
Június 25-én pénteken a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ adott helyet annak az új kezdeményezésnek, melynek célja a rövid élelmiszer-ellátási láncok (továbbiakban REL) szereplőinek összehozása volt. Az I. Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc Expo és Konferencia egy rendhagyó esemény, amelyen olyan szervezetek, cégek mutatkozhattak be, akik segíteni tudják a REL-ben értékesítő termelőket és a velük együttműködésben dolgozó REL segítőket. A kiállítás mellett a SMARTCHAIN „Okos megoldások a rövid ellátási láncokban” HORIZON 2020 kutatás-fejlesztési projekt záró konferenciája zajlott, melyen neves szakértők mondták el tapasztalataikat a témában.

A konferencia legfontosabb megállapításai közül kiemelendő, hogy a REL-ek fejlesztésének kulcstényezői közé tartozik a „gasztronómiai nagykövetek” szerepvállalása, akik úgy tudnak bemutatni a fogyasztó közönségnek új alapanyagokat, recepteket, ízeket, hogy azt könnyen elfogadják és a későbbiekben keressék a vásárlók. Ehhez a vidéki és városi éttermek együttműködésére is szükség van, akik számára sokszor komoly erőfeszítést jelent a termelőktől való termékbeszerzés. Ennek oka lehet, hogy egyrészt változó a minőség és mennyiség, másrészt hullámzó a gasztronómiai kereslet, így a gazdák nem tudnak hosszú távon tervezni.
Akár kicsi, akár nagyobb szereplőről beszélünk ma az egyik legnagyobb kihívást az árverseny jelenti az import termékek árával szemben. A helyi termelők esetében árversenybe semmiképpen sem szabad belemenni, ehelyett a fő cél az lenne, hogy a lakosság élelmiszerre költhető büdzséje növekedjen. Ezt támasztotta alá a SMARTCHAIN projektben végzett kutatás is, ami a fogyasztók átlagjövedelmének vonatkozásában rámutatott arra, hogy a gazdagabb országok hamarabb választják a REL termékeket, még ha azok ára magasabb is.

Több szakértő is kiemelte, hogy a helyi alapanyagok felhasználásának egyik jelentős gátja a drága és környezetszennyező szállítás, ami a kis tételekből adódik. Erre megoldást jelenthetnének a helyi szinten működő logisztikai központok, vagy amerikai kifejezéssel élve food hubok. A cél az, hogy a nagyban működő logisztikai rendszerek kicsibe való átültetése megtörténjen. Ehhez szükség van célzott beruházási programokra, EU-s és állami szerepvállalásra is. A helyi termékek logisztikájának megkönnyítése azonban kiemelt szereppel bírna a közétkeztetés kiszolgálásában is.
A bűvös „együttműködés” és „elfogadás” kifejezések is több szakértő szájából elhangzottak, és véleményük szerint megkerülhetetlen akár termelők között, akár gazdák és fogyasztók között vizsgálódunk. A kis szereplők egyedül nem tudnak sikeressé válni, vagy csak nagyon nagy energiabefektetés árán, ami sokszor nem áll rendelkezésre. A műhelymunkán bemutatott jó példák mögött kivétel nélkül valamifajta kooperáció található, ami lehetővé teszi a közös érdekképviseletet, a költségek (pl.: beruházás, marketing) csökkentését és a nagyobb sajtóvisszhang elérését.

Az előadók a környezeti aspektusokat is körbejárták, többek között a fenntartható csomagolás megvalósíthatóságát. A kulcs itt is a tudatosság, ami Magyarországon még nem érte el a kifizetődő szintet. Azonban a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy vannak a piacon olyan alternatív megoldások, amelyek komposztálható anyagok nélkül is képesek csökkenteni a termékek ökológiai lábnyomát. Az egyik fontos kritérium az anyagok maximum körforgásban tartása, valamint a becsomagolt élelmiszerek megóvása, frissen tartása.

A konferencia ezen kérdéseinek megválaszolására kínált választ több kiállító is, akik színes standokon mutatták be fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat. A kiállítók olyan cégek és szervezetek voltak, akik többek között élelmiszerbiztonsági, – feldolgozási, – értékesítési és csomagolási eszközöket mutattak be kifejezetten kistermelők számára. A konzultációs pultok között pedig sok információhoz juthattak a látogatók a bio, a szociális farm, a kistermelői, a családi gazdálkodói témákban. A REL szervezők és termelők ez alkalommal költségmentesen tehették fel kérdéseiket a hatósági és termékfejlesztési szakembereknek is. A kiállítás színfoltjai pedig a már működő REL szervezetek voltak, akik portékáik és termelőik bemutatásával emelték a kiállítás színvonalát.

