A Szövetkezeti Törvény tervezet véleményezése

VÉGLEGESÍtettük JAVASLATAINKAT!
Az általunk megfogalmazott Nonprofit Gazdasági Egyesülési Szövetkezet létén is múlhat a Gazda/Tájboltok LÉTREJÖTTE!

cipőpaszta A kétévnyi előkészítő munka után megszületett előterjesztést a Fidesz honlapján teszik közzé, az észrevételeket pedig július végéig várják a szovetkezetitv@fidesz.hu e-mail címre. A tervezet letölthető: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=194098 A KISLÉPTÉK SZÖVETSÉG, felhasználva a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének javaslatait, segítségül közzéteszi meglátásait! Július 26-ára véglegesítjük a meglátásainkat a honlapon is.

Az általunk megfogalmazott Nonprofit Gazdasági Egyesülési Szövetkezet létén )és hozzá kapcsolódó számviteli adójogi módosításokon) múlik a Gazda/Tájboltok LÉTREJÖTTE! Lásd a Francia GIE gazdabolt jó példa cikkünket.

2013. évi …… törvény
A szövetkezeti rendszerfejlesztéssel és működéssel összefüggő szabályokról

– Módosító javaslatok a tervezethez

1.§ (2) FOGALOMTÁR:

a.) hátrányos helyzetű: Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontja, valamint az ESZA Általános útmutató az elszámolható költségekről című dokumentum alapján):
– a)legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (kevesebb, mint ISCED 3), vagy
– b)a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
– c) 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy
– d) a projektbe vonást megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres kereső tevékenységet -, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy
– e) a saját háztartásában legalább egy eltartottal egyedül él, vagy
– f) a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
– g) etnikai kisebbséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen, vagy
– h) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik; vagy
– i) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012 (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § 6) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

b.) foglalkoztatott (beleértendő javaslatunk szerint az a tagi munkavégzés, amikor munkanélküliként, akár közmunkásként végez munkát a szövetkezeten belül)

c.) önkéntes: 2005. évi LXXXVIII. Törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről jogszabály alapján.

d.) támogatott tagi munkavégzés sui generis viszony szabályai szerint. Van tagi munkavégzés a szövetkezeten belül, amely nem támogatott formájú, de a munkavégzés jellegét meghatározza és elszámolási alap a szövetkezet és a tag között.

e.) segítő családtag http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/archivum_kdr/2012/csaladfogl.html

f.) nem anyagi javakat nyújtó (javaslatunk szerint ez nonprofit módon gazdálkodó tevékenységekre is igaz legyen, amikor nyereség nem keletkezik, de kereskedelmi tevékenység szolgáltatás megfizetése megtörténik) Hiv GIE

g.) non-profit kedvezmény (javaslatunk szerint tartozzon ide az a nonprofit gazdasági tevékenység, melyet non-profit civil szervezetek is igénybe vehetnek, miszerint 5M Ft. Bevételig Áfa mentes).

h.) alternatív gazdasági együttműködés- nem az egyéni és globalizált érdekek határozzák meg a válaszait, hanem a közösségi érdekek, a fenntarthatóság

i.) alternatív közösségi értékrend – a többségi társadalomban domináns, megszokottól eltérő, új, közösségi gondolkodásra épülő.

j.) Nonprofit gazdasági Egyesülés: a 2006. évi V. trv. 4.§ (1; 3) alapján.

6.§ (11) A Szövetkezeti Szövetség a véleményezést a hozzá történő beérkezéstől számított 8 munkanapon belül köteles elvégezni. A cégbírósági bejegyzés érdekében történő benyújtás határidejébe a véleményezésre fordított időszak nem számít bele.

10§.(4) A természetes személyek többségi részvételével alapított szövetkezet részjegy- tőkéje nem lehet kevesebb százezer forintnál. Nem anyagi javakat nyújtó és Szociális szövetkezet esetében a részjegytőke (jegyzett tőke) alapításkori értékét az alapszabály határozza meg.

(5) A másodlagos szövetkezet, és a szövetkezeti vállalat részjegy- tőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nem anyagi javakat nyújtó, és a Szociális szövetkezet esetében a részjegytőke (jegyzett tőke) alapításkori értékét az alapszabály határozza meg.

20§ (2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási vagy önkéntes szerződést köt, valamint a munkavégzés történhet segítő családtagi viszonylatban, A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. Szabályait, az önkéntes munka és a segítő családtagi munkavégzés eseteire a rávonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

52§. (4) A szövetkezet munka- (termelési) szervezete, vagy tevékenysége történhet a tagok egyéni tulajdonát, bérleményét képező műhelyekben, telephelyen vagy szövetkezeti közös tulajdonban, bérleményben vagy más, a gazdasági tevékenység jellegének megfelelő szervezeti egységekben tagjai, önkéntesei, valamint dolgozó vagy bedolgozó tagjaival is.

A szervezeti egység önálló elszámolás alapján is működhet, ha tevékenysége gazdaságilag elhatárolható a többi egység tevékenységétől. A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy mely szervezeti egység működik önálló elszámolás alapján.

55.§ (1) A törvény rendelkezéseit azokra a szövetkezetekre kell alkalmazni, amelyek

a) ipari, építőipari termelő, háziipari és népi iparművészeti, kézműves tevékenységet továbbá javító és szolgáltató tevékenységet,

b) az ipari tevékenységgel összefüggő beszerzést és értékesítést, továbbá tervező, beruházó és fuvarozó tevékenységet, valamint feldolgozást végeznek; gépi és infrastrukturális szolgáltatásokat nyújthatnak.

XII./B Fejezet
Nonprofit Gazdasági Egyesülési Szövetkezetek

55.§ (2) Az e fejezet alapján létrehozott szövetkezetek nevében főtevékenységének megfelelően Egyesülési szövetkezet kifejezésnek szerepelnie kell.

(3) Tagja lehet: természetes személy vagy és szociális szövetkezet, nonprofit civil szervezet, önkormányzat; termelő, termékelőállító, fogyasztó, kereskedelmi szolgáltató, közüzemi szolgáltató, szellemi szolgáltató

A szövetkezet célja

(3) Egyesülési szövetkezet a tagok üzleti kapcsolataiban a személyes fogyasztási szükségleteinek előnyösebb és biztonságos kielégítése, életkörülményeik javítása érdekében alapítható.

(4) Az Egyesülési szövetkezetek célja, hogy gazdasági és társadalmi eszközökkel képviselje és érvényesítse tagjainak érdekeit, kifejezett együttműködésben elősegítse tagjaik, a háztartások és a helyi gazdasági szektor kölcsönös fejlődését.

(5) A szövetkezet e célok együttes megvalósítására – mint általános termelési, előállítási, beszerzési, fogyasztási és értékesítő szövetkezet -, továbbá a (6) a) – c) pontjai szerinti egyes célok elkülönült megvalósítására alakulhat.

(6) Az Egyesülési szövetkezet termelési, előállítási, beszerzési, fogyasztási és értékesítő tevékenysége nonprofit elven, a fogyasztásban szereplő tagok igényeinek kielégítése, a helyi gazdaság élénkítése, a közösségszervezés elősegítése érdekében

a) mezőgazdasági és mezőgazdasági, élelmiszer termékek
b) ipari termékek
c) közüzemi szolgáltatások
d) szellemi szolgáltatás
e) kereskedelmi szolgáltatás

fogyasztását illetve igénybevételét biztosíthatja. A tevékenység egy vagy egyidejűleg több szektort magában foglalhat.

(7) Egyesülési szövetkezet szolgáltatásai a nem tagok számára is hozzáférhetők.

A szövetkezet megalakulása

(8) Egyesülési szövetkezetet a működéséhez szükséges induló vagyon egyidejű biztosításával legalább hét személy és / vagy szociális szövetkezet alapíthat.

Szervezeti és működési szabályzat

(9) A szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában, vagy érdekeltségi szabályzatában kell meghatározni a tagok számára nyújtandó szövetkezeti alapú, illetve a nem tag jogállású fogyasztók törzsvásárlói kedvezményeit. Az érintett szabályzatban rendelkezni kell a tag mindkét kedvezményben történő részesülésének lehetőségéről vagy tilalmáról

(10) A szövetkezet munka- (termelési) szervezete, vagy tevékenysége történhet a tagok egyéni tulajdonát, bérleményét képező műhelyekben, telephelyen vagy szövetkezeti közös tulajdonban, bérleményben vagy más, a gazdasági tevékenység jellegének megfelelő szervezeti egységekben tagjai, önkéntesei, valamint dolgozó vagy bedolgozó tagjaival is.

Országos érdekképviseleti szerv

(11) Az e fejezetbe tartozó szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve vagy szervei a 70.§ (4) a) – d) pontjainak figyelembe vételével jöhetnek létre egy vagy egyidejűleg több szektor fogyasztóinak képviseletére.

XIV. fejezet

Szociális szövetkezetek

98. § (1) A Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezetek:

a) a munkanélküli tagjainak és a működési területén élő nem tag munkanélkülieknek munkalehetőséget biztosít, illetve szervez, vagy

b) elősegíti a működési területén élő – a munkaerőpiac szempontjából más hátrányos helyzetű – tag és nem tag személyek, csoportok foglalkoztatását, illetőleg

c) az a) és b) pont szerintiek számára külső foglalkoztatóként (beleértve a megváltozott munkaképességűek esetében a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatót) intézményi foglalkoztatást biztosít, illetve

d) – a külön jogszabályokban foglalt feltételek teljesítése mellett – tagjai számára és a c) pont szerint – egyéb, a 7. § (2) bekezdésben meghatározott célok elérését elősegítő szolgáltatásokat (különösen szociális- egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat ) nyújt, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon segíti.

(2) Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezet

A piacgazdaság egyéni, globalizált érdekeket képviselő szemléletével szemben, a helyi közösségi érdekeket képviselő, a helyi szükségletekre választ adó szociális szövetkezet. Tagság összetétele a helyi viszonyoknak, tevékenységeknek megfelelő.

(3), Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezet

A szövetkezeti elveket fontosnak tartó közösség által létrehozott közösségi vállalkozás, amely alternatív gazdasági együttműködésre, alternatív közösségi értékrend szerinti életforma kialakítására épül és a fenntartható fejlődés szempontjait helyezi középpontba.

(5) szociális szövetkezet által foglalkoztatottakon belül az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő személyek aránya legalább 75 %.

a) 30% beleértve a jelenlegi alkalmazottaknak a szövetkezetbe lépés időpontjában lévő státuszát is.

99.§(5) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a

munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a

közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti hátrányos helyzetű személy létesíthet és tarthat fenn.

(10) A 14§-ban leírtak mellett a 99.§ -ban meghatározott tagi munkavégzés jogviszony esetében a szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell továbbá:

a) a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját,

b) a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását. Az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembevételére és a megtermelt javakból való részesedés mértékének meghatározására.

Megjegyzés:

„Európában és ma már Magyarországon is a legfontosabb szövetkezeti forma a ”klasszikus” mezőgazdasági értékesítési szövetkezet. Az ilyen szövetkezet és tagsága között van egy sajátos elem, amelyet a jogi szabályozás során is célszerű kezelni. Ez pedig az általánosan alkalmazott év végi árkiegészítés. A tervezet szerint ezt a szövetkezet az adózott nyereségéből fizeti, holott az árkiegészítés közgazdaságilag nem a nyereség, hanem az ár része, s a szövetkezet szempontjából költségelem. Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az év végén kifizetésre kerülő árkiegészítést nem terheli nyereségadó.” (Dr. Laczó Ferenc , kutató-közgazdász, Budapest)
Módosító javaslat

„A Polgári Törvénykönyvről” szóló 2013. évi V. számú törvényhez (indoklással)

Módosítási javaslat:

Kérjük megnevezni a Nonprofit Gazdasági Egyesülési formát külön jogi formaként is, ahol átfutó számlán keresztül történik a tagok termékeinek együttes értékesítése.

Közvetlen értékesítésről beszélhetünk, mivel nincs köztes szereplő, aki árrést alkalmaz a termelői és fogyasztói ár között. Minden tag személyesen felelős a jogszabályok betartásáért , így egyénileg adózik a bevétele után, akár magánszemély, akár jogi személyként tag. Nem adózó szervezet, jövedelme nincs! Mivel a "felvásárlási áron" értékesíti a termékeket (de ő maga nem veszi meg a terméket, mivel ez egy csoportos értékesítési forma és nem köztes szereplő), azaz nincs jövedelme a termelőktől beérkező terméken, így mentesül az ÁFA megfizetése alól, melyet vagy havonta vagy év végén számlázz ki a termelőknek. Tehát havi/negyedéves/féléves/éves elszámolás során a termékek árának kifizetése mellé számlázza a befizetendő Áfát, azaz a termelő fizeti meg az Áfa-t.

Lásd cikkünket: GIE: Termelői érdekegyesülés. Termelői bolt nem adózó szervezet által – francia módra

A Kisléptékű Termékelőállítók Országos Érdekképviseleti Szövetségének az alapításáig, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület.

Szívesen fogadjuk meglátásaikat, javaslataikat a kisleptek@gmail.com email címre is!

"A kétévnyi előkészítő munka után megszületett előterjesztést a Fidesz honlapján teszik közzé, az észrevételeket július végéig várják.

Társadalmi vitára bocsátja a szövetkezeti rendszer fejlesztéséről és működéséről szóló új törvény tervezetét a Fidesz – közölte Patay Vilmos, a kormánypárt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus elmondta: az új szövetkezeti szabályozás célja, hogy a gazdasági élet sajátos szereplőinek működését meghatározó jogi környezet újraformálásával elősegítsék a szövetkezetekben rejlő, ám gyenge hatékonysággal kihasznált erőforrások jobb társadalmi hasznosulását – mondta Patay Vilmos, hozzátéve, hogy a tervezet készítése során mind az érintett szaktárcákkal, mind a szövetkezeti szövetségek vezetőivel többször konzultáltak.

Figyelemmel arra, hogy a jövő tavasszal hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó passzusaival is összhangban kell lennie a szövetkezeti törvénynek, az új Ptk.-hoz is nyújtanak be néhány módosítást – ismertette a fideszes képviselő.

A kétévnyi előkészítő munka után megszületett előterjesztést a Fidesz honlapján teszik közzé, az észrevételeket pedig július végéig várják a szovetkezetitv@fidesz.hu címre.

Patay Vilmos tájékoztatása szerint a törvényjavaslatot várhatóan augusztus végén terjesztik be az Országgyűlésnek, ahol akár már az őszi ülésszak elején, szeptemberben megkezdődhet a tárgyalása. A jogszabály a tervek szerint 2014. január 1-jén lép hatályba. "

A tervezet letölthető: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=194098

(2013.07.15.)