Vezetői felelősség az új PTK szerint civil szervezeteknél 2014

DR. MEDVE ZSUZSA ügyvéd, kereskedelmi szakjogász ( 1025 Budapest, Kapy út 50. fszt. 1. Tel/fax: 200 0408, e-mail: zsuzsa.medve@gmail.com)

Ezúton is köszönjük Zsuzsannának az önkéntes munkát, e fonntos kérdésben eligazító tájékoztató cikk megírását.

Tárgy:
A vezető tisztségviselők felelőssége az egyesületeknél és gazdasági társaságoknál a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) és a 2014. március 14. napjáig hatályos, Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) összevetése alapján figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv.) rendelkezéseit is.

I. Ki minősül vezető tisztségviselőnek?

Az egyesület vagy a gazdasági társaság (jogi személy) irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok – így a közgyűlés, taggyűlés- hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. (Új Ptk.. 3:21 § 1) bek.)
A vezető tisztségviselők tisztsége a választott személy által történő elfogadással jön létre.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (Új Ptk. 3:22. § 1-3.) bek.)
Az egyesület pártoló-, és a tiszteletbeli tagja vezető tisztségviselővé nem választható, ő az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt ( Ectv. 39. § 2.bek.) .
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt (Ectv. 39. § 2.) bek.).
A végelszámolóra is a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A felügyelő bizottság tagja nem minősül vezető tisztségviselőnek.

II. A vezető tisztségviselő felelőssége a károsult megkülönböztetése alapján

Differenciált a felelősség abban a tekintetben, hogy a vezető tisztségviselő saját szervezetének felel-e, vagy 3. személlyel szemben.

A/ Saját szervezettel, vagy a szervezet tagjaival szembeni felelősség egyesületnél és gazdasági társaságnál

Alapvetés: A vezető tisztségviselő a vezetési tevékenysége során az általa vezetett szervezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a szervezetével szemben. (Új Ptk. 3:24. §).

Az egyesület tagjával szemben is felelhet a vezető tisztségviselő, ha az egyesület jogutód nélküli megszűnik, és esetén kártérítési igénnyel lép fel az, aki az egyesületnek a törlés időpontjában tagja volt, vagy az, akinek a részére a fennmaradó egyesületi vagyont át kellett, vagy át kellett volna adni. A kártérítési igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. ( Új Ptk 3:86. §)

A gazdasági társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére felmentvényt adhat (felmentvény: a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, vagy a tisztség megszűnésével egyidejűleg, az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító irat). Felmentvény kiadása esetén, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
Ha a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnik, a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. (Új Ptk. 3:117. §)

B/ Harmadik személlyel, vagy hitelezővel szembeni felelősség

Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő az általa képviselt szervezettel egyetemlegesen felel . Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg akár az egyesülettel, gazdasági társasággal, akár a vezető tisztségviselővel szemben érvényesíthető a kárigény. (Új Ptk 6:541. §). A szabály arra az esetre vonatkozik, ha az egyesület vagy a gazdasági társaság és a 3. személy illetve a vezető tisztségviselő és a 3. személy között nem volt olyan szerződés, amivel kapcsolatos lehetett volna a károkozás. A szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályok lesznek irányadóak.

Ha az egyesület, vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. (Új Ptk 3:86. § 2.) bek., 3:118. § )
Lásd még alább a Sérelmi díj –nál írottakat.

III. A vezető tisztségviselő felelőssége során a kimentési lehetőségek

A/ A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség

Az új Ptk szabályai a szerződésszegéssel okozott kárra vonatkozóan szigorúbb felelősséget tartalmaznak a régi Ptk-hoz képeset annyiban, hogy a kimentési feltételek szigorodtak.
Aki a szerződésszegéssel a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja az alábbi feltételek együttes fennállását:

– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta ( pl vis maior),
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
– és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. ( Új Ptk 6:142. §)

A jelen tájékoztató II/A pont szerinti, azaz a saját szervezettel szembeni felelősség esetében, akkor, amikor a vezetői tevékenységgel a sajátszervezetnek okozott kárt vizsgáljuk, a szerződéskötés időpontjának a vezetői tisztség elvállalásának időpontja tekintendő.

B/ Szerződésen kívüli károkért való felelősség

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– magatartása nem volt felróható.
Vagyis ha úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható, a károkozó mentesül a felelősség alól. (Új Ptk 6:519. §)

C/ A kártérítés mértéke

A szerződésen kívül okozott károk esetében

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz :
– a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
– az elmaradt vagyoni előnyt;
– a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.(Káron szerzés tilalma)
A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (Új Ptk. 6:522. §).

A szerződésszegéssel és a szerződés teljesítése során okozott károk esetében

Ha szándékos a magatartás, a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
Gondatlan szerződésszegés esetén meg kell téríteni:
– a szolgáltatás tárgyában okozott kárt teljes egészében,
– a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában bekövetkezett egyéb károkat valamint az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye.
A kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.
(Új Ptk. 6:143, 144 §)

A szerződésszegéssel okozott károk esetében a kimentési lehetőség szigorodott, ám egyidejűleg a kártérítés mértéke a szerződésszegő fél által a szerződéskötéskor előrelátható károkra korlátozódott a következménykárok és az elmaradt haszon tekintetében. A gyakorlatban kiemelten fontossá válik, hogy a szerződéskötések során a szerződés szövegében lehetőség szerint határozzuk meg (korlátozzuk) azt a következménykárt ill. elmaradt hasznot, aminek a megtérítésére kötelezhetnek, e mellett minden lényeges körülményt ismertessünk, ami a szerződő partner esetleges kártérítési felelősségének érvényesítése során jelentőséggel bírhat.

D/ Sérelemdíj – az Új Ptk új rendelkezése
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben határozza meg (figyelembe véve az eset körülményeit, a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását. (Új Ptk. 2:52)

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
– az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
– a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
– a személy hátrányos megkülönböztetése;
– a becsület és a jóhírnév megsértése;
– a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
– a névviseléshez való jog megsértése;
– a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. (Új Ptk.2:43. §)

A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. (Új Ptk. 2:44. § )

Jelen tájékoztató figyelemfelhívás, nem minősül jogi tanácsnak vagy teljes körű tájékoztatásnak. Amennyiben kérdése merül fel, kérem, tiszteljen meg eddigi bizalmával és keressen a levelemben feltüntetett elérhetőségek bármelyikén.

Budapest, 2014. 06. 12.

Dr. Medve Zsuzsa

Budapest, 2014. 06. 12
Dr. Medve Zsuzsa