Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Budapest
Tárgy: jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését sértő Adótörvények és más jogszabályok koherenciájának vizsgálata a jogszabályok módosítása az őstermelői tevékenység tekintetében.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, a megalakult Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége nevében jogi inkoherencia, jogi ellentmondások okán kérjük, hogy a 2013 novemberében megszavazott Adótörvényt (ehhez kapcsolódó esetleges más törvény és jogszabály módosításokat) küldje meg az Alkotmánybíróságra; Illetve a Köztársasági Elnöknek, alkotmányossági felülvizsgálatra, így kérjük ilyen okokból az Adótörvény (és hozzá kapcsolódó jogszabályok) módosítását rendeljék el.
A felsorolt problémák megsértik a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
Indoklás:
SZJA törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevételek köre nem azonos az ÁFA törvény szerinti kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági tevékenységek körébe tartozó termékek és szolgáltatások körével.
A mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás) nem tartozik az őstermelői tevékenységek közé az SZJA törvény szerint (még kiegészítő tevékenységként sem), míg a 7%-os kompenzációs felárat alkalmazni lehetne az ÁFA Tv. 7.sz.melléklete szerint.
1995. évi CXVII. Törvény a Személyi Jövedelemadóról, 6. melléklet
I. „Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alap-anyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.”
II. „C) Tevékenységek
1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei
2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik
3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés „
Megjegyzés: A GOMBA sem szerepel sem az A, sem a B, sem a C részben.
Az SzJA trv. szerint "Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg."
52/2010 FVM rendelet szerint Kistermelő a rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy. Mennyiségi és Területi korlátokkal.
1§. (2) e rendelet szerint falusi vendégasztal szolgáltatást kistermelő is végezhet.
„2. § 13. Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén;”
„4. § (3) A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és – kiegészítő alapanyagként – vásárolt élelmiszer felhasználásával – a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységként – falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket.”
„7.§ (4) Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra.”
„1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez B. rész
A kistermelő által végezhető szolgáltatások
A szolgáltatás megnevezése A szolgáltatás nyújtásának helye
1. füstölés a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye
2. aszalás, szárítás, őrlés a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye
3. állat vágása és húsának feldolgozása megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén
4. Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa) megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén
5. terménytisztítás a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye
6. olajos magvak (olajütés) gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye
228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról, lehivatkozza a SZJA trv. 6 mellékletét! Így a C) pont szerint a szolgáltatást is!
AZ IGAZOLVÁNY CSAK AZ ÉRTÉKESÍTÉSI BETÉTLAPPAL ÉRVÉNYES! Ennek ellenére a BETÉTLAP NEM TARTALMAZ SZOLGÁLTATÁSI BEJEGYZÉSRE ALKALMAS SORT (Így falusi vendégasztal szolgáltatás sort sem, habár én beleérteném a feldolgozott termékértékesítésbe, de a hatóság sajnos a felvázolt anomáliák miatt rendszerint nem)! Amit tartalmaz: Növény, állat, feldolgozott termék, bor must, virág! A GOMBA sem jelenik meg, s mint tudjuk az se nem állat, se nem növény.
A Termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény a mezőgazdasági szolgáltatásokat, és a falusi és agroturisztikai szolgáltatásokat kiegészítő tevékenységbe sorolja, de ide sorolja az elsődleges élelmiszer-feldolgozást is) a 3§ szerint
„k)15 mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
l)16 kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;”
Megjegyzés: Nincs ilyen jogi fogalom, hogy elsődleges élelmiszer-feldolgozás a 1994. évi LV. Törvény 3. § fogalommeghatározásban sem, sem máshol: . A létező fogalmak: 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17.: Elsődleges termelés: „Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról” szóló EB Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által 2005.-ben kiadott útmutató 3.1.ponja szerinti Elsődleges termelés és 3.5. Az alaptermékek feldolgozása a gazdaságban; 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) feldolgozott és feldolgozatlan termék.
A 2007. évi CXXVII. Törvény az ÁFA Tv. egyértelműen mezőgazdasági tevékenységbe sorolja az élelmiszer feldolgozást, és a mezőgazdasági szolgáltatásokat is!
Az Áfa tv. alkalmazásában csak az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység az Áfa tv. 7. sz. melléklet (A mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások)
I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve, hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi és a termék beszerzője olyan áfa adóalany aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult.
Mezőgazdasági tevékenység továbbá az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében
meghatározott szolgáltatások (pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés,
betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra
történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása)) nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az
adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja) és a szolgáltatás igénybevevője olyan áfa adóalany, aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult.
TOVÁBBI PROBLÉMA az Áfa törvény és a 52/2010 FVM kistermelői rendelet inkoherenciája, miszerint kistermelő az 52/2010 FVM rendelet 1§ 2) pontja szerint nagyon helyesen: forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással – beleértve az 1. melléklet B. részében meghatározott szolgáltatást végző kistermelőt is – elvégeztethet, a nyomon követhetőség biztosításával.
Még ezzel ellenkezően az Áfa trv. mezőgazdasági tevékenységnek csak a saját vállalkozásában végzett termékek előállítást, feldolgozást tekinti.
A Munkatörvényi jogszabályokkal is inkoherens az 52/2010 FVM rendelet:
az 52/2010 FVM rendelet 3§ 2) pontja kimondja nagyon helyesen, hogy Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.
Ehhez nem ír elő sem közös őstermelői igazolványt, sem alkalmi munkavállalási jogviszonyt, sem más életszerűtlen adminisztratív és aránytalan költséget jelentő jogviszonyt, míg a munkavédelmi és adóhatóság számon kér(het) ilyet.
Az őstermelői igazolványba be kell vezetni mit szeretne értékesíteni a termelő, s ezt a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint KELL megtegye, különben, ha olyat árul ami itt nincs így feltüntetve, a hatóság büntethet. Nem értjük miért kell ennek kitenni a termelőt és a falugazdászt. A kistermelői élelmiszer előállítás és értékesítés elég konkrét a legkisebbek esetében.
Hivatkozási alap kérelmünkhöz még a következőek:
A.) Kormányprogramhoz való viszony
A Nemzeti Együttműködés Programjának 1.5. A magyar mezőgazdaság megújítása című pontjában
– „Fenn kell tartani kultúrtájainkat, a települések közösségeit, egyediségükben megnyilvánuló termelési hagyományainkat.”
A Program turizmus fejlesztésére vonatkozó megállapításai:
– „A helyi és regionális szinten elismert termékek, az értékesítésre is lehetőséget adó piacok fejlesztése elősegíti a helyi identitás erősítését éppúgy, mint a lakossági ellátás mellett a turizmus, falusi turizmus kibontakozását.”(1.5., 26. o.)
A Program adminisztráció hatékonyságának javítására vonatkozó megállapításai:
– „A Nemzeti Ügyek Kormánya (…) helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja. A bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli.”
B.) A Bizottság Szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodása és programjai előrehaladásáról:
2.3. A foglalkoztatási szint növelése a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatás-, oktatás és társadalmi befogadás politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre
Állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése hatékony és fenntartható közigazgatás segítségével
– Az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéseket minden közigazgatási területen folytatni szükséges, beleértve a vámhatóság modernizációját.
5. számú ország specifikus ajánlás (2012):(…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…) Stabil jogi és vállalkozó-barát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára, beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni egy stabil, jogszerű, torzítás mentes keretet a társasági adózás számára.(…) Specifikus, cél-orientált támogatási rendszer kidolgozása innovatív KKV-k támogatására az új innovációs stratégia keretében.
2006/123/EK IRÁNYELV
53. preambulum valamint a 1. cikk 4) Ez az irányelv nem érinti a kulturális vagy nyelvi sokszínűség, illetve a tömegtájékoztatás sokféleségének védelme vagy előmozdítása érdekében hozott közösségi vagy a közösségi jognak megfelelő nemzeti intézkedéseket.
13. cikk (2) Az engedélyezési eljárások és az alaki követelmények nem lehetnek visszatartó erejűek, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, továbbá az alkalmazásukból eredő, a kérelmezőket terhelő díjaknak ésszerűnek és arányosnak kell lenniük a szóban forgó engedélyezési eljárások költségével, és nem haladhatják meg az eljárások költségét.”
Munkánkat a Nenzeti Együttműködési Alap NEA-UN-13-M-1773 működési pályázata támogatja.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület,t a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok pályázat , a SMCA-2012-0071-Z regisztrációs számon nyilvántartott “Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázat keretében megvalósuló program. A projekt a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg
(2013.11.20.)
