KÉRDÉS:

Szervezetünk olyan civil, non-profit alapon működő szervezet, amely mezőgazdasági őstermelők piacra lépését segíti. Az úgynevezett Rövid Ellátási Lánc szervezését vállalná fel több civil szervezeti partnerünk, abban nyújtana segítséget, hogy a mezőgazdasági termelő áruját közvetlenül értékesíti a fogyasztó részére.

Mint civil szervezet úgy hisszük, hogy a mezőgazdasági őstermelőknek, kistermelőknek nagy szükségük van működésük beindításához piacszervezési segítségre és tanácsadásra, amelynek elvégzését szervezetünk felvállalja.
Szeretnénk Önökkel leegyeztetni azokat a piaci megoldásokat, amelyek használatát javasolnánk őstermelőink, kistermelőink részére annak érdekében, hogy javaslatunk működőképes legyen.
Az egyes őstermelők, kistermelők számára nagy segítséget jelent, hogyha az előzetesen megrendelt árujukat egy gyűjtőpontra szállíthatják, és ott civil szervezetünk önkéntesei nyújtanak segítséget az áruknak a megrendelők részére történő szétosztásában. Az áru szétosztása során azonban készpénz mozgás is történik.
Mind az árut és a készpénzt, azaz az áru ellenértékét civil szervezetünk letétbe veszi egy ingyenes letéti keret-szerződéssel – azaz mindaddig, amíg a keret-szerződés megszüntetésre nem kerül, az átadások és a bizonylatok erre tekintettel valósulnak meg egyedi megrendelések alapján – , amelyre 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:365 § vonatkozik (Ptk. 5:14 § (2) alapján dolognak számít a készpénz is) a civil szervezet Letétkezelési Szabályzata alapján . Az őstermelőtől átvett termékről és a fogyasztótól átvett pénzről a civil szervezet „egyéb bizonylatot”, azaz bevételi pénztárbizonylatot állít ki a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-a alapján *. A letét nem tartozik a Számviteli törvény 29. §. (1) – (9) bekezdésében foglaltak alá, ezért azt a letét elhelyezőjénél nem lehet követelésként kimutatni és a letétményesnél sem lehet azt az ügyféllel szembeni kötelezettségként állományba venni. Tehát a letétbe helyezett összeget idegen helyen tárolt pénzösszegként kell nyilvántartani.
Az őstermelő, mint eladó Áfa törvény szerinti számlát illetőleg nyugtát azon a napon köteles kiállítani a fogyasztó részére, amikor ténylegesen hozzájut a pénzösszeghez, tehát amikor a civil szervezettől a letétbe vett pénzt átvette.
Az őstermelő a fogyasztóval fennálló folyamatosan megállapodása alapján, azaz, amikor abban állapodnak meg, hogy heti vagy havi rendszerességgel látja el az őstermelő a fogyasztót friss mezőgazdasági termékkel úgy olvassuk, hogy gyűjtőszámlát is kiállíthat – a felek külön erre vonatkozó megállapodása alapján – az Áfa törvény 164 § alapján, amely ha jól értelmezzük azt jelenti, hogy az adott őstermelő áfa bevallási időszakát követő 15 napon belül is kiállíthat egy számlát az adott időszakban értékesített termékekről.
A következő kérdésünk az lenne, hogy vajon ebben az ügyletben elegendő- a nyugta kibocsátása, hiszen a fogyasztó nem (áfa) adóalany, az ügyletek bizonyosan nem érik el a 900.000 Ft-os értékhatárt és a fogyasztó nyilatkozik arról, hogy nem kér számlát  (Áfa törvény 166 §). Végül pedig, tekintettel arra, hogy a civil szervezet ingyenesen biztosítja a letéti tevékenységét mind az őstermelő és a fogyasztó részére, úgy értelmezzük, hogy ily módon számla, vagy hasonló bizonylat kiállítására nem köteles semelyik fél irányába az általa folytatott tevékenységre tekintettel.
Kérjük a fenti konstrukció és bizonylatolási rend helyességének visszaigazolását.

* A letétek pénztári bizonylataként csak az arra a célra külön használatba adott bevételezési és kiadási pénztárbizonylat tömb szolgálhat. A pénztári nyilvántartást ugyancsak elkülönítetten kell vezetni.
A házipénztárban jogszabály alapján őrzendő tárgyletétekről a mellékletként csatolt nyilvántartás kell vezetni.
A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
•    a letét keletkezésének időpontja,
•    a letevő neve és címe,
•    a letét megnevezése (tartalma),
•    a letét jogcíme és a rendelkezés száma,
•    a kiadás időpontja,
•    a kiadást elrendelő rendelkezés száma,
•    az átvevő neve és címe,
•    az átvevő aláírása.
A tárgyletéteket kiadásukig egyenként lepecsételt borítékban vagy csomagban kell kezelni, amelyen a letevő nevét és címét, valamint aláírását, a letét tartalmát, továbbá a bevételezés adatait és a letétekről vezetett nyilvántartás vonatkozó tételszámát kell feltüntetni.

Dr. Major Ágnes/ Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképvisletének Egyesülete

NAV VÁLASZ (2014. 05.21)

Abban az esetben, ha az egyesület kizárólag ingyenes letéti szolgáltatást nyújt az ostermelo számára, úgy a termék értékesítojének az ostermelot kell tekinteni. Ennek megfeleloen – figyelembe véve, hogy a fogyasztók nem áfa-alanyok – a bizonylat-(számla-/nyugta-)kiállítási kötelezettség is az ostermelot terheli.

Készpénzzel történo fizetés esetén a számlát legkésobb az értékesítéssel egyidejuleg ki kell állítani [általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 163.§. (2) bekezdés b) pont]. Nyugta kibocsátására a teljesítés napját követoen ugyancsak nem kerülhet sor [Áfa tv. 165.§ (1) bekezdés b) pont, 166.§ (1) bekezdés].

Az Áfa tv. 164.§-ában szabályozott gyujtoszámla abban az esetben alkalmas az egyes értékesítések alkalmával kiállítandó számla helyettesítésére, amennyiben az ostermelo rendelkezik az ahhoz szükséges valamennyi -, az Áfa tv. 169.§-ában felsorolt – adattal (ideértve többek között a vevo nevét, címét is).
A nyugta-kibocsátási kötelezettség körében a gyujtoszámlához hasonló, összevont bizonylatolásra a törvény nem biztosít lehetoséget.
Felhívom a figyelmét, hogy 2013. január 1-tol gyujtoszámla legalább havi idoszakra nézve adható. A gyujtoszámlát – a készpénzes fizetési módra tekintettel – az adott naptári hónap utolsó napján, illetve ennél hosszabb számlázási idoszak esetén legkésobb a számlakibocsátóra irányadó adómegállapítási idoszak utolsó napján ki kell állítani [164.§ (4)].

Megerosítjük, hogy az egyesület az általa ingyenesen nyújtott letéti szolgáltatásról nem köteles számlát kiállítani, az átvett termékrol illetve a készpénzrol azonban indokolt a letevonek átvételi elismervényt (letéti jegyet/bevételi pénztárbizonylatot) adni.

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület,t  a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával, a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok pályázat , a SMCA-2012-0071-Z regisztrációs számon nyilvántartott “Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázat keretében megvalósuló program keretében létrehozza civil, szakmai partnerségben a
Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületét. A projekt a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg.