Beszámoló Rövid Ellátási Lánc (RÉL) konferenciáról, Párizsból

2019. július 25., csütörtök

2013. Június 4-5 Párizs, Agroparistech (Egyetem)

A konferencia témája 3 fő pillért érintett:
– Vidékfejlesztést érintő politikai támogatás és intézkedések
– Biodiverzitás
– A rövid élelmiszercsatornák irányítása, tervezése

alma2005-ben indították Franciaországban az első RÉL-t érintő kutatásokat, de nem gondolták volna, hogy ez a marginális téma ilyen szinten ki fogja nőni magát. Ma már a RÉL tematikájának globalizálásáról beszélhetünk, mivel az agrárágazat és a vidékfejlesztés szinte minden részterületét érinti. Emellett a RÉL olyan vidéki és interurbán szociális és kormányzati kapcsolatrendszert, hálózatot hozott létre (Franciaországban), amely fontos alapjait képezheti a vidékfejlesztési stratégiáknak ás az élelmezésbiztonság – az élelmiszerek elérhetőségének-. A konferenciára 72 kutatást terjesztettek fel frankofon (francia nyelvű) kutatók.
Az Európai Bizottság felkérésére a XX kutató intézet végzett több országban kutatást, melyben többek között megállapították, hogy a megkérdezett fogyasztók 92%-a támogatja ezt a fajta munkát.
A „közvetlen értékesítés”, mint fogalom teljesen hiányzott a KAP intézkedéseiből, ezért a következő periódusban induló tematikus alprogram jó színteret biztosít a fogalmak bevezetésének és értelmezésének. Ahogy az angol és a francia (filiere≠supply chain; filiere alimentaire courte≠ short food supply chain) fogalmak sem fedik egymást, így más európai nyelvek interpretációi között is komoly eltérések lehetnek.

A kutatások 84 esettanulmányt vizsgáltak, melyek 4 kutatói megközelítést határoztak meg:
– Gazdaság (gazdasági fenntarthatóság) a családi üzemek szintjén
– Regionális szinten
– A fogyasztói felismerések jelentősége
– Egyéb megközelítések

A Bizottság kétféle megközelítést és fogalmat fogad el hivatalosan, melyek átfedik egymást:
– LFS =local food system/ helyi termék rendszerek: termelés, feldolgozás és értákesítés egy meghatározott földrajzi területen belül; hibája, hogy a local azaz a helyi nem kapott konkrét definíciót
– SFSC’s= short food supply chain/ rövid élelmiszerellátó láncok: az élelmiszerlánc szereplőinek számának lecsökkentése:; az élelmiszert identifikálható termelő vagy termelők gyártják, mely a termék nyomon követhetőségét is garantálja.
– Az alternatív kifejezés viszont a továbbiakban nem elfogadott!!!

A Bizottság által ismert tanulmányok hibája, hogy nagyon kevés közülük az összehasonlító elemzés. Ennek ellenére megállapítható, hogy főleg egy nyugati-keleti tengely megkülönböztethető. Azaz nyugaton inkább a neo-tradícionális láncok, módszerek a jellemzőek, amely sokkal inkább egy együttműködő hálózat a termelők között, míg a tradicionális módszerek inkább családi gazdaság és termelés orientáltak. Európában erre számos hibridváltozat található, mint pl: a a francia „Istenhozott a farmon” kezdeményezés. Gazdasági jelentősége a RÉL-nek, hogy az ún. „profit maximers” profit maximalizálók helyett a „profit sufficers”, azaz az elégséges profitot termelők vannak többségben.

Kiemelt kérdés, hogy létre szeretnének hozni, hogy egységes védjegyet, melyet az európai termelők használhatnának, ezt készíti elő az a bizottsági kezdeményezés, mely a helyi termék (local product) kifejezésre keres új megnevezést. Emellett a labelnek biztosítania kell a termék eredetét, és az értékesítés formáját. Emellett a produit fermier/farm product, azaz üzemi, farmról származó termék sem értelmezhető a Bizottság szerint. Kérdés, hogy a sok védjegy mellett szükséges-e egy újabb bevezetése, amely kérdés megfordítva így hangzik: ha nem vezetünk be egy új védjegyet a RÉL-ben található termékek megkülönböztetésére, akkor ezek láthatóak-e a fogyasztók számára? Azaz nagyobb-e a fogyasztók összekavarodása?
További kutatások igényére hívja fel a figyelmet a Bizottság, mivel a RÉL-ben résztvevő termelőknek egyszerre 3 szakmájuk van (termelő, élelmiszer- feldolgozó, kereskedő), így a helytállás is nehezebb, egy rendszerezett oktatás, szaktanácsadás és intézményi támogatás elengedhetetlen, melyhez kutatói munka szükséges.

(Kujáni Katalin)