2023. november 23-án életbe lépett a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és –értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet.

Az új rendeletet bemutató cikkünk teljes hosszában alább olvasható, és LETÖLTHETŐ ITT – PDF formában.

10 ÉVES az Egyesületünk! Támogathatja tevékenységünket, ADÓ 1%-val és adományaival:  – Kislépték Egyesület; adószámunk: 18624360-1-03.;  Bankszámlaszámunk: (ERSTE) 11600006-00000000-94338344

Miben változott a Kistermelői Rendelet? Áttekintés a kistermelőket érintő legfontosabb módosításokról

Kistermelőket segítő Egyesületként fontosnak tartjuk, hogy bővebb betekintés nyújtsunk a kistermelőket érintő rendelet újszerű szabályairól. A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és –értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet 2023. november 15-én jelent meg, azonban hosszas előkészítés és társadalmasítás előzte meg.
Jelen írásban egy kivonatot szeretnénk adni a kistermelőknek, falusi vendégasztalon értékesítőknek, hogy milyen változásokra kell felkészülniük a korábbi a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 FVM rendelethez képest.

A kigyűjtött információk nem tekinthetőek tanácsadásnak, vagy jogértelmezésnek! A jogszabály szövegét kivonatolva, témakörönként rendezve tekintjük át, hogy a változások követhetőek legyenek. Reméljük, hogy hamarosan elkészül a rendelethez tartozó útmutató, amely segítséget nyújthat a részletszabályozások értelmezésében. A teljes jogszabály itt olvasható.

A rendelettel kapcsolatos kérdéseikkel hivatalosan a NÉBIH Ügyfélszolgálatához az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu e-mail címen fordulhatnak. A rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket Egyesületünk is várja az info@kisleptek.hu email címre annak érdekében, hogy a kidolgozásra kerülő útmutatóba majd minél több, a gyakorlati alkalmazás során felmerülő kérdés bekerüljön.

Ugyan a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és –értékesítés higiéniai feltételeiről, nem tartalmazza az adózási szabályokat, mégis mérlegelni szükséges azt, hogy adózás megítélése attól függ, hogy a kismennyiségben, a rendelet szerint tevékenységét végző természetes személy (őstermelő, vagy egyéni vállalkozó), illetve jogi személy (pl. Kft., szövetkezet, egyesület) milyen egyéb jogszabályoknak felel meg. Esetünkben a 60/2023 AM rendelet szerinti tevékenységét végző “kistermelő” őstermelői adózása abban az esetben lehetséges, ha megfelel a családi gazdaságokról szóló törvényben (2020. évi CXXIII. törvény, – továbbiakban Csgtv.) meghatározott feltételeknek. Amennyiben valaki nem a Csgtv. szerint végzi a tevékenységét, úgy egyéb vállalkozási formára vonatkozó adózást kell válasszon.

A 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és – értékesítés higiéniai feltételeiről (a továbbiakban: 60/2023. AM rendelet)

A 60/2023. AM rendelet szerint továbbra is kistermelőként, könnyített higiéniai feltételek mellett is végezhető élelmiszer-előállítás. Azonban újításnak számít, hogy a rendeletben a könnyített higiéniai feltételek két kategóriában valósulhatnak meg, attól függően, hogy milyen mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. Cikkünk nem foglalkozik a rendeletben szereplő vadászatra vonatkozó fejezetekkel, sem a kiskereskedelmi létesítményeket érintő fejezetekkel.

A kisebb I. kategóriába tartozó, és a nagyobb II. kategóriába tartozó kistermelők, a rendelet 3. melléklet szerinti mennyiségi korlátokkal végezhetik a tevékenységüket, a rendeletben megállapított feltételek szerint. Azaz a kistermelő és az üzemi méret között létrejött egy harmadik kategória, mely már régóta vágyott volt a termelők körében.

Szintén üdvözlendő, hogy visszatért a kisvágóhíd fogalma, mely a korábbi vágópontokat hivatott helyettesíteni az állattartás és -feldolgozás megkönnyítése céljából.

A kistermelői értékesítési lehetőségek sokszínűségét is sikerült letükrözni a jogalkotóknak, így a kistermelők közvetlenül értékesíthetnek a kistermelő gazdasága helyén, Magyarország területén működő helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, csomagküldő kereskedelem útján, átadóponton és automatából. Értékesíthetnek a kistermelők még a kiskereskedelemi szereplők felé (pl. boltok akik a fogyasztókat szolgálják ki), illetve értékesíthetnek  vendéglátóhelyeknek és közétkeztetésnek is.

A falusi vendégasztal is nagyobb hangsúlyt kapott, amelyre vonatkozó szabályokat külön listáztuk.

Szomorúság azonban, hogy a gyógynövény keverékekből készülő teák esetében szigorítás történt. Termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert – kivéve az egyetlen gyógynövény-összetevőből álló terméket – kistermelő nem állíthat elő.

A jogszabály 2023. november 23-án hatályba lépett, az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett kistermelőkre 2024. május 1-től hatályosak az új szabályok.

Végezetül fontos kiemelni, hogy az új rendelet nem csak a kistermelői rendeletet módosította, hanem másik kettő szabályozást is magába olvasztott, ezek az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM–EüM együttes rendelet, és az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V. 26.) VM rendelet.

Hatályba lépés

46.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Azaz 2023.november 23-án.
47. § (1) alapján a korábban nyilvántartásba vett és kistermelői regisztrációs számmal ellátott kistermelőnek a 3. mellékletben meghatározott, I. kategória szerinti mennyiség előállítása esetén nem szükséges bejelentést tenni.
(2) A már 2023. november 23 előtt nyilvántartásba vett kistermelő, az e rendelet hatálybalépését követő 6. hónap első napjáig – azaz 2024. május 1-ig – végezheti tevékenységét a korábbi, azaz a 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet szerint.

Az I. és II. kategória között váltás feltételei:

48.§ Amennyiben egy már nyilvántartásba vett kistermelő a 3. mellékletben meghatározott, II. kategória szerinti mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani, és ezt a rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül bejelenti a járási hivatalnak a 3. § (8) bekezdése szerint, a kistermelőnek a 34/2018. (XII. 3.) AM rendeletben a legalább a mikrovállalkozás méretű élelmiszer-vállalkozásra az adott tevékenységhez előírt minimális élelmiszeripari szakképesítés, szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakma, szakképzettség vagy rész-szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettséget a bejelentést követő egy éven belül kell teljesítenie.

Fogalmak

1.§ (2) E rendeletet nem kell alkalmazni többek között:
● az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során,
● növényi csírákra,
● a tenyésztett vadra, a strucc és az emu kivételével,
● vendéglátó-ipari termékek előállítására és forgalmazására (62/2011. (VI. 30.) VM rendelet szerint),
● engedélyköteles és bejelentésköteles élelmiszer-előállításra és –forgalmazásra (Éltv.).

18. gazdaság helye: a kistermelő valamennyi gazdasági udvara és élelmiszer-előállítási helye;

19. gazdasági udvar: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő hely;

29. Kistermelő FELIR azonosítóval rendelkező
● természetes személy (őstermelő, vagy egyéni vállalkozó), és
● jogi személy (pl. Kft., szövetkezet, alapítvány),
● vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet 2023. november 23-tól.

30. kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő
a) születésétől vagy kikelésétől kezdve vagy
b) a levágást közvetlenül megelőzően,
● baromfi esetében legalább 3 hét,
● nyúlfélék esetében legalább 4 hét,
● sertés, szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, szamár, öszvér, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartamban az általa üzemeltetett gazdaságban nevelt;

33. kisvágóhíd: a 43. § szerinti mennyiségi korlátozás betartásával működő vágóhíd;
A kisvágóhíd a korábbi vágópont fogalmának kíván megfelelni.

4.§ (3) A kistermelő tevékenységét több élelmiszer-előállítási helyen és gazdasági udvaron is végezheti. A kistermelő által értékesített termékek összesített mennyisége nem haladhatja meg a 3. mellékletben megadott mennyiségeket.

10.§ (1) A kistermelői élelmiszer előállítása a kistermelő gazdaságán kívül más, az előírásoknak megfelelő helyen a következő esetekben végezhető
a) vadon termő alaptermék begyűjtése esetén,
b) kifogott hal feldolgozása során vagy
c) abban az esetben, ha a gazdasági udvaron az élelmiszerelőállítás és értékesítés feltételei nem biztosíthatóak.

Előállítás feltételei

4.§ (1) a) Az I. kategória szerinti kistermelő, a rá vonatkozó feltételekkel, a rendelet 3. mellékletben meghatározott I. kategória szerinti mennyiségben értékesíthet

• saját maga által megtermelt, illetve az általa összegyűjtött vadon termő alapterméket, valamint
• ezen alaptermékeiből általa előállított élelmiszert, az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb, vásárolt összetevő felhasználásával (olyan vásárolt összetevőt használhat fel, aminek megtermelése észszerűen a kistermelő által nem elvárható);
• jogszerűen értékesíthető halat, a 2013. évi CII. törvény alapján.

4.§ (1) b) A II. kategória szerinti kistermelő szakképesítéssel (34/2018. AM rendelet) és a rá vonatkozó feltételekkel, a rendelet 3. mellékletben meghatározott II. kategória szerinti mennyiségben értékesítheti:

• saját maga által megtermelt alaptermékét, vagy
• saját maga által előállított élelmiszert
  ○ a megtermelt alaptermékből és
  ○ hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint
  ○ egyéb vásárolt összetevőből,
• a jogszerűen értékesíthető halat, a 2013. évi CII. törvény alapján.
  (lásd a dokumentum végén a 3. melléklet szerinti mennyiségi táblázatot).

10.§ (2) pont A kistermelő által az élelmiszer előállításához vásárolt összetevő nyomonkövethetőségét az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. VM rendelet 5. §-a szerint biztosítani kell.

4.§ (4) A kistermelő termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert – kivéve az egyetlen gyógynövény-összetevőből álló terméket – nem állíthat elő. A kistermelő gyógynövényt a kistermelői élelmiszer előállítása során ízesítőként felhasználhat.

4.§ (2) A kistermelő az élelmiszer-előállítás során előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással elvégeztethet – beleértve a 4. melléklet szerinti szolgáltatást végző kistermelőt is – , a nyomonkövethetőség biztosításával. Állati eredetű élelmiszerek esetében engedélyes élelmiszer-előállítási helyen ilyen előállítási részfolyamatot a kistermelő nem végeztethet.

Értékesítés feltételei
5.§ (1) A kistermelői termékek értékesítése történhet
a) végső fogyasztónak
● a kistermelő gazdasága helyén,
● Magyarország területén működő helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen,
● csomagküldő kereskedelem útján, a hűtést igénylő élelmiszerek kivételével,
● átadóponton és
● automatából.
b) kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek (beleértve a közétkeztetést).

Országosan értékesíthető kistermelői termékek:
● növényi alaptermék (pl. zöldség-gyümölcs), gomba, (alaptermékként és feldolgozatlanul pl. pucolva).
● egyetlen gyógynövény-összetevőből álló terméket
● méz, tej, tojás,
● feldolgozott kistermelői élelmiszer (például lekvár, savanyúság, sajt, kolbász, stb.),
● baromfi és nyúlhús (Figyelem! a baromfi és nyúlhús nem értékesíthető automatából!)

Területi korlátozással értékesíthető kistermelői termékek:
● a sertés, szarvasmarha, juh, a kecske, bivaly, ló, szamár, öszvér, a strucc és az emu húsa, (a gazdasága helyével azonos vármegyében, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő, valamint budapesti kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek értékesíthető) – Figyelem! kistermelői nyers hús piacon, rendezvényen nem értékesíthető!

Ugyan nem a rendeletben szerepel, de a kistermelői értékesítésre hatályos jogszabályok alapján:
● a Kereskedelmi törvény 2.§ 5.a pontja szerinti helyi termelői piacon jelenleg, a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesítheti;
● a Jövedéki törvény 71. § bb) pontja szerint, a kistermelői bérfőzetett párlat legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon értékesíthető.

4.§. (3). Ha a kistermelő természetes személy, kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését végezheti a kistermelőn kívül
● a kistermelő hozzátartozója,
● a kistermelővel egy háztartásban élő személy, továbbá
● a kistermelő alkalmazottja is.

2.§ 31. kistermelő hozzátartozója: a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője;

Egyes értékesítési csatornák alkalmazási feltételei

5. § (8) A kistermelői élelmiszereket a szállítás, tárolás és értékesítés során megfelelő hőmérsékleten, szennyeződéstől védve kell tartani

5. § (4),(7) Csomagküldő kereskedelem útján való élelmiszer értékesítése esetén, a csomagolásnak biztosítania kell a szállításhoz szükséges élelmiszer-biztonsági követelményeket, és a kistermelőnek jeleznie kell a szállító felé, hogy a csomag élelmiszert tartalmaz.
Csomagküldő kereskedelem és automatából történő értékesítés esetén a kistermelőnek be kell tartania az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 3. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat. (Figyelem! a baromfi és nyúlhús nem értékesíthető automatából!)

5.§ (6) Átadóponton hűtést igénylő élelmiszer csak akkor értékesíthető, ha a végső fogyasztónak történő átadásig folyamatosan biztosított a hűtési lánc.

Falusi vendégasztal

2.§ (14) Falusi vendégasztal: a kistermelő gazdaságának helyén falusias, tanyasi vagy vidéki környezetben, a hazai hagyományokhoz köthető, illetve helyi alapanyagokra épülő élelmiszerek és az elkészítésükhöz kapcsolódó tevékenységek nem rendszeres bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint – az állatvágásból származó friss hús kivételével – értékesítése a falusi vendégasztal helyén;

4.§ (1) d) Kistermelő, falusi vendégasztal keretében, a rendelet 3. mellékletben meghatározott I. kategória szerinti mennyiségek betartásával is értékesítheti termékeit:

• saját maga által megtermelt, illetve az általa összegyűjtött vadon termő alapterméket, valamint
• ezen alaptermékeiből általa előállított élelmiszert, az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb, vásárolt összetevő felhasználásával (olyan vásárolt összetevőt használhat fel, aminek megtermelése észszerűen a kistermelő által nem elvárható);
• jogszerűen értékesíthető halból – 100 kg halat ölhet le és dolgozhat fel (7.§ (5)).
• valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszert.  

Házi vágás:
7.§ (2) A kistermelő a saját gazdaságában nevelt sertést, szarvasmarhát, bivalyt, juhot vagy kecskét – falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében levághatja, és a húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon – a 3. mellékletben meghatározott, I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül – évente 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel.

A kistermelő falusi vendégasztal helyén vagy a gazdaság helye szerinti település alkalmi rendezvényén végzett vágást és az ahhoz kapcsolódó ételkészítést az állatvágás előtt 48 órával írásban bejelenti a járási hivatalnak.

7.§ (3) A sertés vágását követő ételkészítés során – amíg nem áll rendelkezésre Trichinella vizsgálat eredménye – csak a biztonságos hőkezeléssel elkészített étel kínálható fel fogyasztásra. Biztonságos hőkezelésnek tekintjük azt, ha az étel
o maghőmérséklete legalább 72 °C-os, vagy
o az étel minden pontján biztosított legalább 2 percig 75 °C-os hőkezelés.

7.§ (4) A kistermelő az így levágott állat húsát lefagyaszthatja, és a későbbiekben – sertéshús esetében a Trichinella vizsgálat kedvező eredménye esetén – falusi vendégasztal keretében ételkészítésre felhasználhatja.

7.§ (5) A kistermelő a falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében 100 kg halat ölhet le és dolgozhat fel.
7.§ (6) A falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében készített, a helyszínen el nem fogyasztott vagy aznap nem értékesített ételt a kistermelő kizárólag magánfogyasztásra használhatja fel, vagy gondoskodnia kell annak megfelelő módon történő megsemmisítéséről.

A kistermelő, a rendelet 4. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat magánszemélyek és más kistermelők részére is végezhet.  Ezek a következők:

Nyilvántartások vezetése

12.§ (1) A kistermelő az alaptermékből előállított élelmiszerről – a falusi vendégasztal keretében előállított élelmiszer kivételével – adatlapot állít ki, és az adatlapot, annak másolatát vagy elektronikus változatát az árusítás helyén kell tartani, amely tartalmazza
a) a kistermelő nevét, címét és FELIR azonosító számát,
b) az élelmiszer-előállítás helyét,
c) az élelmiszer megnevezését,
d) az összetevők felsorolását az összetétel szerint csökkenő sorrendben, az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevők megjelölésével,
e) a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időt és
f) a tárolási hőmérsékletet.

14. § (1) A kistermelő papír alapon vagy elektronikus formában nyilvántartást vezet
a) az általa termelt és összegyűjtött vadon termő alaptermékek, a jogszerűen értékesíthető hal és az előállított élelmiszerek mennyiségéről,
b) a termelés, összegyűjtés és az előállítás idejéről,
c) az értékesített mennyiségről, valamint
d) az értékesítés helyéről és idejéről.
A nyilvántartást, annak másolatát vagy elektronikus változatát a kistermelő az árusítás helyén tartja. A kistermelő a nyilvántartást két évig megőrzi.

6. melléklet: Kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie, amelyet 5 évig meg kell őriznie
● A takarmány-adalékanyagok, az állatgyógyászati készítményekről és
● a növényvédő szerek előírásoknak megfelelő felhasználásáról, és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint
● az előforduló betegségekről,
● növények esetében a kártevőkről.

11. § (1) – (3) A kistermelő a tevékenység végzésének helye szerint illetékes járási hivatal hatósági állatorvosa által, a rendelet 8. melléklete szerint évente kiállított hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott terméket. A hatósági állatorvosi bizonyítványt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát az árusítás helyén kell tartani. Kistermelő a hússzállítási igazolásokat két évig megőrzi (14. § (2).

Csomagolás és jelölés

Élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban, edényzetben tartva, tárolva lehet árusítani.
A feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyag az értékesítés során nem alkalmazható. (6. melléklet)

13. § (1) Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert előrecsomagoltan értékesíti, be kell tartania – a tápértékjelölés kivételével – a jelölési követelményeket. A csomagoláson fel kell tüntetni továbbá az élelmiszer megnevezése előtt a „kistermelői” vagy méz és egyéb méhészeti termék esetében a „termelői” jelzőt.

13. § (2) Nem előrecsomagolt kistermelői élelmiszer – beleértve az alapterméket is –értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetnie a kistermelő nevét, FELIR azonosító számát és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” jelzőt.

13. § (3) Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a kistermelő írásban tájékoztatja a kiskereskedelmi létesítmény és a vendéglátó-ipari létesítmény üzemeltetőjét
a) a termék összetevőiről és tömegéről,
b) az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejéről,
c) a különleges tárolási feltételekről és
d) a termékben megtalálható allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőkről.

13. § (4) A gazdaság helyén, helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen nem előrecsomagolt élelmiszer értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, FELIR azonosító számát, valamint a termék nevét.
A végső fogyasztót kérésére tájékoztatni kell a nem előrecsomagolt élelmiszer
a) összetevőiről,
b) tömegéről,
c) fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejéről, valamint
d) különleges tárolási feltételeiről, fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek esetében.
13. § (5) A nem előrecsomagolt élelmiszerben megtalálható allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőkről való tájékoztatásra a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

10. § (2) A kistermelő által az élelmiszer előállításához vásárolt összetevő nyomonkövethetőségét az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. VM rendelet 5. §-a szerint biztosítani kell.

6. melléklet Vadon termő gomba árusítása esetén a107/2011. (XI. 10.) VM rendelet előírásai irányadóak. A vadon gyűjtött, szárítani szánt gombát gombaszakellenőrnek nyersen, friss állapotában minősítenie kell. Szárított gomba csak csomagolva, megfelelő jelöléssel ellátva árusítható.

Kisvágóhídra vonatkozó fontosabb előírások
43. § A kisvágóhídon az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett
a) éves átlagban hetente legfeljebb összesen 100 darab sertés, juh, kecske,
b) éves átlagban hetente legfeljebb 20 darab szarvasmarha, illetve
c) évente legfeljebb összesen 250 000 darab baromfi és nyúlféle
vágható úgy, hogy az a) és b) pont szerinti állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi 4 számosállat-egységnél.

44. § (1) A kisvágóhídon az ott levágott állatok esetében darabolási tevékenység is végezhető, ha a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet I. szakasz V. fejezetében és II. szakasz V. fejezetében foglalt feltételek teljesülnek, és erre figyelemmel a kisvágóhíd működési engedélye ezt lehetővé teszi.

44. § (2) A darabolási tevékenység végzése során a kisvágóhíd hetente nem termelhet
a) a 43. § a) és b) pontja szerinti állatfajok esetében 5 tonnánál több csontozott vagy darabolt húst,
b) a 43. § c) pontja szerinti állatfajok esetében 3 tonnánál több darabolt húst.

45. § (1) A kistermelő részére a kistermelő gazdaságának helyétől 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül lévő kisvágóhíd vághat le a 43. §-ban felsorolt állatfajú állatokat.

Termék fajtákra vonatkozó fontosabb előírások kistermelőknél
Baromfi és nyúlféle
6. § (1) – (2) A kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a gazdaság helyén levághatja. A levágott baromfi és nyúlféle vágás előtti állományszintű, valamint vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a gazdaság helyén végzi el. A kistermelő a vágás időpontját a vágás várható időpontja előtt 48 órával bejelenti a hatósági vagy a jogosult állatorvosnak. A baromfi és nyúlféle húsa a hússzállítási igazolás birtokában hozható forgalomba.
Baromfi és nyúlhús nem értékesíthető automatából!

7. § (1) Az állatok húsának hűtését haladéktalanul meg kell kezdeni. A baromfi és a nyúlféle friss húsát 0 °C és +4 °C közötti hőmérsékletre kell hűteni. A feldolgozásig vagy az értékesítésig a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad. A kistermelőnek a 6. melléklet szerinti higiéniai követelményeket, valamint baromfi és nyúlféle húsának előállítása és forgalomba hozatala során a 7. melléklet szerinti követelményeket is be kell tartania, többek között:
• A kistermelő a baromfi és nyúlféle húsát nem fagyaszthatja le, baromfihúst nem festhet meg.
• A II. kategóriájú kistermelőnek brojlerbaromfi és pulyka vágása esetében a lehűtés után nyaki bőrből Salmonella jelenlétére irányuló mikrobiológiai vizsgálatot kell végeztetni a vágás helye szerint illetékes járási hivatal által jóváhagyott mintavételi terv – mintaszám és mintavételi gyakoriság – szerint.

Tojás

13.§ (6) A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére a gazdaság helyén, helyi termelői piacon vagy házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, ha az értékesítés helyén feltünteti a nevét, a címét és a FELIR azonosító számát.

6. melléklet 2.2: Tojástermelés, értékesítés
A kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott tojás, valamint főtt tojás héjában nem értékesíthető.
A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni. A tojásokat a tojásrakást követően 28 napon belül kell értékesíteni.

Tej
13.§ (7) Nyers tej és nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermék értékesítése esetén az értékesítés helyén jól látható és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható” vagy a „nyers tejből készült” kifejezést.

Tejtermelés, értékesítés (6. melléklet 2.1)
A nyers tej tárolására szolgáló helyiségek térben elkülönítendők azoktól a helyiségektől, amelyekben állatokat tartanak.
A kifejt nyers tejet meg kell szűrni, kizárólag erre a célra használt és megjelölt edényzetben, fedetten, hűtve kell tárolni. Különböző fajú állatok tejét egymástól elkülönítve kell kezelni.
A nyers tej csomagolására lehetőség szerint egyszer használatos, élelmiszer csomagolására alkalmas edényzetet kell használni. Újrafelhasznált edényzet alkalmazása esetén az edényzetet használat előtt és azt követően tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni, és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni.
A nyers tej +6 °C és +8 °C között tárolva 24 óráig, 0 °C és +6 °C között tárolva 48 óráig értékesíthető. A tej hűtés nélkül a fejés befejezésétől számított 2 órán belül értékesíthető.

Az értékesítésre, illetve feldolgozásra kerülő nyers tejnek meg kell felelnie a havi 2 minta mértani átlagán alapuló tejcsíraszám kritériumoknak:
– nyers tehéntej esetén az összcsíraszám 30 °C-on ml-enként 100 000 vagy kevesebb,
– más állatfajtól származó nyers tej esetén az összcsíraszám 30 °C-on ml-enként 1 500 000 vagy kevesebb.

Általános higiénia követelmények – 6. melléklet

Az élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget – amely célra felhasználható elsődlegesen magánlakóház részét képező, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres kezelésére, tárolására használt helyiség is, időbeni elkülönítés mellett –, illetve a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.

A 6. melléklet szerint meg kell felelni az előírásoknak, többek között
● a feldolgozáshoz, élelmiszer-előállításhoz ivóvíz minőségű hideg-meleg folyóvizet biztosítani kell.
● Az állati kártevők ellen hatékony módon védekezni kell.
● A hulladékot és a szennyvizet úgy kell tárolni és kezelni, hogy megakadályozzák az alaptermék, az élelmiszerek, valamint a környezet szennyeződését.

Ha a kistermelői termék mennyisége a 3. melléklet II. mennyiségi kategóriájába esik, az általános higiéniai követelményeken túl a következő követelmények teljesítése szükséges:
● Az élelmiszer-előállításhoz külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget, valamint a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.
● Minden élelmiszer kezelésére szolgáló helyiséget hideg-meleg, ivóvíz minőségű vízzel ellátott kézmosó-berendezéssel kell felszerelni.
● Az élelmiszer-előállításra szolgáló helyiségben hideg-meleg, ivóvíz minőségű vízzel ellátott mosogatási lehetőséget kell biztosítani.
● A hűtést igénylő élelmiszerek tárolására megfelelő hűtőkapacitással kell rendelkezni.
● Alkalmazott foglalkoztatása esetén öltöző és szociális helyiség biztosítása szükséges.
● Az előállítás helye szerint illetékes járási hivatal által jóváhagyott mintavételi terv – mintaszám és mintavételi gyakoriság – szerint Salmonella, Listeria monocitogenes jelenlétére és mennyiségére irányuló mikrobiológiai vizsgálatot kell végeztetni a közvetlen fogyasztásra szánt állati eredetű és a nem állati eredetű élelmiszerek esetében.
● A kistermelő egyszerűsített HACCP dokumentációt vezet, amelyben a nem megfelelőségeket, valamint a helyesbítő intézkedéseket rögzíti.

Hús
● Külön tárolóhelyiségekkel kell rendelkezni a csomagolt és a csomagolatlan hús tárolására, kivéve, ha időben elkülönítve vagy olyan módon történik a tárolásuk, amely következtében a csomagolóanyag vagy a tárolás módja nem lehet a hús szennyeződésének forrása.
● Rendelkezni kell a csomagolatlan hús és hústermékek kezeléséhez olyan kézmosásra használt berendezésekkel, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a szennyeződés vagy fertőzés terjedését.
● Hústermék készítéséhez tilos vágási mellékterméket, a teljes izomdarabok kivételével húsnyesedéket, csontokról mechanikusan lefejtett húst, csonttörmeléket vagy bőrt tartalmazó húst, a rágóizom kivételével fejhúst, a linea alba nem izmos részét, az elülső és hátulsó lábtő területeit, csontról lefejtett húsnyesedéket és a rekeszizom izmait – kivéve, ha a savóshártyát eltávolították – felhasználni.
● Az élelmiszeripari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasznált hús
hőmérséklete
o baromfi esetében +4 °C vagy az alatti,
o belsőség esetében +3 °C vagy az alatti és
o egyéb hús esetében +7 °C vagy az alatti; és
szükség szerint, fokozatosan szállítják a feldolgozóterembe.
● Hústerméket fagyasztott húsból előállítani tilos. Húskészítményt lefagyasztani tilos.
● A darált hús elkészítésére a határidő a vágást követő
o legfeljebb 3. nap baromfi,
o legfeljebb 6. nap a többi állat esetében.
● A darált húst és az előkészített húst az előállítást követően azonnal egyedi csomagolással kell ellátni, és darált hús esetében +2 °C vagy az alatti, előkészített hús esetében pedig +4°C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lehűteni, vagy –18 °C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lefagyasztani. Ezeket a hőmérsékleti feltételeket a tárolás, a szállítás és az értékesítés során is fenn kell tartani.
A darált hús és az előkészített hús felengedés után nem fagyasztható újra.

3. melléklet a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelethez
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és alaptermékből előállított élelmiszerek vonatkozásában

* Az adott termékre vagy alaptermékre vonatkozó heti maximális mennyiség betartásával.

** Élősúlyban.

Kislépték Egyesület csapata; 2023. november 28.