2024 szeptemberében tartotta meg a Kislépték Egyesület a hatodik Élménygazda programját. A második személyes napon csak az élményeknek és a tapasztalatok begyűjtésének éltünk. Az egész napot Tardonán, a Horhos-Völgyi Ökobirtokon töltöttük Gulyás Annánál és Kaczkó Dánielnél. A bükki dombságban elhelyezkedő Natura 2000 védettség alatt álló, öko minősítésű kaszálókkal, legelőkkel és vizes élőhelyekkel gazdagított területet nem véletlenül választották lakhelyként és gazdálkodásuk helyszíneként a fiatalok. A regeneratív (megújuló) gazdaság, és etikus állattartás alapszemlélet náluk. Összhangban a természettel, hogy az képes legyen megújulni, gazdagodni, és ezzel hosszú távon életteret, haszonvétet biztosítani számukra és a természet más élőlényei számára. A házigazdák odaadása, személyisége is áthatja a harmonikus környezetet.

Reggel érkeztünk meg a birtokra. Habár a reggel relatív fogalom. Anna és Dani a Nappal kelnek, azaz a birtokon a reggel és a munka 5-6 órakor indul. Bennünket 9:00 órakor már előkészített helyszín és finom falatkák, innivalók vártak. Indításként a házigazdák röviden bemutatták magukat és a helyet.

Először Anna vezetett végig a birodalmán. Hallhattunk a szabadtartású húscsirke és tojótyúk tartás praktikáiról (tartási körülmények, fajtaválasztás, vágás – amit maga csinál). A terepi ismertető alatt eltotyogtak a zöld füvön mellettünk a rikító fehér tollú libák. Idilli volt.

A délelőtt az „élmény” a csirkevágás és feldolgozás programnak volt szentelve. A baromfival sokan csak a boltok pultjain találkoznak. Egyre messzebb kerülünk a tudatos élelmiszer fogyasztástól, az élelmiszer önellátástól, így a növényektől, állatoktól. A résztvevők izgatottan várták a programot. Van, aki kislányként már szüleivel kopasztott, bontott már (a szülők által levágott) csirkét. De hogy is volt az? Hogyan lehet ez vonzó nyitott porta program?

Kihívás (Anna régi álma is) volt az „élmény” csirkevágás, kopasztás és bontás program megszervezése. Jelentem, a kísérlet sikerült! Minden résztvevő hasznos ismeretekkel gazdagodott, és csodás csapatépítő élményben lehetett részünk. Még annak is életre szóló élmény volt (többen voltak), aki úgy jelentkezett a programra, hogy „de Én nem vágom el a csirke torkát”. Mind vágtunk csirkét aznap. Gyorsan, egy pillanat alatt, szakszerűen, ahogy Anna megmutatta. Megtudtuk azt is, hogy felemelve a tyúkot lábánál fogva, ha a hasát a combunkhoz érintjük, nem kapálózik, nyugodt marad.

A csirke kopasztás is tud olyan közösségi élmény lenni, mint a kukoricamorzsolás hajdanán. Ritkán kopaszt(ott) baráti társaságban az ember, pedig közösségben ez is egészen már „élmény”.

A fedett szín alatt elhelyezett nagy bontó asztalnál az egész csapat elfért. Minden résztvevő kaphatott speciális bontó kést. Jól, csak jó szerszámmal lehet dolgozni. Volt csattogó késfenő is azoknak, akik maguk hozták a késüket. A ruhát és a csirkét köténnyel, hajpánttal, fejfedővel védtük.

Anna lépésről lépésre mutatta a csirkebontás fortélyait és eszközeit. Miután mindenki végzett, csinálhattunk levesnek való, és rántani való csomagot, amit gyorsan zsugorfóliáztak. A program végéig hűtőben várta a csomag a gazdáját. Van olyan fiatal, aki azóta „szerelmes” lett a csirketartásba és vágásba. A jövőjének biztos része lesz a gazdálkodás és a csirketartás. Már ezért megérte!

A jó munkát finom ebéd követte. A helyhez illő ebédet Mályinkából az Iszkor étterem biztosította. Az étterem tulajdonosai egyben jóbarátai is Annának és Daninak. Luca az Iszkor tulajdonosa is velünk volt aznap a programon. Az éttermük a minőségi alapanyagokkal, a fenntarthatóság üzenetével és páratlan ízvilággal készített ételekkel messze-földről csábít vendégeket. Anna és Dani termékeiket az étterembe is értékesítik. Egy-egy vágást honlapjukon is meghirdetnek, és röpke idő alatt el is fogy a kínálat. Mindig csak annyit vágnak, amennyit a fenntartható, etikus állattartás elve megenged.

Ebéd után a gazdaság bejárás második része következett (gyepgazdálkodás, legeltetési módszereink, kérődzők tartása, környezet- és vízgazdálkodás, biodiverzitás fejlődése, mezőgazdasági gépek, kütyük). Bepillanthattunk abba, hogy a szakaszos legeltetéssel tartott Kárpáti Borzderes szarvasmarhák, és a juhok minden időszakban gazdag legelőhöz jutnak, mialatt a már lelegelt gyeprészek megújulnak.

A széna illata a boglyákban is olyan, mint a frissen szárított gyógytea. A titok a rend kaszálásban, és helyben szárításban van.

Dani elmesélte, hogy birtokukat geográfusok, botanikusok is bejárták. Felmérték a gyepek értékes fajait. Az ÖMKI kutatás keretében a szarvasmarhákra olyan szenzort szereltek, ami folyamatosan mutatja, merre legelnek, milyen állapotban vannak (életfolyamatok, a legelőtől is függő tejelés, stb.). Elemezni lehet, hogy gyarapodik a gyep fajgazdagsága a szakaszoltató legeltetés hatására.

A nap végén csirkecsomagokkal és élményekkel gazdagodva tért haza a csapat.

És ez még csak a mese kezdete. Aki nem hiszi, járjon utána…..

A program első élményhelyszíne Miskolcon volt, a Szimbiózis Alapítvány szociális farmján, a Baráthegyi Majorságában. Erről bővebben itt olvashat.

Az Élménygazda programot Mi is továbbfejlesztjük a visszajelzések alapján. Még több, eltérő tudásszinthez igazodó online workshopot tervezünk, melyekből mindenki kiválaszthatja, ami neki szükséges és tetszik. A jogi szabályok részt is ketté osztjuk, egyik az alapok (annak, aki még termelőként most indul), és ezt követi az étkeztetés és turisztikai programszervezés szabályainak bemutatása. Így nem lesz annyira „tömény”. A tervezés, az élményötletek is napirenden maradnak, és több csoportmunkára lesz idő. Legközelebb is tervezünk 2 illetve3 napon személyes programot.

Következő programfelhívásunk nemsokára (tavasszal közzétesszük) a program aloldalán olvasható. Iratkozzon fel hírlevelünkre!