omék 2015 családi gazdaság konferencia

2019. július 25., csütörtök

Az a megtiszteltetés érte a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve magyarországi civil Nemzeti Bizottságok koordinálását felvállaló Kislépték Egyesületet, hogy dr. Major Ágnest a Nemzeti Bizottságok koordinátorát felkérték a 2015. évi OMÉK-en megrendezésre került családi gazdaságokról szóló nemzetközi konferencián egy előadás megtartására.

A konferencián az előadók a családi gazdaságok kérdését sok szempontból járták körbe:
Dr. Feldman Zsolt, Földművelésügyi Minisztérium, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a jelenlegi konferencia a családi gazdaságokat megerősítő eszközöket is keresi nemzetközi és Kárpát-medencei viszonylatban.  Bővebben
Raimund Jehle az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatal, Regionális Kezdeményezés Koordinátor elmondta köszöntő beszédében, hogy a családi gazdaságok a modern Európa részét képezi, hiszen Európában a gazdaságok 85 %-a családi gazdaság. Jellemző rájuk, hogy a vidéki élet alapját jelentik, az abban élők és dolgozók ezt életformájuknak tekintik, amely egyúttal a hagyományok megőrzésében is jelentő szerepet játszanak.
Kálmán Zoltán Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési szervezeteiben ’A civil szerepvállalás a családi gazdaságok fejlesztésében” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a világban 570 millió mezőgazdasági gazdaság létezik és ennek 90 %-a családi gazdaság. Méretük olyan kicsi, hogy erősen korlátozott az erőforrásokhoz (föld, technológia, vagy piac) való hozzáférésük. A társadalmi, környezeti, gazdasági tényezők közötti egyensúly megteremtésére az egyes országoknak különböző megoldása lehet, de a fenntarthatóság érdekében az összes tényező tekintetében kell megoldást találni nem csak egyes elemeit kell kiragadni. Bemutatta a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éves 2014 alkalmából kiadásra került a Deep Roots című kiadványt, amely letölthető az alábbi linken: LINK  
Mike McKenzie az Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság politikai elemzője a „Családi gazdaságok sokszínűsége Európában” címmel tartott előadásában hangsúlyozta az együttműködés és az innováció fontosságát.
Juhász Attila, Szerb Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium, államtitkára a „Kihívások a délkelet-európai országokban, különös tekintettel a Vajdaságban” címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a családi gazdaságok esetében nagyon jelentősnek ítélik meg a hozzáadott érték szerepét. Ennek megvalósulásának elősegítésére elfogadásra került a kistermelői rendelet Szerbiában, amelyhez a magyar szabályozást és tapasztalatot vették alapul. [Itt szeretnénk büszkén lemondani, hogy a Kislépték is magáénak vall egy piciny részt a szerbiai szabályozás létrejöttében, ugyanis a civil kezdeményezésben résztvevő vajdasági közösségekkel két alkalommal is tartottunk olyan megbeszélést, amelyben az eddigi magyarországi tapasztalatokat ismertettük meg.]
Tóth Katalin helyettes államtitkár asszony helyett, dr. Torda Márta a Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője (Kárpát-medencei Együttműködés Osztálya) a „Családi gazdálkodás háború idején – tapasztalatok Kárpátaljáról” címmel tartotta meg előadását.

Rácz Katalin az Agrárgazdasági Kutató intézet Vidékpolitikai Kutatások Osztályának osztályvezető-helyettese „Az EU csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra – létezik-e az innovatív családi gazdálkodási modell Magyarországon?” címmel egy nagyon izgalmas előadást tartott. Az előadáson naprakész információkat ismertünk meg a családi gazdaságokkal kapcsolatos adatokról, felmérésekről és az azokból levonható következtetésékből.
Dr. Major Ágnes a Családi Gazdaságok Magyar Nemzeti Bizottságának koordinátora egy kissé drámai címmel tartotta prezentációját: „Hogyan tovább?” segélykiáltások – a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek)”. Mondandójában kifejezetten a megoldásra váró kérdéseket gyűjtötte össze a kistermelői, kisléptékű, családi gazdasági léttel, megélhetéssel kapcsolatban. Kiemelésre került, hogy a családi gazdaságok szerepe Magyarországon nagyobb, mint amelyet a politika, az agrár-tudomány, vagy a statisztika számba vesz, azaz a gazdasági méretküszöb alatti családi gazdaságokkal is kell számolni a kormányzatnak. A családi gazdaságok nem ipari méretű és léptékű tevékenységet fejtenek ki, s így a reájuk alkalmazandó szabályoknak ezt figyelembe kell venni. A családi gazdaságok földforgalmi törvényhez kapcsolódó újraszabályozása során több tényezőre, például a rokonsági fok kiterjesztett meghatározására is felhívtuk a figyelmet. A kistermelői rendelet területi hatályával kapcsolatban ismét elmondtuk, hogy kecskeméti barackot kistermelő ne csak Bács-Kiskunban és Budapest árulhasson, hanem az ország többi megyéjében is. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy számtalan kézműves termék alapanyag jelenleg állati mellékterméknek vagy hulladéknak minősül, és az erre vonatkozó szabályok az iparszerű működés szabályait rendelik alkalmazni a kisléptékű, kézműves termékek tradicionális módon való előállítására is. Ezúttal is megragadtuk az alkalmat, hogy ismertessük az Európai Bizottság állásfoglalását gyógynövény ügyben, amely röviden összefoglalva: a nem iparilag, azaz kézműves úton előállított gyógyászati termékekre nem kell a gyógyszerekre vonatkozó szabályozást alkalmazni.