2020. február 10.
A SMARTCHAIN kutatás-fejlesztési projekt fő célja, hogy elősegítse és felgyorsítsa az együttműködésre épülő rövid élelmiszer-ellátási láncok felé történő elmozdulást, illetve, hogy innovatív, gyakorlati megoldások bevezetésével javítsák az európai agrár-élelmiszer rendszer versenyképességét és fenntarthatóságát. A projekt keretében készült az alábbi összefoglaló alapjául szolgáló kutatás, ami 32 szakértővel, fogyasztóval, érintettel készített interjún alapul. A kutatásban a fogyasztói attitűdöket, értékeket, elvárásokat és preferenciákat vizsgálták a rövid ellátási láncokkal (REL) kapcsolatban.
Az interjúalanyok képviselték a fogyasztók, termelők és egyéb a rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó (HoReCa, stb.) szereplők álláspontját, nézeteit 6 Európai Uniós tagországban (Németország, Hollandia, Svájc, Magyarország, Spanyolország és Görögország), egy belgiumi régióban (Ghent), valamint uniós szinten. A fogyasztók érzékenynek mutatkoztak az élelmiszerelőállítás környezeti hatásaira, habár tudatosságuk sok esetben a teljes ellátási láncra vonatkozott. Az interjúkban kevés szó esett az élelmiszerelőállítás társadalmi hatásairól a fogyasztók szemszögéből, ami azt jelzi, hogy ezt a témakört a későbbiekben hangsúlyozni szükséges. Továbbá regionális különbségek mutatkoztak az észak-európai országok élelmiszerelőállítással kapcsolatban több információval rendelkező fogyasztói és a dél-európai társaik között.
fogyasztók esetén a Rövid Ellátási Láncok értelmezése – a helyi élelmiszer – regionális vagy nemzeti szinten történik, tehát azt tartják helyi élelmiszernek, ami a régióhoz vagy az országhoz köthető. A fogyasztóknak a helyi élelmiszer kisléptékű előállítást jelent, közvetlen kapcsolatot az előállítóval és hagyományos, helyi specialitásokat. Általánosságban pozitívan vélekednek a helyi termékek minőségéről és az előállítási szabványokról, habár néhányan aggódtak a élelmiszerbiztonság és higiéniás feltételek miatt. A termék hitelességével kapcsolatban is erősen elkötelezettnek tűntek, különösen Magyarországon, Görögországban és Spanyolországban. Különböző tanúsítványok, a helyi termékekre vonatkozó szabályozások segítenének eloszlatni ezeket az aggályokat.
A preferenciákat vizsgálva a fogyasztók a helyi termékekhez is úgy szeretnének hozzájutni, ahogy a szupermarketekben lévő élelmiszerekhez, vagyis sokszínű kínálatot szeretnének egy helyen, egész évben elérhetően, és nem túl drágán. A REL termékekhez való hozzájutással kapcsolatos kényelmetlenség, és a hozzájuk kapcsolt magas árak voltak a vásárlás legjelentősebb korlátai. A középosztály fogyasztói hajlandónak mutatkoztak arra, hogy magasabb árat fizessenek a jobb ízért és minőségért. Egy részük pedig hajlandó lenne magasabb árat fizetni a magasabb minőségű előállításért és az állatjóléti előírások betartásáért. A preferenciákat vizsgálva a fogyasztók a helyi termékekhez is úgy szeretnének hozzájutni, ahogy a szupermarketekben lévő élelmiszerekhez, vagyis sokszínű kínálatot szeretnének egy helyen, egész évben elérhetően, és nem túl drágán. A REL termékekhez való hozzájutással kapcsolatos kényelmetlenség, és a hozzájuk kapcsolt magas árak voltak a vásárlás legjelentősebb korlátai. A középosztály fogyasztói hajlandónak mutatkoztak arra, hogy magasabb árat fizessenek a jobb ízért és minőségért. Egy részük pedig hajlandó lenne magasabb árat fizetni a magasabb minőségű előállításért és az állatjóléti előírások betartásáért.
REL termékek iránti kereslet függ a régiótól, a termék típusától, a vásárlás kontextusától és a vásárlói csoporttól. A megkérdezett érintettek szerint a növekvő kínálat növelné a keresletet is. A fogyasztók azért választanák a REL termékeket, mert azok egészségesek, környezetre gyakorolt hatásaik alacsonyabbak, továbbá, hogy támogassák helyi közösségeiket és, hogy elősegítsék a hagyományőrzést. Viszonylag kevés fogyasztó vásárolja rendszeresen a rövid ellátási lánc termékeit.
A REL termékeinek vásárlói leggyakrabban azon személyek, akik:
– hisznek a rövid ellátási lánc alapelveiben
– középosztálybeli családosok kisgyermekekkel
– az idősebb korosztályba tartoznak.
A REL-ben való bizalom a fogyasztók számára fontos szempont, ami több módon is megnyilvánulhat. Többeknél a bizalom épülhet a termelővel/előállítóval fennálló közvetlen kapcsolaton, aminek köszönhetően többet megtudhat a termékről. A bizalom továbbá alapulhat különböző élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tanúsítványok meglétén, szabályozásoknak való megfelelésen vagy az ellátási lánc ellenőrzésén.
Annak érdekében, hogy a rövid ellátási lánc termékeiről a fogyasztók több információval, tudással rendelkezzenek szükséges a tudásátadás, illetve piackutatások.
A célcsoporttól függően a REL-lel kapcsolatos kommunikáció a következő formákat öltheti:
– információk biztosítása a termék előállításáról, tápértékéről, stb.
– a termelő/előállító történetének bemutatása, a termékeivel kapcsolatos küzdelmeiről, kihívásairól és sikereiről
– a termék természetes mivoltának és az egészségre gyakorolt pozitív hatásainak bemutatása
– a rövid ellátási lánc helyi közösségekre gyakorolt hatásairól való kommunikáció
– a helyi élelmiszerek megjelenésének növelése
A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók attitűdjére hatnak a farmlátogatások, a termékek saját maguk által való kiválasztása, a fesztiválokon, rendezvényeken a helyi élelmiszerek bemutatása, árusítása, továbbá az agroturizmus is. Az interjúkból levont főbb következtetéseket és azok alapján megfogalmazott tanácsokat az ezen a linken elérhető infografikán olvashatják.