Vonatkozó jogszabályok:
Jövedéki törvény (Jöt) (2003. évi CXXVII. törvény)
SZJA törvény (1995. évi CXVII. törvény)
8/2004 PM rendelet a jöt egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
ÁFA törvény (2007. évi CXXVII. törvény)
Kistermelői rendelet (52/2010.(IV.30) FVM rendelet)
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
210/2009. (IX.29) Kormány rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
Pálinka előállítás és értékesítés:
Az alapvető szabályokat a jövedéki törvény 63-67/A. § és a 73-74. § tartalmazza.
Főbb fogalmak:
Bérfőzés: a 22082019, 22082099, 22089033, 22089039, 22089051, 22089071 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: párlat) szeszfőzdében a bérfőzető részére történő előállítása.
Bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.
Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig.
Magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.
HPA: 1 hektoliter (100 liter) tiszta szesznek megfelelő alkoholtartalom
A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok:
A bérfőzött párlat adója legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 Ft, az 50 litert meghaladó mennyiségre 333385 Ft/HPA, ahol az 1 liter mennyiség 1 liter 86 %-os alkohol tartalmú párlatnak megfelelő mennyiséget jelent. Ennek megfelelően az 50 liter mennyiség 43 hlf-nek felel meg (pl.: 86 liter 50 %-os párlat).
A kedvezményes (0 Ft) adómértékű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat.
A bérfőzető a párlatot csak
a) az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére vagy
b) amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, – előállítás és –értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a Jöt 64. § (5) bekezdés szerinti adót (jelenleg 333385 Ft/HPA) palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely szolgáltatás keretében, vagy
bb) saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a jöt 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével értékesítheti.
Magánfőzésre vonatkozó szabályok:
A magánfőző amennyiben értékesíteni kívánja az általa előállított párlatot vagy az előállított párlat mennyisége várhatóan meghaladja az adómentes (évente 50 liter) mennyiséget az adókötelezettség keletkezését megelőzően 5 nappal a vámhatósághoz megteszi a Jöt 67/A § szerinti bejelentést.
A magánfőző által adómentesen előállított párlat kizárólag a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat.
Amennyiben a magánfőző a kistermelői élelmiszer-termelés, – előállítás és –értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a Jöt 64. § (5) bekezdés szerinti adót (jelenleg 333385 Ft/HPA) palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely szolgáltatás keretében, vagy
bb) saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a Jöt 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével értékesítheti.
A jogszabályból egyértelműen kiolvasható, hogy amennyiben a magánfőző élni kíván az értékesítés lehetőségével, akkor az előállítás előtt azt mindenképpen be kell jelentenie az illetékes vámhatósághoz.
Az SZJA a törvény szerint amennyiben a kistermelői rendelet szerinti kistermelő őstermelő is akkor a bérfőzető a saját gazdaságában termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés is őstermelői tevékenységnek minősül.
Amennyiben a magánfőző a Jöt-ben és a kistermelői rendeletben leírtak betartásával értékesíti az általa előállított párlatot és őstermelő is egyben, akkor e tevékenysége az SZJA törvény szerint őstermelői tevékenységnek minősül.
Megemlítendő még, hogy a bérfőzető abban az esetben, ha az általa előállíttatott párlat megfelel a pálinkára vonatkozó előírásoknak, választhat, hogy párlat zárjegyet alkalmaz, vagy a párlatot eladja egy kereskedelmi pálinkafőzdének, aki azt lepalackozza, pálinka zárjeggyel ellátja és az általános szabályok szerint szabadforgalomba helyezi. Ekkor lehetősége van a bérfőzetőnek azt visszavásárolni és a megfelelő feltételek fennállása esetén értékesítheti azt.
Bor előállítás és értékesítés:
Véleményem szerint jelenleg kistermelőként annak ellenére, hogy a Jöt 109 § módosításra került, a bor értékesítésére rendelet módosítás hiányában a kistermelői rendelet szerint nincs lehetőség.
A bor értékesítésére legegyszerűbb esetben egyszerűsített adóraktárban kialakított termelői borkimérésben nyílik lehetőség.
Felhívnám a figyelmet, hogy a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően bort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesíteni, birtokolni tilos.
„A 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról (Btv.) 24/A § előírja: Borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével –
közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.”
Az értékesítés során be kell tartani a Jöt 85-86 §-ban leírtakat.
Az SZJA törvény szerint a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor őstermelői bevétel, ha a kiszerelés eléri a 0,5 litert. És az értékesítés kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történik. További feltétel, hogy az értékesítésükből származó bevétel az évi 7 millió Ft-ot nem haladja meg. A részletek az SZJA törvény 6. számú mellékletében találhatóak.
Ezen termékkörben az ÁFA meglehetősen bonyolult kiemelt figyelmet érdemel a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó XIV. fejezet és a 7. számú melléklet. Kiemelném, hogy az SZJA törvény szerinti őstermelői és az ÁFA törvény szerinti mezőgazdasági tevékenység tartalmaz közös elemeket, de jelentős eltéréseket is egyaránt.
(NAV által 2014 08. hónapban kiadott tájékoztató a "Pálinka, párlat és bor falusi turizmus keretében történő értékesítése" témában letölthető itt. )
Horváth János jövedéki szakértő
(2014.02.14.)
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület működését támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma. (NEA-UN-13-M-1773).
A szakemberek munkáját a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok pályázat a SMCA-2012-0071-Z „Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázat keretében támogatja.
