A Földforgalmi törvény hatálybalépése óta a mezőgazdaságban is működő Szociális Szövetkezetek döntő hányadának ha nem az összes működése problémás a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonára és használatára vonatkozó új szabályok miatt,  hiszen nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát, és nem lehetséges az önkormányzati földek haszonkölcsön szerződés alapján történő használata sem. Az érvényes haszonkölcsön szerződések az év végén a törvény erejénél fogva megszűnnek és új haszonkölcsön szerződés a mező és erdőgazdasági hasznosítású földekre nem is köthető!

2011 CVI törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról hiába mondja ki a következőket:

      „4/A. § (1) Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

     (2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

     (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.”

       Megjegyzés: Nem lehetséges a haszonkölcsön szerződés, hiszen a Földforgalmi törvény nem teszi lehetővé: Másrészt:  A termőföld mint fogalom már megszűnt, továbbá – nem lehet haszonkölcsön alapján földet használatba adni és a földforgalmi törény egyértelműen rögzíti a földhasználati joga átengedésének jogcímeit. Haszonkölcsön szerződés – a földre – nem köthető!

2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról:

38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben.

Megjegyzés: A föld használatát csak a földműves illetve a mezőgazdasági termelő szervezet vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelő szervezet szerezheti meg!

37. § (1) Semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot.
….

5.§ Fogalmak:

      19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

            a) amelynek

                aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,

                ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és

                ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy

            b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;

 
      26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

            a)      amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység,

            b)      amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal,

            c)      amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és

            d)      a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett;

    40. § (1) A 38. § (1)bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetbena továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) – a (2)-(5) bekezdésbenmeghatározott esetek kivételével – földműves és mezőgazdaságitermelőszervezet szerezheti meg.

2) Az erdőbirtokossági társulata tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő földföldhasználati jogosultságát megszerezheti.

(3) Haszonbérlet címén

a)az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény,

b)az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény

az alapító okiratában vagy jogszabálybanmeghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földhasználatát megszerezheti.

(4) Haszonbérlet címén a földhasználatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személyeoktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti.

(5) Tanya földhasználatijogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetvemezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy – ide nem értve a41. §-ban meghatározott jogi személyeket – is megszerezheti.

     42. § (5) Újonnan alapítottmezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakontúl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultságmegszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településenmezőgazdasági üzemközpontot létesít.

Tehát ha van azönkormányzatnak/tagnak földje, a szövetkezetnek haszonbérlet (előhaszonbérleti jog!) felesbérlet vagy részesművelésiszerződés alapján adhatja át a földhasználatot a használat jogának megszerzésérevonatkozó új szabályozásnak megfelelően, mint mezőgazdasági szervezetnek.

A termés tulajdonjoga teljesegészében csak a haszonbérlet esetén illeti meg a szövetkezetet, a másik kétszerződéstípus  esetében a szerződésbenfoglalt megállapodás az irányadó.

a.)   Az önkormányzattól haszonbérelt földön aszövetkezet gazdálkodik ekkor a termény a szövetkezeté.

MIT LEHET TENNI, ha a SzociálisSzövetkezet nem Mezőgazdasági szervezet?

a.) A tagterméke (saját/bérelt földönmagánszemélyként termelt termék) NEM a Szövetkezet terméke! A Szövetkezetnekmeg kell vásárolnia a terméket a tulajdonostól/bérlőtől, ha saját Szövetkezetiterméket szeretne.

b.) Lábon állóterményt lehet megvenni, s akkor a szociális szövetkezet az alkalmazottakkal, atagi munkavégzőkkel leszedheti a terményt, s akkor már az a Szövetkezeté.

c.) Lábon állóterményt megvásárolva, lelegeltetheti a Szövetkezet a saját állataival. Afűtermés is eladható lábon és ebben az esetben a vevő legeltetheti le a gyeptermését. A Szövetkezet területgondozására szerződhet a tulajdonossal, és a szolgáltatás ellenértékeellensúlyozhatja a fű ellenértékét.

d.) Atermelési feladatokat bérmunkában végezheti el a Szövetkezet a tulajdonos/bérlőrészére. Pl. az önkormányzatföldjét a szövetkezet bérmunkában műveli, ekkor a termés az önkormányzat tulajdona.

e.) Tanyaföldterületet vesz bérbe, tulajdonba. A tanya jelenlegi szabály szerint maximum egy hektár lehet főszabályként!

f.) ASzövetkezet csak bérfeldolgozást, bérszolgáltatást végez a tag termelő részére,a termék a tag tulajdona marad, (mivelföldje csak a tagnak van (ha van), mint magánszemély földművesnek).

g.) A szövetkezet és a szövetkezet tagjai(önkormányzat, termelő), mint földdel rendelkezők részes művelési szerződéstkötnek. A termény tulajdonjogát és a vállalásokat a szerződésben kell rendezni.Nem kell kifüggeszteni, de jóváhagyás kell a Földtörvény szerint.

h.) A szövetkezet felesbérleti szerződésalapján termel az önkormányzat földjén és így a termés egy részén szereztulajdonjogot – nem feltétlenül a felén. Nem kell kifüggeszteni, de jóváhagyáskell a Földtörvény szerint.

 2014. 12. 08. Kisléptékű Termékelőállítók ésSzolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete

(www.kisleptek.hu;30/7688718)

(Köszönjük Csányi György – NAKszaktanácsadónak a Földjogi kérdésekben a felvilágosítást.)

A leírt lehetőségek, a konkrét esetektekintetében további szakemberek (adójog, könyvelés, …) bevonását igényli, akonkrét esetre konkrét választ kell keresni.