Az új koronavírus (2019-nCoV) okozta járvány miatti új higiéniai és egészségügyi szabályok 2020. március közepére (a cikk írásának időpontja 2020. március 26.) Magyarországon is változást hozott az élelmiszer kereslet és kínálat egyensúlyában. A járvány miatt otthonaikba kényszerült gyerekek és szülők, a megbetegedéseknek leginkább kitett csoportok és bezárásra kényszerült éttermek, turisztikai szolgáltatók új ellátási csatornák használatára kényszerültek. A hagyományos élelmiszerláncok lelassulása, valamint a termékek elérhetőségének akadályoztatása a fogyasztók egy részét arra ösztönzik, hogy helyi, biztos forrásokat keressék, amelyek ellátása és minősége is garantált. Azonban a társas kapcsolatok leépítése egyben a hagyományos élelmiszer ellátási láncok bezárását (mint például a piacok, éttermek, közétkeztetés), felfüggesztését is jelent, amely komoly kihívásokat tartogat a lánc minden tagja részére.

Március végére több nehézséggel is szembe kell néznie a termelőknek. Az értékesítési csatornák beszűkülése egyértelműen értékesítési problémákkal állítja őket szembe, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a betakarításhoz szükséges munkaerő hiányzik, a gépek használatához elengedhetetlen alkatrészek ellátása akadozik, a globális láncon keresztül érkező input anyagok a raktárakból kifogynak, és mindemellett egy fontos humán szempontú probléma is jelentkezik, a termelők 31 százaléka 65 év feletti. Az első tavaszi zöldségek betakarítása már megkezdődött és lassan érkezne az első földieper is, az állattenyésztésben nagy gondot jelent a húsvéti bárányok beragadása (az olasz export szinte leállt), valamint továbbra is küzdelmet kell folytatni az afrikai sertéspesti ellen. Tehát egyre sürgetőbb, hogy megoldásokat találjunk a hazai élelmiszerellátás fenntartására is. Rastoin (2020 ) szavait idézve a jelenlegi élelmiszerellátási válságnak kettő megoldása van: az egyik az élelmiszerlánc „helyhez kötése” (reterritorialisation), azaz a globális lánc helyett a helyi alapanyagok előnyben részesítése, a másik fontos elem fogyasztok szolidaritásának megerősödése. Az is látható, hogy az élelmezésbiztonsággal foglalkozó európai kutatók mind a lokalitáshoz való visszatalálásról beszél, azaz a helyi termékek, a közvetlen értékes megerősödéséről, ami menekülő útvonalat jelent.

Az alábbi rövid elemzésben szeretnénk bemutatni, hogy miként tud működni jelenleg, a krízishelyzetben a helyi ellátási rendszer és hogyan tudnánk még hatékonyabbá tenni, hogy a magyar vásárlók friss és jó minőségű magyar termékekhez jussanak, a hazai termelők, helyi ellátási lánc szereplők pedig életben maradhassanak a gazdasági recesszióban is. A tanulmányban elsősorban a hazai élelmiszerláncokba termelő kisgazdaságok lehetőségeit vesszük számba.  Fontos kiemelni, hogy az elemzés készítésekor kijárási korlátozás, és tilalom még nem lépett életbe.

Rövid Ellátási Láncok és az élelmiszer-önrendelkezés, a helyi élelmiszer rendszerek fontossága

Az Európai Unióban fokozatosan a folyamatok mozgatórugóivá váltak a helyi gazdaságfejlesztést célzó, a társadalmi, környezeti problémák megoldását szolgáló fejlesztési irányok. Ilyenek többek között a kisgazdaságok és a helyi közösségek fejlesztését segítő támogatási programok. A kisgazdaságok által előállított lokális termékek ösztönző erővel hatnak a helyi gazdasági és társadalmi erőforrások kihasználására, a fenntartható tájhasználatra, a közösségi kapcsolatok kialakulására, fejlődésére, valamint a helyi megélhetési lehetőségek bővítésére is.

A helyi termék-előállítás léptéke és helye adja, hogy a helyben élő termékelőállító, a természet fenntarthatóságát, a környezet védelmét is figyelembe kell vegye a termelés során, hiszen ott él, maga is, gyermeke is a közösség tagjaként a termékeket fogyasztja. A sokféleség, a tájfajták használata is a helyi értékek megmaradását szolgálják, mindemellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is segítik.

Erősödnek azon réspiaci igények, alternatív élelemiszer-hálózatok, tudatos fogyasztói magatartások, társadalmi-, szociális vállalkozások, melyek a lokális erőforrásokat, a közösség igényeit, szükségleteit részesítik előnyben, így a személyességet, a lojalitást, az egyediséget, a hagyományokat, a természetességet, a kulturális sokféleséget és a környezetkímélő előállítást helyezik előtérbe.

Az 1. táblázatból láthatóak az Európai Unió által is azonosított helyi élelmiszerrendszerekre jellemző pozitív hatások.

1. táblázat: A helyi élelmiszerrendszereket jellemző pozitív hatások. Forrás: EP 2013/2096 (INI), valamint COM (2013) 866 {SWD (2013) 501}, valamint Régiók Bizottsága (2011/C 104/01),33.) , alapján 

NEMZETKÖZI ELEMZÉSEK:

A hazai helyzet elemzése előtt néhány friss nemzetközi kutatói elemzés megállapításait vesszük sorra. Annak ellenére, hogy 9 milliárd ember élelemmel való ellátását kell megoldani világ szinten, sok termelő egyik napról a másikra él (az USA-ban minden 5-ből 4 termelő). Az alacsony jövedelmű kistermelők milliói élnek alacsony életszínvonalon, így még jobban ki vannak téve a COVID-19 járványnak is. Sokan mindennapi bevételüktől esnek el, ahogy bezárnak a piacok, vagy leállnak a beszállítók. Ezért jelenleg a legnagyobb segítség, amit számukra nyújthatunk az a piacra jutás (forrás). Az elsődleges Feladat olyan „food hubok”, helyi termék logisztikai szervező és elosztó központok létrehozása, aktiválása, akik a vidéki területeken megtermelt termékeket eljuttatják a lakosság számára. Mindezt úgy, hogy ezek a központok csak szállítói, de nem továbbértékesítői a termékeknek.

Franciaországban a termelők 20%-a rövid élelmiszerláncokon keresztül értékesíti termékeit. A vírus hatására azonban az mondható el, hogy az élelmiszerek meghatározó része a hosszú láncokból áttevődött a rövid láncokba, a közvetlen helyi kereskedelembe. A francia médiában, szociális médiában nyomonkövethető a fokozódó figyelemfelhívás a szolidaritásra, miszerint mindenki keresse a helyi termelőket, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszereket kapjanak. Az egyik ismert, országszerte megtalálható bevásárlóközösség, a „La Ruche qui dit oui” például ennek hatására 66%-os bevételnövekedést számolhatott el az elmúlt hetekben. A szervezet 750 közösséget számlál, ennek döntő többségét a déli országrészben, mindösszesen 5000 termelő taggal és 160 000 fogyasztóval. Az átlagos fogyasztói kosár 27%-kal nőtt, míg 30%-kal több termelő regisztrált be. Sok kistermelőnek ez most az egyetlen esélye a piacra jutásra, így a szervezők folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiszolgálják a krízisben megváltozott vevői és termelői igényeket (forrás). Különösen nagy gondban vannak azok a termelők, akik az iskolai, óvodai közétkeztetésbe szállítottak be, mivel sokaknak az volt az egyetlen értékesítési csatornájuk. Annak érdekében, hogy a termelőket, az állományt, a munkaerőt megtartsák ezekben a gazdaságokban a közösségi kezdeményezéseken keresztül meghirdették a tejtermékeket (ízesített joghurtok, sajtok) felajánlási áron, így a vevők maguk mondják meg, hogy mennyit fizetnek a nagy mennyiségben felhalmozódott termékekért.
A közösségi összefogáson túl a francia agrárkamara  is kiemelten segíti a kistermelőket (forrás). A kamara munkatársai internetes oldalukon és telefonon is támogatják a gazdákat a megváltozott jogi szabályozásban való eligazodásban pl.: ki szállíthat ki kijárási tilalom esetén, milyen védőfelszereléseket kell alkalmazni.

A kormány engedélyezi a kézbesítési szolgáltatásokat. Egyes termelők élelmiszertermékeket szeretnének szállítani vevőiknek. A kézbesítést végrehajtóknak maguknak ki kell tölteniük a Belügyminisztérium weboldalán   elérhető szakmai utazási igazolást, jelezve, hogy maguk tölti ki a dokumentumot, valamint a kézbesítési útvonalat. A gazdálkodóknak azt is tanácsolják, hogy mindig legyen meg bármilyen más okmány, amely igazolja, hogy mezőgazdasági termelőt a mozgásuk során.
Franciaországan a pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdaságok kérhetik az áfa és szociális járulékok megfizetésének elhalasztását, a munkaerő után fizetendő járulékfizetés halasztását, a rezsi fizetésének halasztását, állami kezességvállalású kölcsönök elérését, hitelhez jutás segítését, a munkaerő részleges munkanélküli segélyezését, 1500 eurós egyszeri támogatást.

A nemzetközi példákat és tanulmányokat összegezve a sok nehézség mellett az ellenállóképesség a kulcs a kistermelők életben maradásának (“Use resilience principles in developing policies”, vagy “Lower Profits, but More Stability”). A kisebb méret gyorssá és rugalmassá teszi a kisebb vállalkozásokat a nem várt krízisekkel szemben. A méret mellett viszont fontos feltétel még az együttműködés, ami egyrészt a láncszereplők, termelő és fogyasztó, valamint a termelők és hatóságok között hatékony kooperációt is jelenti. Mindegyik szereplő szükséges ahhoz, hogy a rövid élelmiszerláncok működőképesek legyenek és biztosítani tudjuk a fogyasztók alapvető élelmiszerellátását.

HAZAI KÖRKÉP
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara  elemzése   szerint „a koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti.”

Az országos főállatorvostól dr. Bognár Lajostól,  az Agrárminisztérium harmadik podcast nyilatkozatában hallhattuk: „a helyi termékek, a rövid ellátási lánc, nagyobb biztonságot jelent az ilyen helyzetekben is, ezért fontosak a helyi piacok a helyi kis termelőktől származó élelmiszerek. Ez önmagában nem csak élelmiszerbiztonsági jelentőségű, hanem Közegészségügyi jelentőségű is, hiszen nem kell nagy szupermarketekbe elmenni ezáltal, és helyben meg lehet szerezni az egyébként nagyon jó minőségű és biztonságos élelmiszert.”

A járvány hazai megjelenését követően a Kislépték egy gyors országos telefonos körinterjút készített a rövid láncokat szervezők között (kosárközösség szervezők, piacszervezők, szaktanácsadók, helyi akciócsoportok).  A megkérdezés alapján láthatjuk, hogy több rövid ellátási lánc működése leállt, azonban jó néhány alternatív értékesítési lehetőség áll rendelkezésünkre, amelyek hatékonyságát a hazai és nemzetközi példák is bizonyítják. A jelenleg  a legjobban elérhető csatornák a következők:
–    a bevásárló közösségek, kosár vagy doboz rendszerek 
(nyíltabb vagy zártabb, előrendelésen alapuló vásárlás, egy fix, közvetlenül is megismerhető termelői közösség által kiszolgálva, szervezői csapat segítsége által).
–    a közösség által támogatott mezőgazdasági modellek (CSA)
(zárt, megállapodáson alapuló kockázat közösség (azaz bő termés idején több termék, szűk esztendőben csak ami épp lett) sokszor előfinanszírozással, gazdaság látogatással és közös munkával is. Általában egy termelőhöz kapcsolt fogyasztói csoport.

–    külföldön működnek még az ún. „drive rendszerek”, amit úgy kell elképzelni, mint a gyorséttermek autós kiszolgáló ablakait, azzal a különbséggel, hogy előre meghatározott időben lehet leadni interneten a rendelést és meghatározott időben lehet felvenni (példa: Drive fermier 82 ). 

A koronavírus miatt kialakult gazdasági és társadalmi helyzetben a REL értékesítési csatornák hatékonysága a termelők megélhetésében jelenleg eltérő. (1. ábra)

Forrás: NAK (2015) Vidékfejlesztési Program kézikönyv alapján saját szerkesztés

Jelmagyarázat:

X: Járvány helyzetben drasztikusan csökkent a forgalom vagy ideiglenesen be kellett zárni.

?: Járvány helyzetben csökkent a forgalom, illetve speciális szervezéssel tud csak működni

pipa: Járvány helyzetben is működő (sokszor jobban) értékesítési csatornák

Ahol nincs jel az az értékesítési csatorna még (különféle okokból) nem eléggé elterjedt (pl. értékesítés automatából, szedd magad akció) vagy nem foglalkozunk vele (pl. házaló értékesítés)

Megjegyzéseink az 1. sz. ábrához:
•    Intézményi étkeztetés jórésze (iskola, óvoda) megszűnt, de megmaradt a kórházak, idős és bentlakásos intézmények ellátás.                                                                                                                     •    A falusi vendégasztal egyfajta turisztikai szolgáltatás, és a turizmus az egyik legnagyobb vesztese gazdasági viszonylatban a járványnak. Ettől eltekintve a falusi turizmus ha nem is győztes, de az izolált (természetjáró) kirándulások kiszolgálója lehet magánszállásadással, étkezés biztosításával. A visszaesés mindenesetre itt is tapsztalható.  A falusi magán-szállásadásnál, így a falusi vendégasztal szolgáltatásnál a legkevésbé érezhető a turizmusban jelenleg érezhető negatív hatás.
•    A doboz rendszerek, szedd magad akciók  előzetes regisztrációval működőképes rendszerek lehetnek (időpontra, egy időpontban –  egy helyen kevés fogyasztó együttes részvételét kell megszervezni, és védőeszközöket (kesztű, maszk) kell használni és a védő szabályokat be kell tartani)                                                                                                                                                                    •    A piacok többségét az önkormányzatok vagy a piacszervezők bezárták, holott a nyílt téri piacok, a megfelelő egészségügyi előírások betartása mellett az alap élelmiszer ellátás fontos helyszíne lenne. Érdemes a piacszervezőknek az előrendelési lehetőséget biztosítani a fogyasztók részére, piaci átvételi lehetőséggel.

Friss eredmények:
•    Nyíregyházi Kosár Közösség   forgalma 180%-al nőtt. Új tagok jelentkeztek.
•    Az Én Kosaram   bevásárló közösség Pest megyében, őrbottyánban és Gödöllőn 130%-os növekedést tapasztalt az elmúlt pár hét alatt.
•    A bevásárló közösségek tagsága érezhetően nőtt országos szinten.
Minden átadó helyen az adott közösség szervezői mintaértékű biztonsági szabályokat hoztak, és a fogyasztók ezt becsületesen be is tartják. 

A hazai kistermelők, REL szereplők lehetőségei és nehézségei a koronavírus okozta gazdasági helyzetben (2. táblázat):

2. táblázat

HOGYAN LEHETNE HATÉKONYABB a HELYI ÉLELMISZER RENDSZER MAGYARORSZÁGON a Koronavírus idején?
Javaslatainkat az eddig hozzánk beérkezett vagy közzétett beszámolók alapján készítettük. Ezen túl a korábbi szakmai anyagainkból, valamint nemzetközi példákból és jogi
jógyakorlat gyűjtés tapasztalataiból merítettünk. Ezek közül a
legfontosabban jelen helyzetben:

JAVASLATOK:

•    A  speciális  fertőtlenítőszerek és személyzeti higiéniai  eszközök  (pl.  szájmaszk, kézfertőtlenítő, kesztyűk) biztosítása őstermelők, kistermelők, REL szereplők részére is, hogy az élelmiszerek értékesítésének megszervezését biztonságosan el tudják végezni.

•   A termelői jövedelmek kiesése miatt javasoljuk, hogy engedjék el a 2020 évben a havonta vagy negyedévente fizetendő adó és járulék terheket. Ha ez nem lehetséges, akkor segítséget jelentene az is, ha a helyzet rendeződését követő negyedév után kellene részletekben ezen közterheket megfizetni.
•    Az önálló tevékenységet végzőket, és a vállalkozásokat adózási és vállalkozási formától (őstermelő, önálló tevékenységet végző, egyéni vállalkozó így a KATA szerint adózók is, társas vállalkozások így KATA és a KIVA szerint adózó Bt.-k és Kkt-k is, valamint a Kft-k, így a KIVA szerint adózó Kft-k is) és a jogviszony minőségétől (önálló vállalkozó, tagi jogviszony, munkaviszony, megbízási jogviszony, önfoglalkoztatók) függetlenül illesse meg a tagjaik és a saját maguk utáni adó és járulékfizetési kedvezmény. Kiemelten kérjük kezelni ezen könnyítéseket a mikro és kisvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők, kisüzemi élelmiszer-előállítók, falusi vendégasztal szolgáltatók, falusi turisztikai-, agroturisztikai szolgáltatók, kézművesek, kézműves (gourmet) termék előállítók, pálinka előállítók, borászok, és kézműves sör előállítók esetében.

•    A 71/2020 (III.27) kormányrendeletet kérjük egészítsék ki azzal, hogy a piaci és élelmiszerbolti vásárlás mellett legyen lehetséges az előrendelésre átvételi ponton történő termékátadás is (pl. bevásárló közösségek részére)
•    Kérjük, hogy a kistermelők esetében ne csak a termelőn, családtagján kívül más is (pl. alkalmazott) értékesíthesse a termékeit, vagy a vészhelyzet ideje alatt az ellátási lánc biztosítására való tekintettel megbízhasson átadó személyt is.

•    Az elektronikus kereskedelem tekintetében a futárszolgálatok és a posta várhatóan lakhelyelhagyási tilalom esetén is működhetnek majd, így a területi korlátok betartásával ezt az egy lehetséges értékesítési csatornát tegyék lehetővé a kistermelőknek is utánvéttel)
•    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara engedje el az előző év bevétele alapján számított éves kamarai tagdíjat 2020-ra.
•    A házhoszállítást, illetve étkeztetőknek beszállítást vállaló termelők részére javasolt üzemanyag költségtérítés támogatást nyújtani.
•    Az étel-ital automatás értékesítés előtt álló adminisztratív és adózási akadályokat szűntessék meg , és tegyék lehetővé a helyi termék automaták megtérülő értékesítési módszer alkalmazását.

•    Átfutó bizonylati rendszer bevezetése közös termelői értékesítési pontokon , így iszállítási/átadási pontokon, ill. a termelői boltokban, franciaországi és olaszországi példák alapján. Erről már sikeres NGM, NAK, AM NAV egyeztetések zajlottak le három évvel ezelőtt, csak a személyi változások miatt a folyamat megragadt. A rövid ellátási láncok  fejlődésének elindulását jelentené ez a termelők által is nagyon várt jogszabálymódosítás.                                      •    A hazai feldolgozott élelmiszerek növelése érdekében ún. kisüzemi feldolgozói kategóriát szükséges létrehozni rugalmas könnyített higiéniai feltételekkel. Ehhez széleskörű példatárat nyújt a Kislépték Egyesület H2020 BOND projekt (#bondproject ) keretében létrehozott jogi jógyakorlat gyűjtemény , amely higiénai területről is hoz jó példákat kisüzemi, illetve mobil vágóhíd példákon át.

•    A szociális vállalkozások részére ösztönző szabályozási környezet szükséges. Ehhez több szakmai anyag is születtett az elmúlt év során. A Kislépték Egyesület, a Nemzetstratégiai Intézet felkérésére összeállított erre egy Kárpát-medencei jogi elemzést , illetve A H2020 BOND projekt keretében Együttműködési Megállapodást  írt alá több szakmai szereplő is a témában.Ugyanakkor  a járvány időszakban a mentálisan, szociálisan sérült, hátrányos helyzetű munkavállalók esetében a szigorú előírások betartása nagyon nehézkes lehet, így ezen foglalkoztatási gyakorlatot ennek függvényében kell megítélni a veszélyhelyzetekben.

•    Javasoljuk a VP3-16.4.1-17 kódszámú „Együttmű