Közétkeztetésre vonatkozó kérdéseinkre a Közbeszerzési Hatóság válaszait csatoltuk. Állásfoglalásunkat a Védegylet Egyesület megbízásából a "Svájci és magyar alulról szerveződő civil szervezetek szövetsége az autonóm helyi gazdaságfejlesztés támogatására” pályázat keretében készült.

Tisztelt Közbeszerzési Hatóság!

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület nevében írok a Tisztelt Hatóságnak, a közétkeztetés vonatkozásában merültek fel kérdéseink.

1-4.) Kérdésekre a választ a csatolt dokumentumok között: KH válasz 1-4 címmel találja meg; Az 5.) Kérdésre a választ: KH válasz 5 címmel olvashatja.

1) kérdés:
A Kbt. 13.§ (3) bekezdés első mondata szerint:
„Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani.”

A Kbt. 18. §-a szerint:
(2) Az ajánlatkérõnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerzõdések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy idõben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerzõdések értékét.”

1. Előfordulhat az az eset a 13§ (3) bekezdést értelmezve, amikor TÖBB szerződésről beszélünk, és szerődésenként külön értelmezzük a 13.§ (3) bekezdést: az egyik szerződés vagy csak árubeszerzést, a másik szerődés csak szolgáltatásmegrendelést foglalmagában (és nem mindkettőt az „és” szócska szerint). Kérem szíveskedjenek tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy e rendelkezés alapján az ajánlatkérő elkülönítheti-e a közétkeztetésben az élelmiszer alapanyagok beszerzését (erre pl. egy termelői szerveződéssel szerződik), az ezen alapanyagok megfőzésére irányuló főzési szolgáltatás (a főzési szolgáltatásra pedig ilyen céggel szerződik) megrendelésétől a Kbt. 18.§ (2) bekezdés alapján? Véleményünk szerint a 18.§ (2) bekezdésben leírt„vagy” szócskaezt jogilag is engedi. "

Vagy pedig fennáll az egybeszámítási kötelezettség a Kbt. 13.§ (3) bekezdés alapján?
2. Az ajánlatkérő által (pl. közmunkában) megtermeltetett élelmiszeráru értékét bele kell-e számítani az árut ezt követően érintő szolgáltatás megrendelésbe?

2) kérdés:
A Kbt. 18.§ (2) bekezdése szerint:
„Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel.”

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni, arra vonatkozóan, hogy az idézett rendelkezésben a „hasonló” kifejezést hogyan kell értelmezni: hasonlónak kell-e tekinteni

a) az idény/friss/romlandó zöldség és gyümölcs/ illetve termékek beszerzését és a tartós termékek (pl. rizs) beszerzését? Hiszen a friss szabadföldi eper beszerzése csak abban a két-három hétben lehetséges, míg a rizs beszerzése éves szinten bármikor.

b) egyik élelmiszer alapanyag beszerzését egy másik élelmiszer alapanyag beszerzésével (pl. a tej és tejterméket a kenyér és pékáruval; tojást a kertészeti növényekkel, stb.)

c) Külön lehet-e számítani az árubeszerzést és a szolgáltatást abban az esetben, ha egy szolgáltató konyha sok, akár területileg is távoleső ellátotti kör, iskola étkeztetését látja el? Tehát az egybeszámítást iskolánként lehet-e külön végezni? Véleményünk szerint ezt jogilag a „vagy” szócska ezt engedi. "

3) kérdés:
A Kbt. 18.§ (3) és (4) bekezdése szerint:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként.
(4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. §].”

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni, arra vonatkozóan, hogy, ha egy adott beszerzés becsült értéke – a 18.§ (2) bekezdés alkalmazása nélkül – nem éri el a nemzeti értékhatárt, de az ezen beszerzéssel a Kbt. 18.§ (2) bekezdése alapján egybeszámított beszerzések becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, a 18.§ (3)-(4) bekezdése alapján, megvalósítható-e e nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, vagy erre a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzésre is a Kbt. Harmadik Részét kell alkalmazni?

4) kérdés
4. mellékletben azon szolgáltatási tárgyak kerültek megnevezésre, amelyek esetén, azok jellegére tekintettel a szerződő fél minden bizonnyal az adott tagállam szolgáltatói közül fog kikerülni, pl. szállodai és éttermi vagy iskolai étkeztetés szolgáltatások, jogi szolgáltatások, oktatási szakképzési szolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások.

A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében a Kbt. Harmadik Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, e törvény Harmadik Része alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. (Kbt. 19.§ (2) bekezdés).

– Tehát az iskolai közétkeztetés során, ha nagyobb értékű a szolgáltatás költsége, mint az alapanyagok költsége, akkor a nemzeti eljárás rend alaklmazható akkor is ha az uniós értéket meghaladja az egybeszámított értékük?

5. Kérdés
A Kbt. 18. §-a szerint:
(2) Az ajánlatkérõnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerzõdések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy idõben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerzõdések értékét.”

Kérdés: A beszerzési igény fogalma alatt
a) azt kell-e érteni kizárólagosan, ami a közbeszerzés megkezdésének időpontját jelenti, és az abban meghatározott becsült érték alapján beszerezni kívánt összes árut és/vagy szolgáltatást?
b) VAGY a beszerzési igényt nem kell kötni a közbeszerzés megkezdéséhez, mint igényhez, hanem az ÉLETSZERŰ beszerzés igénye, Pl. az összes szezonális/romlandó termék esetében CPV kód figyelembe vételével az az adott időpont lehet amikor azok lehetnek?

A Közbeszertési Hatóság válaszai LETÖLTHETŐK: ELSŐ VÁLASZ ITT | MÁSODIK VÁLASZ ITT

(2013.06.04.)