagy társadalmi célok mentén jött létre, gyakran magasszintű szociális innovációs formában;
– a profitot legtöbbször visszaforgatják a szociális célok elérése érdekébe;
– a missziójuk tükröződik a cégszervezés és/vagy tulajdonosi viszonyok módszereiben, demokratius vezetést, részvételi elveket alkalmaznak, vagy szociális igazságosságra fektetik a hangsúlyt.
A szociális vállalkozás a XXI.-ik század üzlete számára olyan modellt ajánl, amelyben a pénzügyi, szociális, kulturális és környezeti szükségletek egyensúlyban vannak. A szociális vállalkozók a változás ügynökei, úgy egyénileg, mint csoportosan az emberek, illetve közösségek életének jobbítására törekednek.
A szociális vállalkozások dolgoznak. Hatékonyan. Nincs Európának olyan része, ahol ne származna előny a szociális vállalkozásokból.
A gazdasági krízis, az elöregedő népesség, a fiatalkorú munkanélküliség, az éghajlatváltozás, a növekvő egyenlőtlenség mellett, Európának szüksége van még több szociális vállalkozásra.
FELHÍVÁS A SZOCIÁLIS VÁLLALKOZÁSOK POTENCIÁLJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA
A kormányok és közintézmények felismerték a szociális vállalkozásokban rejlő erőt. Számos tagállamban és régióban lépéseket tettek az elterjedésük bátorítására. EU-s szinten a SBI pozitívan startolt az ökoszisztémák népszerűsítésével a szociális vállalkozások számára, ezért kell megragadnunk a pillanatot.
Ennek érdekében:
1. Az EU a SBI tevékenységeit végig kell, hogy kövesse. Ki kellene dolgozzon a SBI számára egy második szakaszt, amelyben a hatáskörét bővítené, elmélyítené a partnerséget a tagállamokkal, a regionális és a helyi hatóságokkal, a civil szervezetekkel és az ökoszisztéma kulcsszereplőivel.
2. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a következő EU. Bizottságnak és a következő EU. Parlamentnak teljes tulajdonjoggal képviselnie és biztosítania kell a Strasbourgban elhangzott cselekvési ajánlásokat.
3. EU-s, nemzeti, regionális és helyi szinteken erősebb elköteleződést kell tanusítani a közösségi szociális vállalkozásokkal, hogy közösen új irányvonalat határozzanak meg helyi kontextusban.
4. A Bizottság gondoskodik arról, hogy elköteleződése a szociális vállalkozások számára létrehozott öko-szisztémát az irányvonalaiba beépíti és mainstreamesíti.
5. A szociális vállalkozási szektorral partnerségben a tagállamok, a regionális és a helyi hatóságok kötelező módon támogatják a szociális vállalkozásokat és elősegítik a kapacítás-bővítésüket. Például jogi keretek, finanszírozáshoz való hozzáférés, üzletek elindításának és fejlesztésének, közbeszerzések, tréningek és oktatások biztosításával.
6. Az EU-s intézmények és a tagállamok a szociális vállalkozások szerepét erősítsék meg a strukturális reformokban, első sorban ott, ahol kevésbé fejlett ez a szektor.
7. A Bizottság, a tagállamok és a régiók meg kell erősítsék a határok menti és hátárokon átnyúló szociális vállalkozások együttműködéseit a tudás és jógyakorlatok megosztása érdekében.
8. A köz- és privát szereplők dolgozzanak ki megfelelő pénzügyi eszközöket és közevetítőket amelyek a szociális vállalkozásokat a teljes életciklusukon át segítik.
9. További kutatásokra és az országok statisztikai adatainak gyűjtésére van szükség ahhoz, hogy a szociális vállalkozások jobb megértést, elismerést és láthatóságot kaphassanak a politikai döntéshozók és a nagyközönség köreiben.
10. Európában, minden szereplő szélesebb perspektívábó kell tekintsen a növekedésre és az érték teremtésre. Szociális indikátorokat kell alkalmazniuk és pozitív szociális hatást kell elérjenek, amikor a szociális és gazdasági fejlődésről tesznek jelentést.
Strasbourg,
2014.01.17.
A nyilatkozatot Te is aláírhatod a következő linken.
A konferencia visszhangja az európai sajtókban >>
A cikket Füzi Imola kivonatolta és fordította
