Egyesületünk 2015-ben kérte a minisztériumot az esetleges módosító javaslat szakmai egyeztetésére. Akkor nem kaptunk kedvező választ, de a tejtermelők helyzete nehéz továbbra is, ezért újra benyújtunk hasonló kérést majd. Szívesen várjuk a hozzászólásokat a kisleptek@gmail.com email címre.
A kiemelt kormányprogramok és a 2014-2020 támogatások sikeres lehívása, valamint a tejkvóta megszűnése által keletkezett piaci feladatok segítése érdekében, nemzetközi szinten is tapasztalt könnyítésekre teszünk javaslatot, és szívesen állunk szakmai kerekasztal megbeszélés esetén rendelkezésre.
Javaslat a 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről jogszabály módosítására
Problémák:
– A tőkehiány és a magas hatósági díjak, bürokratikus teendők miatt nincs elég családi kisfeldolgozó vidéken, így sok termelő nyomott áron tudja eladni termékét alaptermékként. Kevés a magasabb hozzáadott értékűtermék.
– A kis tejfeldolgozók létrejöttét ma hazánkban a nagyüzemre szabott előírások, engedélyeztetések – azok költségei, ügyintézési problémák – akadályozzák.
– Az Uniós rendeletek és útmutatók elehetőséget adnak a marginális tevékenység könnyített szabályozására,ahogy azt a 64/2007 rendelet meg is megfogalmazta, de főképp csak a húsok tekintetében, mint pl.: darálthús, előkészített hús, húskészítményelőállítás. Tejtermékek esetében csak sajt darabolására és szeletelésére, valamint, csomagolására van lehetőség a rendelet könnyítései szerint, holott ez az Uniós könnyítés nem korlátozza a marginális és kiskereskedelmi tevékenységet csak darabolásra, csomagolásra.
– Könnyített higiániai előírás szerinti termékelőállítás csak a kistermelő természetes személyek részére adott, más jogi formának, így szociális szövetkezetnek, önkormányzatnak, kis családi kft.-nek nincs ilyen könnyítés.
Javaslat:
64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendeletet módosítását kérnénk, úgy hogy bármelyállati eredetű termék előállításánál és forgalomba hozatalánál (így a tej, tejtermék is) legyen lehetőség a más termelő alaptermékének, kisfeldolgozó általi feldolgozására, és marginális értékesítésére, engedély kötelem nélkül, nagyüzemi előírások nélkül. Erre az Uniós tagországokban rengeteg példa van.
Kérjük a tejtermékek esetében is válljon lehetővé az ami a hústermékek esetében, tehát a marginális előállítású termékek értékesítése könnyített higiéniai feltételekkel.Hozzanak létre rendelet alkotás útján a növényi termékek részére is, a kistermelői könnyítésekhez hasonló lehetőséget marginális értékesítés esetére, hiszen az Uniós rendelet ezt lehetővé teszi.
A helyi közösségi és iskolai tanórai termékelőállítás során is váljék lehetővé a termék értékesítése marginális, helyi szinten. Pl. általános iskolai, középiskolai befőzés termékei értékesíthetőek legyenek lokálisan, helyben, könnyített higiéniai hatósági előírások mellett.
Közösségi feldolgozó, oktatókonyha – nyomonkövethetőséggel, de ne nagyüzemi feltételekkel működhessen marginálisan.
Indoklás:
A Vidékfejlesztési Program tervezetben is meghatározó cél a hozzáadott érték növelés, a élelmiszerek feldolgozottsági szintjének növelése.
Javaslatunkkal szeretnénk könnyíteni a támogatási lehívások sikerességét, és hozzájárulni a Uniós elvárásokhoz, miszerint hazánk csökkentse az adminisztrációt és a bürokratikus előírásokat.
A javaslatok megvalósulása által
– több magas hozzáadott értékű terméket állítanak elő hazai alapanyagokból
– magasabb áron lehet értékesíteni a jó higiéniai körülmények között létrejött feldolgozott, kézműves, ill. prémium minőségű terméket, ezáltal az alapanyagért is többet tud fizetni a feldolgozó kisvállalkozás
– több önfoglalkoztató, és családi vállalkozásban foglalkoztatott munkahely marad meg, létesül.
Jogi háttér:
64/2007. (VII. 23.) FVM-EÜM EGYÜTTES RENDELET
2. § (2) b) kiskereskedelmi létesítmény: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti üzletek, elosztóközpontok, a bevásárlóközpontokat ellátó létesítmények, valamint a nagykereskedelmi árusítóhelyek.
4. § (1) Azok a kiskereskedelmi létesítmények, amelyek marginális, helyi és korlátozott tevékenységként,
a) a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából az átadás helyén élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végeznek, vagy
b) a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának (ii) alpontja szerint egy másik kiskereskedelmi létesítményt (a továbbiakban:viszonteladó) látnak el állati eredetű élelmiszerrel, vagy
c) mindkét tevékenységet végzik,
178/2002/EK RENDELET
– kiskereskedelem: élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történõ átadása helyén, beleértve az elosztóközpontokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket;
853/2004/EK RENDELET
• 853/2004 EK rendelet, ami szerint a komolyabb, a 853/2004 EK rendeletben foglalt elvárásokat kiskereskedelmi egységek részére nem kell alkalmazni, részükre elég a 852/2004 EK rendelet előírásai. 853/2004 EK rendelet 1. cikk „(5) a) Kifejezetten ellenkező rendelkezéshiányában ezt a rendeletet a kiskereskedelemre nem kell alkalmazni.
b) Ezt a rendeletet azonban alkalmazni kell a kiskereskedelemre, ha a tevékenységeket azzal a céllal hajtják végre, hogy az állati eredetű élelmiszerrel egy másik létesítményt lássanak el, kivéve, ha:
ii. a kiskereskedelmi egység csak más kiskereskedelmi egységeket lát el az állati eredetű élelmiszerrel, és ez a nemzeti joggal összhangban csakmarginális, helyi és korlátozott tevékenység.”
* Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyosrendelkezéseinek végrehajtásáról (AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A FOGYASZTÓK FŐIGAZGATÓSÁGA)
• 3.5. Az alaptermékek feldolgozása a gazdaságban
„…a gazdaságban történő sajtgyártásnak a 852/2004/EK rendeletben és a 853/2004/EK rendeletben megállapított, megfelelő élelmiszer-higiéniai követelményeknek kell megfelelnie.
Megjegyzések:
1) A 853/2004/EK rendelet általánosságban kizárja a kiskereskedelmet (azaz az élelmiszer kezelését és/vagy feldolgozását, valamint annak az eladás helyén történő tárolását vagy a végső felhasználó részére történőszállítását) a hatálya alól. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a sajtot teljes egészében a gazdaságban vagy a helyi piacon (pl. heti piac, mezőgazdasági termelők piaca stb.) gyártják és értékesítik a végső felhasználók részére, e tevékenységek csak a 852/2004/EK rendeletben – és különösen annak II. mellékletében – megállapított megfelelő követelmények betartásával végezhetők, miközben azonban nem kell megfelelniük a 853/2004/EK rendelet követelményeinek, a nyerstejre vonatkozó követelmények kivételével. Adott esetben biztosítani kell a tagállamok nemzeti jogában a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján megállapított nemzeti intézkedések betartását.
2) A gazdaságban történő feldolgozás összeegyeztetése érdekében vagy a termelés hagyományos módszereinek fenntartása érdekében a tagállamok – a852/2004/EK rendelet 13. cikkében és a 853/2004/EK rendelet 10. cikkében e célból megállapított eljárással összhangban – bevezethetnek avonatkozó infrastrukturális követelményeket kiigazító nemzeti intézkedéseket, amennyiben a hagyományos módszerek nem egyeztethetők össze a rendeletekben megállapított követelményekkel.
* Útmutató az állati eredetű élelmiszerek higiéniájáról szóló 853/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról SANCO/1732/2008 Rev. 7
• 3.6. A 853/2004/EK rendelet 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii.alpontjában említett „marginális, helyi és korlátozott tevékenység” fogalma.
Ez a fogalom lehetővé teszi a végső felhasználót ellátó kiskereskedelmi üzletek
számára (pl. hentes), hogy az állati eredetű élelmiszereket egy másik helyi kiskereskedelmi vállalkozásnak csak a 852/2004/EK rendelet követelményei szerint szállítsák be.
A 853/2004/EK rendelet követelményeit (pl. a létesítmény engedélyezése, azonosító jelölés alkalmazása) nem kell alkalmazni.
Általánosságban a „marginális, helyi és korlátozott tevékenység” fogalmának
lehetővé kell tennie a tagállamokban jelenleg is létező gyakorlatok fennmaradását.
A „marginális, helyi és korlátozott értékesítés” fogalma abból a megfigyelésből ered, amely szerint a végső felhasználót ellátó kiskereskedelmi egységek – főbb kereskedelmük gyanánt – termékeikkel valójában helyileg kereskednek (még akkor is, ha a rendeletetési hely egy másik tagállamban van), így nem végeznek nagyobb figyelmet és a különösen a szállítással és a hűtési lánccal kapcsolatos feltételek vonatkozásában felügyeletet igénylő, távolsági kereskedelmet. Egy nagyobb tagállam esetében tehát nem volna a rendelettel összeegyeztethető a „marginális, helyi és korlátozott értékesítés” fogalmának az adott tagállam teljes területére történő földrajzi kiterjesztése. A fogalmat a (13) preambulumbekezdés továbbpontosítja, amennyiben kimondja, hogy az ilyen fajta értékesítés a kiskereskedelmi egység tevékenységének csak kis részét képezheti; az ellátott létesítményeknek a közvetlen közelében kell elhelyezkedniük, és az értékesítés csak bizonyos típusú termékekre vagy létesítményekre vonatkozhat.
Egyes esetekben a kiskereskedők (pl. hentesek) az élelmiszer (abszolút értelemben vett) kis mennyiségeit is előállíthatják, amelynek legnagyobbrészét közétkeztetőknek és/vagy más kiskereskedőknek szállítják be. Ilyen esetekben a rendelet szándékának az felelne meg, ha lehetséges lenne a forgalmazás hagyományos módszereinek folyamatos használata, figyelembe véve, hogy a „marginális” szónak tartalmaznia kell a kis mennyiségek fogalmát. A „marginális” szót ennélfogva úgy kell értelmezni, mint ami az állati eredetű élelmiszerek abszolút értelemben vett kis mennyiségeit vagy az egység kereskedelmi tevékenységének csak kis részét képező tevékenységet jelenti. Mindenesetre a rendeletben előírt három kritérium kombinációjának lehetővé kell tennie a legtöbb helyzet megfelelő minősítését.
• 3.5. Kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában, a 853/2004/EK rendeletet nem kell alkalmazni a kiskereskedelemre”
852/2004/EK RENDELET
* Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyosrendelkezéseinek végrehajtásáról (Brüsszel, 2012. június 18. )
3.5 Megjegyzések:
1) A 853/2004/EK rendelet általánosságban kizárja a kiskereskedelmet (azaz az élelmiszer kezelését és/vagy feldolgozását, valamint annak az eladás helyén történő tárolását vagy a végső felhasználó részére történőszállítását) a hatálya alól. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a sajtot teljes egészében a gazdaságban vagy a helyi piacon (pl. heti piac, mezőgazdasági termelők piaca stb.) gyártják és értékesítik a végső felhasználók részére, e tevékenységek csak a 852/2004/EK rendeletben – és különösen annak II. mellékletében – megállapított megfelelő követelmények betartásával végezhetők, miközben azonban nem kell megfelelniük a 853/2004/EK rendelet követelményeinek, a nyerstejre vonatkozó követelmények kivételével. Adott esetben biztosítani kell a tagállamok nemzeti jogában a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján megállapított nemzeti intézkedések betartását.
2) A gazdaságban történő feldolgozás összeegyeztetése érdekében vagy a termelés hagyományos módszereinek fenntartása érdekében a tagállamok – a852/2004/EK rendelet 13. cikkében és a 853/2004/EK rendelet 10. cikkében e célból megállapított eljárással összhangban – bevezethetnek avonatkozó infrastrukturális követelményeket kiigazító nemzeti intézkedéseket, amennyiben a hagyományos módszerek nem egyeztethetők össze a rendeletekben megállapított követelményekkel.
TOVÁBBÁ
SEC(2010)
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
a higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről
Gyakran feltett kérdések – Iránymutatás az élelmiszer-ipari vállalkozók számára
SEC(2010)
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
a higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről
Iránymutatás az illetékes hatóságok számára
